Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-07-26 / 29. szám
Kitörni az egyéjszakás besorolásból Egy fokozottabb turisztikai figyelemre számot tartani szándékozó településnek ügyelnie kell arra, hogy idegenforgalmi csáberejét átgondoltan növelje, bizonyos „húzóberuházásokhoz" (Esztergomban az új élményfürdő ilyen) társítsa többi fejlesztését. Zoltai Dániellel, a Gran Tours Utazási Iroda ügyvezetővel a királyvárosi turizmus lehetőségeiről beszélgettünk.- Mindjárt a közepébe csapva a Hídlap előző számában közölt vendéglátói adatokból kiderült, az Aqua sziget élmény fürdő egyértelmű, hogy növelte a turisztikai érdeklődést Esztergom iránt.- Mindenek előtt le kell, hogy szögezzünk egy tényt: a legjobb esztergomi„turista-itt-tartó"tényező napjainkban az új fürdő, illetve annak wellness szolgáltatása. Esztergomban történelmi és természeti értékeinknek köszönhetően mindig is jelentős volt az idegenforgalom. Az év minden szakában sokan látogatnak a városba, hiszen kiemelt célpontnak számítunk mind a belföldi, mind a külföldi turisták szemében. A fürdő megépülését megelőzően az idegenforgalom a természeti és az épített környezetből fakadó kulturális és örökség-turizmusra épült, kiegészülve a Dunakanyar, mint jelentős természeti érték megtekintésével. A z Élményfürdő megépülése azonban bővítette a településre ellátogató turisták körét és számát.- Hogyan változtak ezek a berögződések?- Esztergomra a fürdő megépülését megelőzően az egynapos turizmus volt a jellemző. A város vezetése azonban általános idegenforgalmi célul azt tűzte ki, hogy ne az átutazó turizmus „fellegvára" legyünk, hanem elérjük azt, hogy vendégeink meg is szálljanak nálunk. Jellemző példa erre, hogy az elmúlt időszakban idelátogatók száz százaléka felkereste a Várhegyet, a Keresztény Múzeum látogatottságát viszont szinte ezrelékekben sem lehet mérni. A világ számos helyén bebizonyosodott, hogy ezen úgy lehet a leghatékonyabban változtatni, ha a „pihentető", szabadidősszolgáltatásokra koncentrálnak. Az élményfürdőnek kell annak a zászlóshajónak lennie, amely köré a többi, egyre jobban bővülő szolgáltatóiparnak kapcsolódnia kell. Az egészségturizmusra a magas költés és a magas színvonalú kiszolgáló infrastruktúra a jellemző, amely eddig Esztergomból hiányzott.- Ezek szerint a szektor szolgáltatás javításához tartozik az új szállóhelyek létesítése is.- Jelenleg két szállodafejlesztés már folyamatban van a fürdő szomszédságában, és további háromról folynak konkrét tárgyalások, melyek célja a vendégek színvonalas kiszolgálása annak érdekében, hogy a célcsoport körében a fürdő neve egyet jelentsen a kitűnő minőséget nyújtó szolgáltatásokkal. A célcsoportok megnyerése és visszatérésük ösztönzése nagyon fontos feladat, hiszen a piacon számos hasonló szolgáltatásokat nyújtó létesítmény található. Nem szabad azonban közvetlenül a fürdőből kiindulni, hanem meg kell vizsgálni, mint minden vállalkozásnak a közvetlen és tágabb vállalkozási környezetét.- Ezt hogyan értsük?- Köré kell, hogy épüljön egy megfelelő szálláshely-kínálat. Ezért van szükségünk szállodákra, hotelekre. A turizmushoz kapcsolódó szolgáltatóké szegmense jelenleg még hiányzik nálunk. Nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy rájöjjünk: egy vagy több efféle beruházás minden esetben a város fejlődését is maga után vonja. Kiépülhet, hozzácsatlakozhat egy olyan iparág, ami komoly bevételt, vagy költség-csökkenést hozhat.- Mondhatni, az egyik fejlesztés generálja a másikat?- Általában ezek a beruházások további befektetéseket vonnak maguk után, amelyek általában az eredeti összeg felett mintegy hetven százalékot jelentenek. Ez gazdasági felpezsdülést kell, hogy jelentsen, gondolva például a munkahelyteremtésre, számos új vállalkozás indulására, az új képzések indítására az iskolákban, de a városi bevételeket sem szabad szem elől téveszteni.- Számszerűen ez mit jelenthet?- Ha megépülnek a tervezett szállodák, akkor Esztergom idegenforgalmi adóbevétele ötvenszázalékos kihasználtság mellett mintegy 370 millió forint lehet évente, nem beszélve az ezek által megnövekedett egyéb helyi, illetve átengedett központi adókról, például a személyi jövedelemadó Esztergomnak juttatott részéről vagy az iparűzési és ingatlan adóról. A szakvállalkozások kommunális adójának megemelkedett bevételei is mind-mind Esztergomot, az itt lakókat gyarapítják. Mindezek fényében elmondható, hogy a jelenleg is folyó idegenforgalmi beruházások az esztergomi embereket, környezetünket szolgálják. Gulya István Egy kis wellness-história A wellness- és élményfürdőzés ilyen vagy olyan formában mindig is létezett. Egykor élménynek számított egy kiadós gőzfürdőzés és az egész testet ellazító, alapos masszázs, egy azonban biztos: a fürdés, a víz általi felfrissülés, gyógyulás évezredek óta szerves része életünknek. Már a nagy, ókori birodalmakban - mint az asszír, a babiloni, a perzsa - is fejlett fürdőkultúra létezett, bár a fürdés ekkor még inkább rituális jelleggel bírt. Igazi közösségi élménnyé, gyógymóddá a görög városállamok virágzása idején vált: az ókori hellének szentül hittek a víz gyógyító hatásában. Ezt idővel eltanulták tőlük a rómaiak is, és a kor viszonyai közt tökélyre fejlesztették a fürdőket, a fürdőkultúrát. Hogy erre bizonyítékot találjunk, nem kell túl messzire mennünk, csupán az aquincumi romokhoz. Csak a mai Budapest területén mintegy tizenkilenc fürdőt építettek a rómaiak, ezek mindegyikében volt frigidarium (hidegfürdő), tepidarium (langyosfürdő), caldarium (melegfürdő), sudatio (izzasztó) - ha úgy tetszik, korabeli wellness. Persze nem csak a rómaiak használták ki a hő- és gyógyforrásokkal bőkezűen megáldott Kárpát-medence előnyeit, hanem többek közt a törökök is; nem sok hely létezik Európában, ahol több mint négyszáz éves eredeti török fürdők működnek a mai napig. 14 hídlap
