Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-03-09 / Különszám
népszavazás 2008 ró! a városházi ellenzék egy része azt mondja, túl nagy adósságba viszi Esztergomot.- Nézzük a konkrét számokat: közel 20 milliárd forintra terveztük az idei büdzsét, ebből szerintem reálisan 17 milliárd fog megvalósulni. A 20 milliárdból másfél milliárdot tesz ki a hitel, ezért nem hiszem, hogy aggódni kellene. Idén egyébként összesen 6 milliárd forint hitelt vesz a város, ebből négy és fél milliárdot azonban azonnal befektetünk. Erre az összegre olyan kamatokat kapunk, mint a kötvényeinkre, és ez jó üzlet Esztergomnak. Ez tartalék, amihez csak indokolt esetben nyúlunk hozzá. Ha például a Pázmány egyetem nyer a pályázaton és biztossá válik, hogy informatikai kar költözik Esztergomba, akkor érdemes lesz elgondolkozni azon, hogy ebből a tartalékból megépítsünk végre egy normális méretű sportcsarnokot, amely iskolai, egyetemi és városi sportra egyaránt alkalmas. A hitelek mellett mostanában azonban méltatlanul kevés szó esik a város gyarapodásáról. A Szent Miklós Alapban a városnak jelenleg 600-700 millió forintja van. Ezt az összeget természetesen nem használhatjuk fel más célra, de attól még Esztergomot gyarapítja, emellett további egymilliárd forintunk áll vagyongazdálkodási alapban. Mindezzel azt próbálom hangsúlyozni, hogy a városnak jelentős tartalékai vannak. Kaposvár például a 18 milliárdos költségvetéséhez, ha jól tudom közel 20 milliárdos kötvényt és hitelt vett fel idén, miközben kétszer akkora város, mint a miénk.- Az elmúlt években folyamatosan nőtt a város büdzséje. Ön szerint meddig lehet-kell még emelni a költségvetési lécet?- Nem hiszem, hogy ennél magasabbra szabadna. Ebben az évben hajtjuk végre azokat a telekeladásokat, amelyek már évek óta be voltak tervezve a költségvetésbe, és mivel nem történtek meg, okoztak is likviditási gondokat. Ezek nem rajtunk múlottak, mi beterveztük, aztán pereskedés lett belőle az ellenérdekelt felek miatt. Ilyen volt például a Dobogókői úti Relabor-ügy, melynek kapcsán Tittmann János üzleti érdekeltsége közel öt évig nem engedte, hogy Esztergom túladjon egy 1 milliárd forint értékű telken. Most sem pont úgy történt minden, ahogy mi akartuk, mert ha úgy tetszik, finoman megzsaroltak, de nekünk tovább kellett lépnünk, ezért megegyeztünk. Ha ehhez hozzáveszem, hogy a dorogi polgármester egy további, 150 milliós telekeladást is gátolt az elmúlt öt évben, akkor idén ezzel a szükségszerű kompromisszummal közel 1,2 milliárd forintot hozunk Esztergomnak. A Suzukival egy másik, három éve húzódó, közel egymilliárdos történet zárul idén. Ez a két ügylet közel 2,2 milliárd forint pluszt hoz a városnak, és akkor még nem beszéltünk az egyéb telekeladásokról, mint például a volt nyári napközi helyén magánberuházásként épülő szállodaprojektről, amely év elején 213 millió forint bevételt jelentett.- Ezek a bevételek, most nézzük a kiadásokat!-Talán egyszerűbb lesz egy család esetére levetíteni a városi költségvetést. Ha az évi 20 milliárdos városi büdzsét egy család havi 200 ezres költségvetéséhez hasonlítjuk, - és az aránypár a lényeget jól mutatja, akkor ez a család 15 ezer forint hitelt vesz fel a 200 ezerhez, és 11 ezer forint hitelt törleszt. Szerintem az a család, amely ma Magyarországon ennyi pénzből csupán ennyi hitelt fedez, biztonságban tudhatja a költségvetését. Ha ez a család, maradva a példánál, a 15 ezer forint hitel mellé még felvesz további 45 ezret, amit azonban nem költ el, hanem befektet, akkor nem csak ma lehet nyugodt, de a jövőjét is biztosítja. Az arányok helyesek, ezért nem érzem - ahogy az ellenzék néha állítja - túldimenzionáltnak Esztergom 2008-as költségvetését.- Messziről indultunk, de muszáj visszakérdeznem! A negyedik, helyi kérdés kapcsán az elmúlt másfél hétben folyamatosan bizalmi szavazásról beszél.-Többször elmondtam már a Hídlapban is: arra kérem az esztergomiakat, hogy menjenek el szavazni. Akár igent, akár nemet mond a személyemre vagy a városvezetési stratégiára, a fontos, hogy ezt most demokratikus úton tegye. Ne egymásnak mondják az utcán, ha nem szeretnek! Menjenek el és szavazzanak, hogy a sok rosszindulatú pletyka mellett végre mindenki tisztán láthasson! Ugyanakkor arra is kérem a szavazókat, hogy ha bíznak abban a nagyívű fejlesztési programban, amelynek jelenleg a közepén tartunk, és amelynek nyomai már láthatóak a városban, erősítsenek meg az igenekkel! V.l. A rendezvény házigazdája, Meggyes Tamás, valamint a fórumon megjelentek előtt Kövér László elmondta: Nem a Kádár-rendszert sírjuk vissza, ahogy rólunk hazudják. De tudnunk kell: azért váltottunk rendszert, hogy jobban éljünk, hogy elérjük Európát. Amit most velünk csinál a kormányzat, annak semmi köze nincs a demokráciához. A szocialista-szabad demokraták megutáltatják az emberekkel a demokráciát azzal, hogy nyomorban hagyják az embereket. Az egzisztenciák, a kis, önálló, önmagukat fenntartani képes egyedekből álló társadalmi törzs, amely gondolkodik és dönt, nem kell a baloldali kormányerőknek." A kormány „fideszes riogatásraira" reagálva Kövér László így fogalmazott: „Kétségünk ne legyen: nem 1000 forint lesz a vizitdíj, ha most hagyjuk, hogy megmaradjon, ha most nem töröljük el. Nem 1000, hanem amennyit kisajtolhatnak. Annyit ki is sajtolnak. Nem csak tandíj lesz, de megszűnik az állami felsőoktatás". A szövetség alelnöke hangsúlyozta: ezen a népszavazáson nemcsak arról döntünk, hogy fizessünk e vizitdíjat vagy tandíjat, hanem véleményt is mondanak a szavazók a kormány politikájáról. „Európában hazánk a legnagyobb adót kivető országok közé tartozik, és az egyre növekvő adóterhek mellett a kormány a vizitdíj, kórházi napidíj és a tandíj bevezetésével újabb terhet rakott az emberek vállára. Mindeközben romlik az egészségügyi ellátás, a közbiztonság, a tömegközlekedés, az utak állapota, és csökken az állami finanszírozás az oktatásügy területén is. Holott az állam értünk van és feladata, hogy védelmet és biztonságos életet nyújtson az állampolgároknak, ezért is kell igent mondani a referendumra bocsátott mindhárom kérdésre"- mondta Kövér László. Az állam értünk van A népszavazás kérdése: megragadjuk-e az esélyt, hogy jobb legyen? Minél többen mennek el, annál erősebb a figyelmeztetés azoknak, akik kifosztják az országot. A passzivitást visszamenőleges felhatalmazásként értelmezi majd a baloldali kormány, pedig arra, amit most csinálnak, nincsen felhatalmazásuk - mondta Kövér László a Mindszenty csarnokban tartott politikai fórumon múlt héten. 10 hídlap
