Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-01-19 / 21 (2). szám
képviselői hozzászólás es ztergom Hűség Esztergom vezetésének lehetnek vitatható döntései, bizonyára vannak tévedései is. (A közmondás azt tartja, csak az nem hibázik, aki nem dolgozik.) Ezek bírálatát - időnként túldimenzionálva - elvégzi az ellenzék. Ez a demokrácia. Most azokról a döntéseinkről szeretnék megemlékezni, melyekre mindenkor büszke leszek. Az elmúlt 5-6 évben, összességében közel 100 millió forintot fordítottunk a „hűségre". Felemelő érzés volt a beregszászi főiskola Esztergomról elnevezett, felújított dísztermében beszélgetni a házigazdákkal. Közel 5 millió forinttal támogattuk a megvalósulását. Az erdélyi Bögöz 5 milliónkért enyhítette az árvíz okozta károkat. Egy csángó osztályt mi láttunk el taneszközökkel a Dévai Szent Ferenc Alapítványon keresztül. Az alapítványt egyéb összegekkel is támogattuk. Tavaly és idén is segítséget nyújtottunk a Csángó bál megszervezéséhez. Jó érzés volt hallani a hosszantartó tapsot Nagyváradon, amikor a bemondó Esztergom nevét megemlítette. Hozzájárultunk a szabadkai magyarnyelvű felsőoktatás fejlesztéséhez is. Nem folytatom a felsorolást, hanem egyik legnagyobb „bűnünkkel" zárom azt. Sok-sok millióért kastélyt vettünk Erdélyben. Magam csak képről ismerem, de hiszem, hogy nagyon sok esztergomi fiatal jut majd el oda. A Szent Miklós Programunkból és a kastélyvásárlásunkból sem lett országos példa.(Sajnos nem olyan időket élünk) Pedig gondoljanak csak bele, ha Erdélyben nem nyugat-európai befektetők vásárolnák fel az ősi, ma már lepusztult, magyar történelmi emlékeket! Ezek a döntések azt bizonyítják, hogy Esztergom hűséges város. Mihez hűséges? Akiknek ezt el kell magyarázni, azok, azt fogják mondani: Ezért a közel 100 millió forintért mennyi mindent lehetett volna itthon is „vásárolni". Ők azok, akik nem tudják: nem csak kenyéren él az ember! Ők azok, akik„nem"-re buzdítottak 2004. december 5-én! Ők azok, akik a tavaszi népszavazáskor újra a „nem" mellett készülnek kampányolni! Dr. Osvai László, képviselő FIDESZ-KDNP Mint anyuka... Kisebbik lányom begyűjtött egy hányós, hasmenéses vírust, így szombaton kénytelenek voltunk ellátogatni az ügyeletre. Tudomásom volt róla, hogy milyen modern, jól felszerelt nappali gyermekosztály van a kórházban, ezért első utam oda vezetett. Szerencsém volt, mert éppen ott találtam az ügyeletes doktor nénit, aki kedvesen megvizsgálta és ellátta kislányomat, viszont ennek kapcsán megtudtam, hogy mi az ügyeleti rend, ha megbetegszik a gyermek. Gondoltam megosztom a tudományomat minden kedves szülővel, hátha más is hasznát veszi. Nagyon fontos, hogy nálunk legyen a gyermek TÁJ kártyája és a lakcímkártyája is, ez szükséges a vizsgálat „lepapírozásához". Ha péntek délután lesz rosszul a kicsi, amikor már a körzeti gyermekorvos nem rendel, akkor szombat reggelig a kórházban a sebészet épületében kell keresnünk az ügyeletet, és ugyan ide kell jönnünk, ha hétvégén, a délutáni vagy éjszakai órákban szorulunk segítségre. Szombaton és vasárnap délelőtt, a szülészet épületében, a nappali gyerekosztály előterében lévő rendelőben keressük az ügyeletes gyermekorvost. A kórház nappali gyermekosztályára egyáltalán nem kell bemennünk, mert oda szükség szerint csak az ügyeletes orvos utal be. Jelenleg így működik a rendszer, első ránézésre kicsit bonyolultnak tűnik, de azért próbáljuk meg így használni, addig, amíg ki nem alakul az új ügyeleti ellátási rend, melynek szervezése folyamatban van. Kínál Katalin MDF Tovább csökken az állami támogatás Kisebbségben - elnyomásban? tások mértékének csökkenIdén, az elmúlt évekhez hasonlóan tovább csökken a kisebbségi önkormányzatok állami támogatása, amelyeket így egyre jobban fenyeget a csőd veszélye. Az esztergomi Cigány Kisebbségi Önkormányzat idén az éves működésére alig több mint fél millió forint dotációt kap... T ovábbra sincsenek könnyű helyzetben a kisebbségi önkormányzatok, annak ellenére, hogy Brüsszelben nemegyszer hivatkoznak a magyarországi kisebbségek ragyogó helyzetére a baloldali EP-képviselők. Hogy az unióban erről festett kép korántsem oly rózsás, jól mutatja az esztergomi Cigány Kisebbségi Önkormányzat sorsa is, amely idén mindössze 740.000 forint támogatásra jogosult az államtól, ráadásul ebből az összegből csak 550.000 ezer forint a direkt, az éves működtetési költségek fedezésére szolgáló összeg, a maradék az úgynevezett feladat-alapú támogatás, amely nem mindenki számára hozzáférhető. „Nem újdonság, hanem évek óta megfigyelhető tendencia a támogatósé, hovatovább számos kisebbségi önkormányzatnak egyre nagyobb gondot okoz a közvetlen csődveszély elhárítása" - kommentálta a helyzetet Sztojka Attila. Az esztergomi szervezet vezetője hozzátette: „A fenti összegen kívül volna lehetőség pályázni további pénzekre, de a kiírások esetén szükség lenne az önrész előteremtésére is. A támogatások másik részéhez saját fenntartású oktatási intézmények juthatnak hozzá , amelyekkel mi nem rendelkezünk, elsősorban azért, mivel mi az esztergomi önkormányzattal együtt az integrációt támogatjuk". Mindez azt jelenti, hogy az állam helyett a szintén szorongatott önkormányzatoknak kell megbirkózniuk ezzel a feladattal is, ami egyre több helyen ró vállalhatatlan terheket a helyi költségvetésekre. „Szerencsére Esztergom évek óta kiemelt figyelmet fordít a kisebbségi önkormányzatok működésére, a várossal kötött megállapodásnak köszönhetően így valóban működőképes a szervezet, saját programokat, rendezvényeket tudunk lebonyolítani"- tette hozzá Sztojka Attila, hozzáfűzve, hogy az esztergomihoz hasonló hozzáállás sem jelent garanciát arra, hogy az egyre szűkmarkúbb állami dotációk mellett hosszú távon életképesek maradnak a hazai kisebbségi önkormányzatok.
