Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-05-03 / 17. szám
címlapon olyan jövőorientált programot ösz- szeállítani, amely legalább 300 évig megfelel az igényeknek" - tért ki a részletekre Balogh Ákos. A Prímás- sziget rendezési tervének készítője szerint azonban a városvezetés által szorgalmazott egyedi védmű ilyen urbánus környezetben ritka is országszerte, azért akad rá jó példa, ráadásul nem is kell érte mesz- szire menni, Esztergomban ugyanis már alkalmazták ezt a módszert. „Amikor eleink megépítették a Mária Valéria hidat, olyan töltést alakítottak ki, amelynek segítségével árvíz idején is meg lehetett közelíteni a hidat. Ehhez a töltéshez több fióktöltés csatlakozott, mint amire például a gyakorló iskola vagy az élményfürdő is épült"- magyarázta a szakember. Balogh Ákos hangsúlyozta, azért követendő ez a módszer, mert így észre sem lehet venni, hogy hol a gát. Amikor ugyanis az ember a töltésen halad, gyakorlatilag nem is érzi, hogy a parti sétány fölött gyalogol 4-5 méterrel. Külcsín tekintetében azonban rossz példa is akad a város jelenlegi árvízvédelmi rendszerében. A déli városrésznél - ahol az Árok utca rámegy a Tabán hídra - egyértelműen látszik a gát, amely elszakítja egymástól a déli várost és a Dunát, ezt pedig szeretnék elkerülni a Prímás-szigeten. Ezért is fontos, hogy az új védvonal a Prímás-szigetre, a Kis-Duna sétányról a Nagy-Duna felőli szakaszra kerüljön át, hiszen akkor egy dunai kapcsolattal rendelkező értékes városrésszel gazdagodik a város. A parton olyan tereprendezés szükséges, melynek köszönhetően kiépülhet a Nagy-Duna- parton egy elegáns, hajókikötőkkel tagolt sétány. Hol is lesz a védvonal? Ahhoz, hogy a védelem valóban hatékony legyen, a dombvonu- latos feltöltést a Kossuth hídtól kell indítani a sziget teljes vonulatán keresztül. Az egészet talán úgy a legkönnyebb elképzelni, hogy a sportcsarnoknál a telek Nagy-Duna felé eső részen húzódna ennek a dombvonulatszerü töltésnek a tengelye. A rögbipályát közrefogná, melynek másfél méterrel emelik meg a szintjét, így itt például a földművön lelátót lehet építeni, ami egyszerre védműként is funkcionál. A vonulatot viszont itt is, ahogy végig a szigeten, úgy kell kialakítani, hogy ha a Duna-parton sétálunk, akkor ne a 3-4 méterre fölénk magasodó gátat lássuk, hanem egy lankás terepfelszínt, mint egykor a „Szandokán" játszótérnél, amelyekről az embernek eszébe sem jutott, hogy az tulajdonképpen egy úttöltést takar. A másik irányba a domb-töltés a mostani szigeti kemping mellett vonulna, az új út sziget felé eső részén. A Hídlap múlt heti számában említett„kőhotel" is dombvonulatra települne, a Kis-Duna túlpartján, a déli városrésznél a szigeti védmúnek köszönhetően ugyanakkor fölöslegessé válik a töltés. Elbontásával a városrész „kilát" a Dunára, Így értékes területtel gazdagodik a város. A gátrendszer két végén két árvizka- put építenek a tervek szerint a Kis-Dunán, egyet a Kossuth hídnál, egyet pedig a déli városrészben a gátőrháznál. Természetesen ezeknek is illeszkednie kell a város arculatába, éppen ezért alapos tervezés után az önkormányzat fogadja majd el a végső változatot, ahogy a teljes árvízvédelmi rendszer kialakítását is.
