Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-05-10 / 18. szám
2008. május 10. önkormányzati értesítő 8 Több férőhely és több nevelési program Átadták a megújult bölcsődét Április 25-én adták át ünnepélyesen az esztergomi Aprófalva Bölcsőde megújult és kibővített épületegyüttesét. Meggyes Tamás polgármester köszöntő beszédében elmondta, hogy a bölcsőde bővítése és felújítása szervesen illeszkedik a családokat támogató Szent Miklós Programba. Az intézmény nemcsak férőhelyeiben bővült: a korábbi negyven helyett nyolcvan férőhellyel és új szakmai, integrált gyermeknevelési programokkal működik ezentúl. A kibővített intézmény nagyban fogja segíteni a kisgyermekes családokat, az egyedülálló anyákat, hogy gyermekeik a lehető legjobb napközbeni ellátást kaphassák. A polgármester kiemelte: Esztergom akkor is a bölcsőde bővítésén munkálkodott, amikor az egyre nehezebb helyzetbe kerülő önkormányzatok sokasága a nevelési intézmények bezárásával próbálják átmenetileg megoldani problémáit. A városvezető végül megköszönte mindenkinek a közreműködést és segítséget, aki a felújításban részt vettek. Werni Emma, a bölcsőde vezetőnője ismertette az idén negyvenéves Aprófalva és a régi esztergomi bölcsődék történetét. Meghatódva beszélt a megszépült intézményről, elmondta, céljuk a szakmai előírások és a családok elvárásainak való megfelelés mellett a szeretetteljes környezet kialakítása. A vezetőnő felidézte a bölcsőde 1967-es megnyitását, és elmondta: a gyermekeken kívül személyesen neki, és az akkori kollégáknak is nagy öröme az intézmény megújulása. Hangsúlyozta a hivatástudat fontosságát, legfőképpen a gyermekek iránti szeretetet. A nemzetiszínű szalag átvágása után a római katolikus, a görög katolikus és a református egyház papjai és lelkésze áldotta meg a megújult intézményt, amit délután már birtokba vettek a gyermekek. Az ő szórakoztatásukról a Bóbita Együttes és a Pinokkió Bábcsoport gondoskodott. 240 milliós pályázati összeg a felújításra - nő a gyermeklétszám, bővül a foglalkoztatás A bölcsőde felújítására egy Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program-pályázat elnyerésével nyílt lehetőség. A 240 milliós forintból új szárnyat építettek, és a meglévő régit is ennek mintájára újították fel. így a felvehető gyermekek létszáma negyvenről nyolcvanra emelkedett, az eddigi négy csoport helyett nyolc fogadja a kicsiket. Mivel a várólista igen hosszú, májustól száz csöppséget is biztonsággal el tudnak látni. A bővítéssel munkahelyeket is teremtett az ön- kormányzat: májustól nyolc gondozónőt és három fő technikai személyzetet foglalkoztatnak. Sajátos igények, továbbképzés - a cél az együttélés elősegítése Az új csoportokban helyet kaphatnak a sajátos nevelési igényű gyermekek, sor kerülhet integrált foglalkoztatásukra. A fejlesztő munkát a gondozónők végzik, ehhez megfelelő átképzésben részesülnek. Gyógypedagógus hetente kétszer látogatja az intézményt. így nagyban hozzájárulnak a fogyatékkal élők és egészséges társaik későbbi együttélésének elősegítéséhez. Régi tapasztalatok alapján modern belső A tervező és kivitelező figyelembe vette a gondozónők sokéves tapasztalatát, a csoportszobák és fürdőszobák kialakításánál a véleményüket. A csoportszobákat tolóajtókkal lehet elválasztani, így a kora reggeli és délutáni órákban a kisebb létszámú csoportokat össze lehet vonni. A fürdőszobákat üvegablakkal választották le, így a gyermekekre jobban tudnak felügyelni, de önállósodásukat is elősegítik. A szülők dolgának megkönnyítésére minden teremnél külön, udvarról nyíló bejáratot alakítottak ki. A csoportszobákat ösz- szekötö belső folyosókat a gondozónők és a személyzet használhatja. Minden teremnek külön kijárata van az udvarra. A közeljövőben az udvari játékokat is felújítják. Nyáron egy új pancsoló várja a gyerekeket, amely a hőségben nyújt felüdülést a kicsiknek. A létszámbővítéssel a kisgyermekes anyukák munkába való visszaállását is segítik, a munkaidő alatt csemetéiket egy otthonos, minden igényt kielégítő intézményben helyezhetik el. Folytatás az 5. oldalról Integrált városfejlesztési stratégia készül Esztergomban Az uniós csatlakozás közeledtével, amikor megnyíltak az első nagyobb pályázati alapok, az volt a gyakorlat, hogy az önkormányzatok az aktuális kiírásra gyorsan benyújtották a már kész, engedélyes terveiket egy-egy épületegyüttes, köztér, intézmény kialakítására, felújítására, mert „most van pénz, most kell pályázni”. De a fejlesztés többi részére gyakran nem volt meg a forrás, így előfordulhatott, hogy felemás beruházások születtek. Másrészt a pályázatok kizárólag egy adott építkezést érintettek, amivel kapcsolatban a településeknek esetleg nem is volt stratégiai elképzelésük. Vagyis azért épült éppen oda a létesítmény, mert az a telek volt városi tulajdonban. A fejlesztéseknél azt sem vették figyelembe, hogy a befektetők éppen mit terveznek a környéken. Egy új iskolát például nem célszerű oda építeni, ahol egy befektető kaszinót és színvonalas mulatót nyitna a szomszédban. Az iskola átadását követően ugyanis ennek a befektetésnek az engedélyezését kénytelen a város elutasítani. Az IVS a fenti problémákat együttesen orvosolja, ugyanis középtávon kijelöli a város fejlesztési irányait, és megnevezi, hogy melyik városrészben milyen konkrét beruházásokra volna szükség. Mindezt úgy teszi, hogy feltérképezi az adott városrészre, az úgynevezett akcióterületre vonatkozó más fejlesztési terveket, a vállalkozókét, intézményekét, és -kikérve véleményüket- a „civilekét” is. így egy átfogó, a különböző érdekeket egyesítő, körültekintő koncepció születik meg, ami nemcsak az önkormányzat kezdeményezéseivel számol, hanem a vállalkozói szándékokat is beépíti a fejlesztési tervbe. Az elszigetelt, „pontszerű” fejlesztések helyett átfogó stratégia készül, aminek egyfelől a várospolitikai koncepció (Esztergomban a Gyarapodás programja), másfelől az egyes városrészek szabályozási tervei képezik a kiindulópontját. Az IVS külön foglalkozik a városi ingatlanállomány helyzetével. Az elkészült IVS a következő közel egy évtized fejlesztési háttereként szolgál, minden funkcióbővítő városfejlesztési pályázat esetében igazolni kell az IVS-hez történő illeszkedés tényét. Ezért igyekeznek a tervezők minél körültekintőbben eljárni, kérdőívekkel, internetes fórum indításával és egyeztető fórum szervezésével megismerni az igényeket, szándékokat. A városfejlesztés nem kizárólag az önkormányzat felelőssége, bár a fő irányt nyilván ez a választott testület jelöli ki. Közösen kell megfogalmaznunk, milyen településen szeretnénk élni. Ehhez kérik az érintett partnerek segítségét a tervezők. Ocskay Gyula nyomán