Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-02-23 / 7. szám
címlapon VIZ.1TDÍJ FIZETÉS A vizitdíj bevezetése óta eltelt időszakban a háziorvosok mellett olyan nagy, naponta több száz beteget fogadó intézmények gyűjthették a legtöbb tapasztalatot, mint például a Vaszary Kolos Kórház. Az intézmény orvos igazgatója, Pák Gábor elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a kórházak esetében a vizitdíjat nem az orvosok kapják meg, hanem az intézmény, ezzel azonban nem nő a költségvetési ősz- szeg, az egészségügyben történt forráskivonások miatt ugyanis a kórházak a veszteségeket próbálják ezzel csökkenteni. „Kórházi viszonylatban semmi haszna nincs az orvosnak vagy a személyzetnek a vizitdíjakból, mivel a pénzt az intézmény a veszteségeinek finanszírozására fordítja, aminek a mértéke egyébként jóval kisebb, mint az elvont forrás” - magyarázta Pák Gábor. Természetesen az esztergomi intézményben is a törvényeknek megfelelően működik a rendszer, központi vizitdíjszedő szolgálattal, mely több helyen ahol járóbeteg-ellátás van, megtalálható a kórházban. A betegek itt „kezdenek”, bemutatják a beutalót a beutaló köteles rendeléseknél, befizetik a 300 forintot, ezt követően bekerülnek a központi rendszerbe, végül a nyugta egyik példányával igazolják a vizsgálatnál a befizetést, a nyugta másolatát pedig a kórház őrzi meg. Automaták a Vaszary kórházban nincsenek, és nem is lesznek, elsősorban áruk és bonyolult kezelhetőségük miatt. „Sok olyan beteg van, aki vagy rosszul lát, vagy egyáltalán nem tudja, hogyan kell kezelni az automatákat, ezért jóval egyszerűbb a központi vizitdíj szedő szolgálat” - fogalmazott az orvos igazgató, hozzátéve: az első időszakokban náluk is voltak kisebb atrocitások a vizitdíj miatt, de mára már megszokták a betegek. Más kérdés fizetni, és megint más, hogy ki mit gondol a vizitdíjról: ez majd csak a március 9-én leadott voksok összesítését követően derül ki. Az MSZP helyi szervezete megkeresésünkre a tandíjhoz hasonlóan a párt egy országos szakpolitikusát kérte fel, hogy fejtse ki álláspontját a témával kapcsolatban. Schvarcz Tibor, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának alelnöke hozzánk eljuttatott levelében a szűkre szabott terjedelem ellenére fontosnak tartotta a díj bevezetésének előzményeit is megosztani a Hídlap olvasóival. „Tavaly február közepén vezette be a kormány a vizitdíjat az alapellátásban, a járóbeteg-ellátásban és a fekvőbeteg-ellátásban ápolási díjként, összege 300-300 Ft. A bevezetésekor a hátrányos helyzetűek, kisnyugdíjasok jövedelem-kiegészítést, nyugdíj-kiegészítést kaptak” - írta a szakpolitikus, hozzátéve: „A vizitdíjat 18 év alatt nem kell fizetni, és a lakosság kb. 40 százaléka valamilyen kedvezményt kap, tehát közel 4 miihó ember. 18 éven aluliak, cukorbetegek, daganatos betegek és más krónikus betegségben szenvedők nem fizetnek vizitdíjat. 20-20 alkalom után az önkormányzatnál vissza lehet igényelni a vizitdíj összegét”. Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év januárt 1 -jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni? Schvarcz Tibor válaszában tényként írja, hogy „a vizitdíj kapcsán a bevezetéskor és utána is éles politikai csata kezdődött, ennek eredményeként március 9-én a vizitdíjról, az ápolási díjról ügydöntő népszavazás lesz. Lássunk tisztán ebben a kérdésben: a vizitdíjbevétel az alapellátásban praxisonként átlag 180 ezer Ft-ot jelent a, összességében, mintegy 6 milliárd Ft bevételt jelent a háziorvosi praxisoknak, ez a pénz a háziorvosnál marad, használhatja bérezésre, műszer beszerzésére, arra költi, amire akarja”. A szakpolitikus szerint a vizitdíj beszedése ma már megszokottá vált, „a lakosság jelentős része beletörődött”, kialakultak a beszedési mechanizmusok, így már nem jelent problémát a beszedése. Elmaradása esetén a háziorvosi praxisok finanszírozása jelentősen meggyengülne, nem igaz az az állítás, hogy a háziorvosok finanszírozása az eszköz-visszapótlás megszüntetésével csökkent” - állítja a szocialista politikus. Indoklása szerint „a háziorvosi finanszírozás 2006-ban 63,3 milliárd forint, 2007-ben a ténykifize- tés 66,1 milliárd forint volt, tehát 3 milliárdos többletkiadás van, és ezzel szemben áll az alapellátási vállalkozásfejlesztési támogatás átalánydíj, ami 2006-ban 4,5 milliárd, 2007-ben 1,2 milliárd volt, tehát összesítve - vizitdíjat nem számolva - ugyanannyi kifizetés történt a háziorvosok vonatkozásában, 2006- ban, mint 2007-ben” - fogalmazott Schwarz. A politikus leszögezte, hogy „a vizitdíjbevétel megnövelte a háziorvosok jövedelmét. Ezen felül csökkentette az indokolatlan orvos-beteg találkozást. Magyarországon előtte 140 millió orvos-beteg találkozás volt, ez alapellátásban, mintegy 15 százalékkal lecsökkent. Nem igaz az, hogy a rászorultak szegények, nem tudnak emiatt elmenni az orvoshoz, ezek csúsztatások” - mondta a politikus. Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának alelnöke szerint a vizitdíj eltörlése esetén ezt a költségvetés nem tudja pótolni, mivel az Alkotmánybíróság határozata értelmében nem hídlap 5
