Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)

2007-12-08 / 17. szám

2007. december 15. önkormányzati értesítő 3 2008-as költségvetés a megoldás: helyi gazdaságpolitika További források megszerzése is elengedhetetlen. Kiemelt feladat a pályázati lehetőségek kiaknázása, ehhez a saját erő biztosítására céltartalékot kell képeznie az önkormányzatnak. Emellett a nem várható kiadások fedezetére általános tartalé­kot és beruházási tartalékot képeznek. A Számvevőszék félti az önkormányzatokat A koncepció alapja a kormány által benyújtott 2008-as költségvetési törvényjavaslat, és az Állami Számvevőszék erről szóló véleménye. A Számvevőszék megállapítja, nagy kockázatot jelentenek az állami garanciával, illetve kor­mányzati szervezetek által felvett hitelek miatti adósságát­vállalás is. A gazdasági növekedés szempontjából kiemelt kockázat az infláció, ami visszafogja a keresletet. Ráadásul a konvergen­ciaprogramban 2007-re 6,2, 2008-ra 3,3 százalékon rögzített inflációt a 2008. évi költségvetési törvényjavaslatban 7,5, il­letve 4,5 százalékra növelte a kormány. Az önkormányzati rendszer jól látható problémákkal küzd, megmutatkozik ez a pénzek biztosításánál, illetve az eladósodottságban. A Számvevőszék szerint a költségvetési törvényjavaslat az önkormányzati költségvetések hiánymu­tatói alapján a pénzügyi egyensúly romlását jelzi. Az előre­jelzések borúsak: a hiány 111 Mrd Ft-ra nő, melyet az ön- kormányzatok hitelfelvétellel, kötvénykibocsátással próbál­nak pótolni. Megint a településeken spórol a kormány A kérdés, hogy meddig tehetik. Bár a települések egyre magasabb összegű hitelt vesznek fel, illetve egyre nagyobb mértékű a kötvénykibocsátás, nem a helyhatóságok eladóso­dása a probléma. Emiatt kevés helyen fenyeget fizetésképte­lenség. Amiatt annál inkább, hogy a tervezett hiánycsökken­tést a kormány nemcsak saját pazarlásának és osztogatásá­nak visszafogásával, hanem az önkormányzati pénzfelvétel kikényszerített megállításával próbálja elérni. Ezeket a kül­ső forrásokat az önkormányzatok nem jókedvükben veszik igénybe. A szocialista-szabaddemokrata kormányok idején reálértékükben folyamatosan csökkentek az önkormányzat­oknak jutó összegek, miközben egyre több feladatot hárítot­tak rájuk. Ezek elvégzése ma már több helyütt nem megy. Bezárt, összevont, „körzetesített” intézmények, elmaradt felújítások, csökkenő szociális ellátások mutatják ennek következményét. A helyhatságokra hárul a piszkos munka A Számvevőszék udvarias megfogalmazásával a közszol­gáltatások (kórház- és iskolafenntartás, idősek és szegények ellátása) finanszírozásában növekszik az önkormányzati for­rások aránya. A kormány a központi támogatások csökken­tésével kényszeríti az önkormányzatokat, adóbevételeik nö­velésére. Magyarán a helyhatóságokat kényszeríti a piszkos munka, az adóemelések elvégzésére. A Kormány a 2009. évtől a helyi önkormányzati szinten be­vezethető ingatlanadót jelöli meg, mint bevétel-növelési le­hetőséget. Azonban sem a lakosság teherbírását, sem az ön- kormányzatok kapacitását nem vette figyelembe. Magyarán újabb teher a lakosságnak, amit meg kell fizetniük az em­bereknek. És hatalmas, ma még teljesen hiányzó, vagy csak egyes elemeiben meglévő rendszert, apparátust, nyilvántar­tásokat, értékbecsléseket, ügyintézőket, irodákat, gépeket és legalább hároméves felkészülést igénylő adminisztrációs te­her a településeknek. És nemcsak adminisztrációs teher. Az önkormányzatok mindenképpen maguk ellen kell, hogy hangolják választóikat. Ha kivetik az adót, az egyre rosszabb körülmények között élő polgárokat sújtják. Ha nem vezetik be, komoly finanszírozá­si, likviditási problémáik lesznek, újabb intézményektől kell szabadulniuk, segélyeket kell csökkenteni, közmunka-prog­ramokat, felújításokat leállítaniuk. Csökkenő finanszírozások, emelkedő elvonások A címzett és céltámogatások előirányzatai változatlanok, új címzett támogatási program 2008-ban nem indítható. Az áten­gedett személyi jövedelemadóból - az elmúlt évekhez hason­lóan - 40 % illeti meg együttesen a helyi önkormányzatokat. Jövedelem-differenciálás címén városunktól 183 milliót, jövő­re 261 millió forintot vonnak el. (folytatás a 6. oldalon) Kötelezettségvállalás a Újabb lépést tett Esztergom és kör­nyéke kerékpárút-hálózatának bővíté­se felé az önkormányzat, amikor ha­tározatba foglalta, hogy Esztergom önkormányzata vállalja az Esztergom- Szamárhegy- Dömös közötti kerékpárút Esztergom közigazgatási területét érin­tő szakaszának kezelését, fenntartását. A nyilatkozatot és kötelezettségvállalást azért volt szükséges, mert a kerékpárút engedélyezési eljárása során a Kincs­tári Vagyoni Igazgatóság kérte, hogy kerékpárútért a terveztető, reménybeli beru­házó Esztergom-Nyergesújfalu Többcélú Kistérségi Társulás nevezze meg a kerékpárút fenn­tartóját, későbbi kezelőjét. Az engedélyezés alatt álló kerék­párút csatlakozik majd a már meglévő esztergomi kerékpár­úihoz, és a többi település ke­rékpárútjaival együtt egységes, Süttőtől Dömösig érő hálózatot alkot majd.

Next

/
Thumbnails
Contents