Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)

2008-03-15 / 10. szám

Fülöp, a „polgárkirály lemondott, s a költő Lamartine vezetésével ideiglenes kormány alakult. Másnap a királyságot, mint államformát eltörölték, majd kikiáltották a köztársaságot. Párizs népének küzdelmei később számos ekkor induló európai mozgalomra nagy hatással voltak, így a bécsire és a pestire is. E februári napokon Pozsonyban Kossuth Lajos bejelentette, hogy felirati javaslatot terjeszt az országgyűlés elé, melyben reformokat és alkotmányt kér az osztrák és cseh örökös tartományok számára. Március első napjaira Pozsonyba is megérkezik a február 22-i párizsi forradalom híre, Pesten pedig a reformer politikusokat egyesítő Ellenzéki Kör elhatározza, hogy az országgyűléshez intézendő petícióval támogatja Kossuth politikai gondolatait. Március 9-én gróf Széchenyi István felajánlja V. Ferdinánd magyár királynak, hogy nevezze ki őt királyi biztossá a reformok megvalósítása és a nyugalom biztosítása érdekében. Március 13-án Bécsben tüntetés kezdődött Metternich kancellár ellen, melyet ekkor még ugyan sortűzzel zavartak szét, de a nép itt is barikádokat emelt és utcai harcok törtek ki. A hatás nem maradt el, este Metternich és Apponyi György magyar udvari kancellár lemond posztjáról. Pozsonyban a bécsi forradalom híre hatására a felsőtábla azonnal elfogadja a március 3-i javaslatot. Az első hírek Pestre március 14-én este 21 óra körül érkeznek, s a Pilvaxban az ifjak elhatározzák, ejtik a március 19-ére tervezett gyűlés időpontját, helyette már másnap, március 15-én tömegtüntetést rendeznek Pest-Budán, hogy a 12 pontot mindenkinek felolvashassák.

hídlap 7