Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-01-19 / 21 (2). szám
közügy Esztergomi orvosok és politikusok a tervezett változásokról Egészségbiztosítási rendszer: kibiztosítva Bukovics Krisztián A szakma túlnyomó része és az ellenzéki pártok tiltakozása ellenére tavaly decemberben a koalíciós pártok rábólintottak az egészségbiztosítási rendszer átalakításáról szóló törvényre. Sólyom László köz- társasági elnök ugyan első körben visszadobta a tervezetet a tisztelt ház elé, ezzel azonban csak késleltetni tudja a több-biztosítós rendszer bevezetését, mivel a koalíciós többség februárban valószínűleg újra megszavazza. Az egészségbiztosítási rendszer napirendre kerülése óta nemcsak a szakma, hanem a politika kereszttüzébe is került, számtalan pro és kontra vélemény hangzott el, mi több, az Országos Választási Bizottság hitelesítette azt az aláírásgyűjtési ívet, amely népszavazásra bocsáta- ná a következő kérdést: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást?" A kormány mindezek ellenére kitart a változások mellett, így elemzők szerint szinte elképzelhetetlen, hogy a februári parlamenti „újrázáson", azaz az újbóli szavazáson fennakadna a módosítás. A Hídlap fontosnak tartotta, hogy az ügyben esztergomi, a kérdésben orvosként és helyi politikusként is érdekelt szakemberek formáljanak véleményt. Az alábbiakban Jónás László (MDF), Osvai László (Fidesz) és Varga Győző (SZDSZ) fejtik ki véleményüket az egészségbiztosítási rendszer tervezett módosításával kapcsolatban. Mindannyiuk számára ugyanazt az egy kérdést tettük fel, amely így szólt: Melyek az egy- illetve több-biztosítós modell előnyei/hátrányai a beteg szempontjából? Dr. Jónás László, önkormányzati képviselő (MDF) Úgy gondolom, hogy ez egy kiforratlan, hatástanulmány nélkül bevezetett intézkedés, amit sem társadalmi vita, sem társadalmi konszenzus nem előzött meg. Véleményem szerint jelen pillanatban az emberek egészsége és maga az egészségügy helyzete a koalíció és a nagyobbik ellenzéki párt vitájává vált.További probléma az, hogy tapasztalatlan, a kérdésben egyelőre szakmai hozzáértést nem mutató pénzügyi szervezetek versengenek a területi biztosítók kisebbségi tulajdonrészéért. Gyakorlatilag nem válik a rendszer több-biztosítóssá, hanem egybiztosítási rendszer marad megosztva, nem átlátható módon részekre szabdalva. Nem látom azt garantálva, hogy nem a beengedett magánbiztosítók és magánérdek fogja befolyásolni a reform sorsát a továbbiakban, és az egészségügy helyzetére mindez nem lesz kártékony hatással. Biztos és egyértelmű előnyét ennek a rendszernek - annak ellenére, hogy 30 éve dolgozom az egészségügyben - megítélni nem tudom, mivel nem dolgoztam ilyen rendszerben soha, és sajnos azok, akik a reformot kidolgozták, sem rendelkeznek nálam több tapasztalattal ezekben a kérdésekben. Véleményem szerint a más országoktól átvett tapasztalat - sem pro, sem kontra - nem lehet olyan érv, ami lehetővé tenné, hogy magyar hatástanulmány és modell nélkül átvegyük az ott alkalmazott biztosítási modelleket. Ami esetleg a többbiztosítós rendszer előnye lehet, az az indokolatlan betegmegjelenések visszaszorítása, de ez sem egyértelmű előny egy olyan rossz egészségügyi állapotú és rövid várható élettartam mutatókkal rendelkező országban, mint a miénk. 12 hídlap
