Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-02-02 / 4. szám
kultúra Esztergomi támogatás a határokon túlra Magyarok a csángókért kulturális öröksége okán többször deklarálta, hogy felelősséget vállal a határon túli magyarság identitástudatának megőrzéséért. Meggyőződésem, hogy a rendezvény szervezőit is ez a nemes cél vezérli”. A XII. Csángó Bál tehát egyfelől a magyarság egyik legszámkivetettebb ágának megsegítését, másrészt ezen a rendezvényen a moldvai és a gyimesi csángó magyarok egyedülálló és páratlanul gazdag népművészetének és hagyományainak bemutatását célozza. A fesztiválszervezők a bállal arra Február 2-án tizenkettedik alkalommal rendezik meg hazánkban a Csángó Bált, a rendezvény létrehozói, a Pro- Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Egyesület a budapesti Petőfi Csarnokba várja a vendégeket. Az Esztergom által is támogatott eseményt annak fővédnöke, Sólyom László köztársasági elnök nyitja meg. V árosunk önkormányzata pár hete arról döntött, hogy 200 ezer forinttal járul hozzá a Csángó Bál céljainak megvalósulásához. A testület elé terjesztett támogatásról szóló polgár- mesteri javaslat szerint „a bál szervezői a moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra kívánják felhívni a közvélemény figyelmét, és igyekeznek támogatókat nyerni a csángó magyarság megmaradását, illetve felemelkedését célzó erőfeszítésekhez. Esztergom Szent István városaként, az államalapítás bölcsőjeként, szellemi és A moldvai csángók lélekszáma 250 ezer, de ebből csak mintegy 60 ezren beszélik a magyar nyelvet. Nemcsak Románia uniós tagsága miatt zavaró az a tény, hogy a csángók anyanyelvűket sem a közigazgatásban, sem az oktatásban, sem a moldvai katolikus egyház keretei között nem gyakorolhatják. A csángóknak nincs önálló értelmisége, érdekeiket nem képviseli igazi és saját politikai testület, és nem rendelkeznek önálló intézményrendszerrel sem. Az elmúlt évszázad és a fent említett hiányosságok következtében több száz évvel ezelőtti lelkületet és kultúrát hordozó moldvai magyarság kiszolgáltatottságban él. A rendezvényen fellépők Gyimes- felsőlokról, Gyimesközéplokról, For- rófalváról, Klézséről, Pusztinából és Somoskából érkeznek majd Budapestre, a hírességek, előadók között pedig megtalálható lesz Bálint Erzsébet, Berecz András, Kobzos Kiss Tamás, László Erzsébet, Tímár Viktor, Tímár János, az Alföld Néptáncegyüttes, a Borbély Műhely jazz-zenekar, a Fanfara Complexa, a Mokányos, a Somos, a Szigony, Várnai Dániel és barátai, valamint a Zurgó Együttes. szeretnének alkalmat teremteni, hogy egy több elemében archaikus kultúrát képviselő népcsoportról, a csángó magyarságról mind a hazai, mind a nemzetközi közönség megtudja, hogy milyen viseleteket, szokásokat, zenéket és táncokat őriznek. A programok sorát táncház nyitja és zárja, a legkisebbek részére már délután fél öttől indul a Kőketánc Gyermektáncház. A folytatás este 7 órakor a színpadon lesz, ekkor hagyományőrző zenészek, énekesek és táncosok foglalják el a csarnok központi részét. A szinpadi műsort követő hajnalig tartó táncházban a publikum részvételére is számítanak. Ez alkalommal is lehetőség lesz a tánctanulásra, a február 2-ai esten moldvai és gyimesi hagyományőrző csoportok segítségével tanulhatják meg az érdeklődők a csángó táncokat, énekeket. A táncmulatság mel- lett a képzőművé- r \ szét is helyet kap, egy, a bálhoz kap- KflPl JÉMV csolódó kiállításon Petrás Mária ke- ramikus mutatja be alkotásait, de a premieren a kato- likus moldvai magyarok középko- * * ri emlékeiről szóló alkotások is szere- • % A pelnek majd. * A bál bevételét a moldvai csángók támogatására fordítják. A rendkívül nehéz helyzetben és kivételes nélkülözésben élő népcsoport már csak gazdag kultúrája és hagyományainak teljes megőrzése végett is méltó a jogos védelemre és támogatásra. Minden magyarnak tiszte tehát, hogy lehetősége szerint anyagi vagy lelki erejével támogassa az ügyet. 14 hídlap
