Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)

2008-03-09 / Különszám

népszavazás 2008 Terítéken az egészségügy A referendumra bocsátott három kérdés közül kettő az egészségüggyel, konkré­tan az egy évvel ezelőtt bevezetett vizit- és kórházi napidíjjal foglalkozik. A 300 forintos taksa mellett érvelők a „sok kicsi sokra megy" gondolatmenetet követik, a velük szemben állást foglalók sokkal inkább a „sok kicsi tönkre megy" álláspontot képviselik. Esztergom képviselő-testületében több orvos is dolgozik, így e témával kapcsolatban nem csak politikusként, de szakmabeliként és „első kézből" származó információkat tudunk megosztani az olvasókkal, persze az összeállításból ezúttal sem hiányzik a parlamenti pártok véleménye a témával kapcsolatban. Az MSZP helyi szervezete a párt egy or­szágos szakpolitikusát kérte fel, hogy fejt­se ki álláspontját a témával kapcsolatban. Schvarcz Tibor, azOrszággyűlés egészség- ügyi bizottságának alelnöke szerint tény, hogy „a vizitdíj kapcsán a beveze­téskor és utána is éles politikai csata kezdődött, ennek eredményeként március 9-én a vizitdíjról, az ápolá­si díjról ügydöntő népszavazás lesz. Lássunk tisztán ebben a kérdésben: a vizitdíjbevétel az alapellátásban praxisonként átlag 180 ezer Ft-ot je­lent, összességében, mintegy 6 milliárd Ft bevételt jelent a háziorvosi praxisoknak, ez a pénz a háziorvosnál marad, használhatja bérezésre, műszer beszerzésére, arra költi, amire akarja". A szakpolitikus szerint a vi­zitdíj beszedése ma már megszokottá vált, „a lakosság jelentős része beletörődött", ki­alakultak a beszedési mechanizmusok, így már nem jelent problémát a beszedése. El­maradása esetén a háziorvosi praxisok fi­nanszírozása jelentősen meggyengülne"- állítja a szocialista politikus. Indoklása sze­rint „a háziorvosi finanszírozás 2006-ban 63,3 milliárd forint, 2007-ben a ténykifize- tés 66,1 milliárd forint volt, tehát 3 milliár­dos többletkiadás van, és ezzel szemben áll az alapellátási vállalkozásfejlesztési támo­gatás átalánydíj, ami 2006-ban 4,5 milliárd, 2007-ben 1,2 milliárd volt, tehát összesítve - vizitdíjat nem számolva - ugyanannyi ki­fizetés történt a háziorvosok vonatkozásá­ban, 2006-ban, mint 2007-ben"- fogalma­zott Schwarz. A politikus leszögezte, hogy „a vizitdíjbevétel megnövelte a háziorvos­ok jövedelmét, csökkentette az indokolat­lan orvos-beteg találkozást. Magyarorszá­gon előtte 140 millió orvos-beteg talál­kozás volt, ez alapellátásban, mintegy 15 százalékkal lecsökkent. Nem igaz az, hogy a rászorultak szegények, nem tudnak emi­att elmenni az orvoshoz, ezek csúsztatá­sok"- mondta a politikus. Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának alelnöke sze­rint a vizitdíj eltörlése esetén ezt a költség­vetés nem tudja pótolni, mivel az Alkot­mánybíróság határozata értelmében nem költségvetési tétel. Ha az lenne, akkor nem lehetne népszavazást tartani, tehát ez min­denképpen kieső jövedelmet jelent a pra­Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg­gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott nápszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napid íjat fizetni? xisok, a járóbeteg-ellátás és a fekvőbeteg­ellátás vonatkozásában. A szakpolitikus a kórházi napidíjjal kap­csolatban elmondta: a díj bevezetésével csökkent a kórházi ágyak igénybevéte­le, illetve kedvező hatással volt az ápolá­si idő csökkenésére. „Magyarul kevesebb ideig fekszenek aktív ágyon a betegek, ez gyorsabb kivizsgálást„pörgősebb"ellátást eredményez"- mondta a politikus, hoz­zátéve: az aktív fekvőbeteg-ellátásnál nemcsak az ápolási díj, tehát a na­pidíj bevétele jelenik meg, mint pénz, hanem az aktív átlagos ápo­lási időtartam csökkentésével, az 1 ápolási napra jutó 23 ezer Ft figyelembevételével jelentős pénzösszeg, mintegy 20 milliárd Ft szabadul fel.„A bevezetett vizitdíj, napidíj nemcsak szemléletváltást ho­zott a betegek vonatkozásában, ha­nem jelentős forrásokat szabadított fel az egészségügyi ellátók számá­ra, illetve más gondolkodásra, aktí­vabb forrásfelhasználásra ösztönözte a szolgáltatókat" - fejtette ki állás­pontját Schvarcz Tibor. Hasonlóan vélekedik a ki­sebbik kormánypárt „szak­mabeli", esztergomi tag­ja, Varga Győző is, aki a népszavazásra bo­csátott kérdésre „ha­tározott nemmel"fog szavazni. Az SZDSZ- es önkormányzati képviselő úgy véli, „a vizitdíj nagyobbrészt szimbólum, jelké­pes önrész, kisebb részt eszköz. Jelképe annak az érett felnőttekre jellemző men­talitásnak, hogy az általunk igénybevett közszolgáltatásokért részben nekünk is fizetnünk kell. Jelképe annak, hogy tudo­másul vesszük, nincsen ingyenebéd. A vi­zitdíj egy szimbolikus szelete az elkerül­hetetlen egészségügyi reformnak, amely költséghatékonnyá, méltányosabbá teszi az orvosi ellátást. A vizitdíj eszköz az indo­kolatlanul magas orvos-beteg találkozá­sok szabályozásában, a háziorvosok jövedelmének fejlesztésre fordítha­tó pénzeszközeinek érdemleges növelésében, a sokak szemét csípő hálapénzrendszer bomlasztásában. A vizitdíj eszköz, amely szolgálja a hatékonyabb egészségügyi ellátást, és hangsúlyozza a betegek egyéni felelősségvállalását. A vizitdíj szemlélet- formáló eszköz, amelyet az Európai Unió 17 országában bevezettek már, utoljá­ra Csehországban" - fogalmazott Varga Győző. Az orvos politikus a kórházi napi­díj esetében is „nemmel" szavaz majd, és „mindenkinek ezt ajánlja". A városatya szerint a kórházi napidíj kicsi, de markáns része az elkerülhe­tetlen egészség­hídlap 11

Next

/
Thumbnails
Contents