Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-03-15 / 10. szám
2s>V^ Kokárda fÉraf A trikolórt, a háromszínű zászlót, valamint ennek virágformába tűzött, kalapra, sapkára, kabátra varrható változatát Európában a francia forradalom hozta „divatba". A franciák után az öreg konti- 1 * % nens több országában, sőt még Amerikában is elterjedt ez a díszfám '% tés. A legenda szerint a párizsi események ihlették Szendrey Júliát is, amikor március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma y ismert kokárdák első darabját. Petőfi naplójában többek között az is olvasható, hogy miközben ő a Nemzeti dalt írta, felesége nemzetiszín főkötőt készített magának. A kokárda történetébe azonban nem csupán a felívelés, hanem a tiltás évei is beleivódtak: a 48-as forradalom leverésétől a kiegyezésig senki sem hordhatta, mint ahogy a Tanácsköztársaság is inkább a nemzetközi vörös színt részesítette előnyben. A Kádár-korszakban csupán a nem hivatalos ünnepeken viselt kokárdát nézték rossz szemmel, hiszen abban a függetlenség vagy épp a szovjetellenesség jelképét vélték felfedezni. A kokárda színsorrendjén annak létrejötte óta folynak a viták. Az egyik vélekedés szerint a piros színnek a kokárda belsejében kell lennie, a másik irányzat szerint pont fordítva, belülről kifelé haladva a nemzetiszínű szalagcsokor belsejében a zöld, utána a fehér, majd a szélén a piros kell, hogy látszódjon. ' mmmbm Különös,,kelléke" a március 15-i ünnepségeknek az 1L '■ Wíllll 1992-ben alakult esztergomi Lovas Sport Egyesület /yT (LSE), amelynek tagjai a város által biztosított huszárfcBRBfcVT jjgli /* ruhákban, illetve lovas egyenruhában büszkén őri- ÉHJtVHVX? z'k a hagyományokat. A lovasok természetesen nem i | fe csak március 15-én tűnnek fel, hanem komoly nevelő í gm munka is folyik az egyesületben, amelyet a gazdasá- jnflri} K \ f\ —- gi társaságokon kívül a Grand Tours utazási iroda, az ^ \ (v ____ önkormányzat, és több magánszemély alapított. Az e gyesület célja egy országos szinten is korszerű és minden igényt kielégítő lovas park létrehozása, fejlesztése illetve tehetséges fiatal lovasok oktatása, nevelése és versenyeztetése. Az LSE főként lovas-oktatással, tereplovagoltatással, lótenyésztéssel, lovak bértartásával, illetve egy éve terápiás lovagoltatással foglalkozik. Ezenkívül a versenyszerű sportolásra vágyó fiatalokat felkészítik a különböző ágakra, illetve támogatják későbbi lovas karrierjüket is. A sportközösség megalakulása óta számos lovasa vált eredményes díjugratóvá, de a kisebb versenyeken, valamint az országos és a nemzetközi porondon is jelentős helyezéseket értek el tagjaik. lésben fellobbanó vitákkal ellentétben másutt ekkorra bizony már az utcára szólította az embereket a rengeteg megoldásra váró társadalmi probléma. 1848 legelején Milánóban a megemelt dohányárak miatt robbant ki az úgynevezett „dohánylázadás”, január 12-én Pa- lermóban a Bourbon-ház ellen tört ki lázadás. Ez idő tájt a magyar országgyűlés felsőtáblája is elfogadta a közteherviselés elvét, de a jogalkotás továbbhaladt és február 4-én a jobbágyterhek kötelező örökváltságáról szóló törvényjavaslatot is beterjesztették a Tisztelt Ház elé. Franciaországban február 22-én kezdődtek a harcok. Egy tervezett ellenzéki bankett betiltása miatt előbb hatalmas tömegtüntetések zajlottak Párizsban, majd este barikádokat emeltek, és megkezdődtek a francia fővárostól nem idegen torlaszharcok. Másnap egész nap heves harcok folytak a felkelők és a hadsereg, illetve a bizonytalankodó Nemzeti Gárda között. Február 24-én Lajos tott Petőfiéknek. A tömeg annyira megrémítette a városi tanács tagjait, hogy a 12 pontot aláírták, majd csatlakoztak a követelésekhez, és a forradalom itt létrejött 13 tagú Rendre Ügyelő (Közbátorsá- gi) Választmányba is jelöltették képviselőiket. Fél öt körül megalakították azt a bizottságot, melyben a radikálisnak számítók közül Irinyi, Petőfi, Vasvári, a liberális nemesek képviseletében Nyáry, Klauzál és Egressy Sámuel, s végül a liberális városi polgárságból Rottenbiller Lipót alpolgármester, Kacskovics Lajos főjegyző, Staffenberger István szószóló, Molnár György gombkötőmester, Tóth Gáspár szabómester (Petőfi egyik mecénása) és Gyurkovics Máté szűcsmester kaptak helyet. A forrongó tömeg és a bizottmány tagjai a hajóhídon átmentek a budai Várba, hogy az Úri utcá- ban álló Helytartótanács (-lé tér- jesszék a 1 2 pontot. A bécsi for radalom hírétől és az ekkor már I 1 közel húszezres kavargó sokaság- tói megrémült Helytartótanács alelnöke, gróf Zichy Ferenc fél ■”> hat körül a forradalmárok min- den követelésébe beleegyezett. A Bm. j rend fenntartását ezután a mint- egy ezerötszáz fős pesti polgárőr- EjS ség látta el. Táncsics Mihály dél- után hat órakor szabadult ki börtönéből, feleségével együtt diadalmenetben, polgárok által önként húzott hintóbán vitték a Váci utcában álló „A Nádorhoz” címzett fogadóhoz, ahol a tulajdonostól ingyen szállást kapott. A forradalom első napja aztán gyorsan ünneppé változott, ennek örömére aznap este kivilágították a pesti és a budai utcákat, tereket. Este hétkor a hangulattól még mindig ittas nép betódult a Nemzeti Színházba, ahol ekkor éppen a Bánk bán előadása ment. Itt elénekelték a Himnuszt és a Szózatot, majd Egressy Gábor szavalta el a Nemzeti dalt. Ugyanekkor a Rendre Ügyelő Választmány fél 11-ig a városházán ülésezett, s a polgárőrség bővítéséről, illetve a Helytartótanácsnál elért eredményekről szóló határozatot szerkesztettek, melyet másnap reggel már szerte a városban terjesztettek. Forrongó Európa 1848 elején egész Európában komoly társadalmi fordulatok zajlottak, mely gyújtószikrája lett a magyar forradalomnak is. Az akkori újságok arról számoltak be, hogy a pozsonyi (magyar) országgyű6 hídlap
