Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-05-03 / 17. szám
címlapon Töltés, de miből és mennyiért? A feltöltéshez nagy mennyiségű föld szükséges, ehhez éppen „kapóra jönnek" a szállodaépítések. A szigeti beruházásból eddig mintegy 50 ezer köbméternyit már kitermeltek, melyet a város az árvízvédelmi dombvonulat kialakításához használ fel. A nagy mennyiségű földet a munkák elkezdéséig ideiglenes depóhelyeken tárolják.„Örültség lenne elszállítani a földet a városból, mert egyrészt sokba kerül, ráadásul a város útjai is romlanának a terhelés miatt. Egy-másfél év múlva persze vissza is kellene szállítani, ez pedig akár több százmillió forintba is kerülhet. Ehelyett a szigeti szálloda földmunkája során kitermelt földnek az önkormányzat ideiglenes depókat létesített"- sorolta a részleteket Balogh Ákos. Az egyik ilyen ideiglenes lerakóhely a rögbipálya, ám a földtároláshoz további helyszínek is ki vannak jelölve, a szállodaépítkezésből ugyanis még legalább 35 ezer köbméternyi földet termelnek ki az építők. A depózás persze olyan helyen történik, ahol nem akadályozza a későbbi munkálatokat, vagy nem okoz árvízvédelmi szempontból mederszűkülést. Egyébként a Bánomi áttörés építésénél kitermelt agyagot is a szigeten tárolják, amit szintén felhasználnak majd a gátépítéshez. A földanyag tehát a város rendelkezésére áll, ám a pénzre egyelőre még a várni kell, mivel az olyan fővédvonalaknál, mint a Duna, az állam biztosítja a szükséges forrást. „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a Környezet és Energia Operatív Programnál pályázott a szükséges összegre. (Ezzel kapcsolatban most kedden lett volna egy találkozó Győrben, de mint azt a városházáról megtudtuk, a vízügy ezt elhalasztotta, -a szerk.) A gátrendszer kivitelezése reményeink szerint két-három év múlva megkezdődhet, de szeretnénk, ha lennének olyan szakaszai, amelyek megépítést hamarabb elkezdhetjük. Ilyen lehetne például a rögbi pálya"-fűzte hozzá a szakember. A vízügyi igazgatóság elsőként Esztergom árvízvédelmének megtervezésre adott be pályázatot, ezt követően nyújtják be a következő anyagot a kivitelezésre szükséges összegre. „Beadtuk a projekttervet, ez után fogjuk benyújtani magát a projektet, és az alapján, ha hozzájutunk az uniós forráshoz, indulhat el a kivitelezés. A terv kidolgozása legalább két évet vesz igénybe, mivel minden engedélyt be kell szerezni, így várhatóan 2010 után indulhat el a tényleges építkezés"- magyarázta Janák Emil. A vízügyi igazgatóság vezetője hozzáfűzte, a beruházás tényleges összege akkor derül ki, amikor elkészül a végső terv, mivel ez függ a műszaki megoldásoktól is. A vízügyesek egyébként a meglévő gátat fejlesztették volna, ám Meggyes Tamás polgármester ezt a lehetőséget kizárta, mivel az önkormányzat a teljes Prímás-szigetet szeretné bevédeni. „Megegyeztünk, hogy több műszaki megoldást is megvizsgálnunk, és közösen fogjuk eldönteni, hogy melyik az, ami Esztergomnak és az uniós normáknak egyaránt megfelel"- folytatta Janák Emil. Az észak-dunántúli vízügy vezetője azzal zárta a beszélgetést, hogy ők nyitottak a város elképzelésére, vagyis a dombvo- nulatos védvonal kiépítésére. Az együttműködésben az önkormányzat legfontosabb szempontja, hogy a városias környezet miatt természetes hatású, tájba illő „dombrendszer" valósuljon meg a Prímásszigeten, és ne rombolja a sziget látványát egy betongát. Emellett a város által javasolt verzió nem szüntetné meg a dunai kilátást, sőt még több járófelületet, közös- , ségi célokra hasznosítható teret eredményezhetne a szigeten - hangsúlyozta lapunknak a polgármester. így nemcsak egy jól j működő árvízvédelmi rendszerrel gazdagodhatna a város, ha- 1 nem illeszkedve Esztergom „töltésépítési hagyományaihoz", új, igényesen kialakított közterületek is megjelennének az évtizedeken keresztül méltatlanul elhanyagolt szigeten. 6 hídlap
