Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)

2008-01-19 / 21 (2). szám

közügy Esztergomi orvosok és politikusok a tervezett változásokról Egészségbiztosítási rendszer: kibiztosítva Bukovics Krisztián A szakma túlnyomó része és az ellenzéki pártok tiltakozása ellenére tavaly decemberben a koalíciós pártok rábólintottak az egészségbiz­tosítási rendszer átalakításáról szóló törvényre. Sólyom László köz- társasági elnök ugyan első körben visszadobta a tervezetet a tisztelt ház elé, ezzel azonban csak késleltetni tudja a több-biztosítós rend­szer bevezetését, mivel a koalíciós többség februárban valószínűleg újra megszavazza. Az egészségbiztosítási rendszer napirendre kerülése óta nemcsak a szakma, hanem a politika kereszttüzébe is ke­rült, számtalan pro és kontra vélemény hangzott el, mi több, az Országos Választási Bizottság hitelesítette azt az aláírásgyűjtési ívet, amely népszavazásra bocsáta- ná a következő kérdést: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Ma­gyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelező­en választandó üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást?" A kormány mindezek ellenére kitart a változások mel­lett, így elemzők szerint szinte elképzelhetetlen, hogy a februári parlamenti „újrázáson", azaz az újbóli szavazá­son fennakadna a módosítás. A Hídlap fontosnak tartotta, hogy az ügyben esztergo­mi, a kérdésben orvosként és helyi politikusként is érde­kelt szakemberek formáljanak véleményt. Az alábbiak­ban Jónás László (MDF), Osvai László (Fidesz) és Varga Győző (SZDSZ) fejtik ki véleményüket az egészségbiz­tosítási rendszer tervezett módosításával kapcsolatban. Mindannyiuk számára ugyanazt az egy kérdést tettük fel, amely így szólt: Melyek az egy- illetve több-biztosítós modell előnyei/hátrányai a beteg szempontjából? Dr. Jónás László, önkormányzati képviselő (MDF) Úgy gondolom, hogy ez egy kiforratlan, hatástanulmány nélkül bevezetett intéz­kedés, amit sem társadalmi vita, sem tár­sadalmi konszenzus nem előzött meg. Véleményem szerint jelen pillanatban az emberek egészsége és maga az egész­ségügy helyzete a koalíció és a nagyob­bik ellenzéki párt vitájává vált.További probléma az, hogy tapasztalatlan, a kérdésben egyelőre szakmai hozzáértést nem mutató pénzügyi szervezetek versengenek a területi biztosítók kisebbségi tulajdonrészéért. Gyakorlatilag nem válik a rendszer több-biztosítóssá, hanem egybiztosítási rendszer marad megosztva, nem átlátható módon részek­re szabdalva. Nem látom azt garantálva, hogy nem a be­engedett magánbiztosítók és magánérdek fogja befolyá­solni a reform sorsát a továbbiakban, és az egészségügy helyzetére mindez nem lesz kártékony hatással. Biztos és egyértelmű előnyét ennek a rendszernek - annak ellenére, hogy 30 éve dolgozom az egészségügy­ben - megítélni nem tudom, mivel nem dolgoztam ilyen rendszerben soha, és sajnos azok, akik a reformot ki­dolgozták, sem rendelkeznek nálam több tapasztalat­tal ezekben a kérdésekben. Véleményem szerint a más országoktól átvett tapasztalat - sem pro, sem kontra - nem lehet olyan érv, ami lehetővé tenné, hogy ma­gyar hatástanulmány és modell nélkül átvegyük az ott alkalmazott biztosítási modelleket. Ami esetleg a többbiztosítós rendszer előnye lehet, az az indokolat­lan betegmegjelenések visszaszorítása, de ez sem egy­értelmű előny egy olyan rossz egészségügyi állapotú és rövid várható élettartam mutatókkal rendelkező or­szágban, mint a miénk. 12 hídlap

Next

/
Thumbnails
Contents