Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)

2008-01-19 / 21 (2). szám

Gyógyítsunk másképpen! Van, hogy egy masszázs többet ér az orvosságnál már szinte valamennyi nyugati és kele ti technika, valamint számtalan speciá lis masszírozó-segédanyag elterjedt ha zánkban is. A különféle masszázstípusof két nagy csoportra oszthatók: az európa kultúrkörből származó technikák a fizioló­gián, a mechanikus hatásokon alapulnak míg a távol-keleti kultúrákból eredő masz- százsoknál a test energiaáramlását igye­keznek helyreállítani, így nemcsak a test hanem a lélek is frissül,„gyógyul". Annak ellenére, hogy a masszázs ár talmatlan dolognak tűnik, fontos tudni hogy fertőző betegségben, illetve bőrbe tegségben szenvedőket, legyengült, láza: betegeket, visszérgyulladásra, trombózis ra hajlamos egyéneket, pajzsmirigy-túl- tengésben vagy szívbetegségben szen­vedőket, előrehaladott állapotú várán dósokat csak orvosi engedéllyel, képzeti szakember masszírozhat. A masszázsnál lényeges, hogy a masszí rozó kéz jól csússzon a bőrön, ezért ehhe; segédanyagokat használnak, amelyek le hetnek természetes növényi olajok, vita mintartalmú kozmetikumok, aloe vera ginzeng-, algakivonatot vagy méhpem pőt, mézet tartalmazó készítmények, de akár ásványvíz is. A masszőrök - különö sen a sportolókat kezelő szakemberei - előszeretettel használnak vérbőségfo kozó, izomtónus-fokozó és anyagcsere élénkítő krémeket. A különféle masszázstechnikákat az ókor óta ismeri és alkalmazza az em­beriség. A reflexpontok, illetve a test egészének kemény nyomásokkal vagy gyengéd érintésekkel, ütögetésekkel való masszírozása útján való gyógyítást mára mind a hagyományos orvostudo­mány, mind pedig a különféle termé­szetgyógyászati ágak elismerik és hasz­nálják. írásunkban ezúttal a masszázs eredetét és a legismertebb technikák jellemzőit tekintjük át. A z egészségközpontokban és wellnes- létesítményekben egy jó masszázs­ra vágyó laikus delikvens csak kapkodja a fejét a sok elnevezés láttán, hiszen ma Svédmasszázs A masszázst kontinensünkön a svéd Peer Henrik Ling honosította meg a 19. század elején, ezért a test dörzsölésén, nyomo- gatásán, tornáztatásán és forgatásán ala­puló módszer „svédmasszázs" néven vált ismertté. A hagyományos svédmasszázs öt fogásból áll: a lábfejen, a lábszáron, a combokon, a kezeken, a karokon, a hason, a mellkason, végül a háton alkalmazott mozdulatsor könnyű simítással kezdődik, majd gyúrás, dörzsölés, rezegtetés és ütö- getés után újra egy levezető gyengédebb szakasz következik. Eredetileg masszázs közben a pácienseknek tornagyakorlato­kat is kellett végezniük a vérkeringés javí­tása érdekében. Nyirokmasszázs Ezt a masszázstechnikát szintén a skan- dinávoknak, a dán Emil Voddernek és Estrid nevű feleségének köszönhetjük. A harmincas években kidolgozott nyi­rokmasszázs lényege, hogy a gyengéd, tapogató érintésekkel és a bőr finom mozgatásával élénkítik a nyirokrend­szer működését. Miközben a masszőr a testnedveket finom, ütemes mozdula­tokkal a nyirokcsomók felé pumpálja, a szervezet különböző pontjain felhalmo­zódott salakanyagok és méreganyagok gyorsabban kiürülnek. Segítségével ap­róbb duzzanatokat, krónikus ödémákat gyógyíttathatunk meg, de alkalmazzák

Next

/
Thumbnails
Contents