Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-01-19 / 21 (2). szám
helyi história folyó partján lévő városok és megyék felkelő csapatait összegyűjtse és a lajtai táborba vezesse. Az út esztergomi állomásáról Ortutay András gyűjtése alapján adunk közre részleteket a korabeli lapból. „Esztergom, oct. 19. (...) Délután két órakor esztergomvárosi és megyei nemzetőrök mintegy másfélezer főre menő csapatban fegyverrel és zenekísérettel nyomultak a Duna partra, Besze János őrnagy vezérlete alatt, majd a fegyverbe lépett érseki mesterképezde ötvenkét növendéke a sereg előcsapatját alakítva, lépett tanáraival síkra, úgy szinte a lovas önkéntesek is, a nép pedig daczára a kietlen szélnek, szinte hullámzott. 5 óra után megdördültek a várfoki ágyúk, jelt adandók a fellobogózott gőzös közeledtéről és 6 órakor a népnek harsány éljenzései közt közénk lépett Kossuth Lajos, a hon kedveltje. (...) A lángnyelvű, ki ide sem jött örvendeni, hanem harczra lelkesíteni, szokott erély-, szivély- és hatály- lyal viszonzá azt, egyetértés és lankadatlan honszerelemre híván fel a harczszomjas népet, és a benne honszerelmet és polgári erényeket koszorúkkal kitüntetett lelkes honleányokat.” A korabeli tudósításból kitűnik, hogy ezidő tájt Kossuth- nál népszerűbb politikus nemigen jöhetett volna Esztergomba, a város pedig egy emberként indult a vezető hazafi elé. Az eufórikus han- g u 1 a tot - ugyancsak az 1848-as cikk írója szerint - Kossuth Lajos Fürdő Szállóba érkezésekor támadt viharos, villámokkal, nagy széllel, esővel tarkított időjá- rása csak fokozta, „való Jjfl hát, hogy Kossuth vil- lámokkal jár”, jegyezte le a krónikás e momentumon felindulva. A „harczszomjas nép” a Fürdő Szállóig kísérte a kormányzót, aki az épület ablakából intézett beszédet a messze környékről összegyűltekhez. Az eső szakadt, de Kossuth mégis gyújtóhangú beszédet mondott, melyet a Fürdő Szálló előtt gyülekező tömeg a kiadós eső ellenére türelemmel hallgatott végig. Ez a jelenet egy, a helyszínen tartózkodó, Némedi Nagy János nevű református lelkészt a legendák szerint úgy megihletett, hogy amikor elindult hazafelé Nagysallóra, egy dalt szerzett Kossuth esztergomi tartózkodásának emlékére. Azóta hangzik fel minden tavasszal a magyar ajkakon az „Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára” kezdetű nóta. Kossuth a Fürdő Szállóban pihente ki az út fáradalmait, majd másnap reggel folytatta útját, tovább gyűjtve seregét, miként a korabeli lap is írja: „Futárokat irányzott Bars, Hont, Győrbe és Pestre, majd Besze János a hadsereg élelmezési főbiztosává nevezvén, délelőtti 9 órakor üdvözlések és mindnyájunk áldásai közt Komáromba vitorlázott...” Helytörténeti írásunkat szokás szerint a megyei levéltár segítette, köszönet érte.
