Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)

2007-12-08 / 17. szám

4 önkormányzati értesítő 2007. december 15. Közel 400 új fa Esztergomban Folyik az új fák, pótlások ültetése, a gallyazás és a beteg fák kezelése Az eszteigomi polgármesteri hivatal munkatársai a napokban kezdtek hozzá 386 új fa kiültetéséhez a városban. A Meggyes Tamás polgármester által meghirdetett fa­ültetési program legifjabb szakaszának leg­nagyobb munkái a 11-es főút Tát felé vezető szakaszán folynak, itt 200, a főirt Csenkei- híd felé vezető szakasza mentén pedig 52 hárs kerül a földbe. Esztergom belső terüle­tei egy részén pótlásképpen ültetnek fát. A Fecske utcai Három Diófa kocs­ma előtt kiszáradt három diófa helyé­be is újak kerülnek, ahogy az Árok utca vérszilvái és vérjuharai közé is, és ki­egészül a Szent Anna templom előtti tér is két platánlevelü juharral. A Bu­dai Nagy Antal úton szintén platánleve­lü és vérjuhart, magas kőrist pótolnak. A Kuckländer-hegy oldalában három új juhar és 18 virágos kőris kap helyet. Nagy mennyiségben pótolják a Prímás­szigeti vadgesztenyéket, az ide kerülő carnea-faj az általánosan elterjedt vad- gesztenyétől abban különbözik, hogy rózsaszín virágú és ellenál lóbb a kárte­vőkkel, kórokozókkal szemben. A Kerékpárút fáit szomorú füzekkel, tölgyekkel és gyertyánnal pótolják, a Földműves utcát 10 új japán akác dí­szíti Szentgyörgymezőn. A Bánomi la­kótelep hét új fát, vasfákat, kőriseket és platánlevelü juhart kap, hasonlóan egészül ki az Aquasziget Élményfürdő környezete is. Ide gyertyánok, ezüstfe­nyők, normann jegenyefenyők és kínai selyemfenyő is kerül. Az ott élők kérésére a Sátorkői utcában gömb kőrist, a Budai Nagy Antal utcában törökmogyorókat Baross Gábor utcán platánlevelű juharokat, ültetnek. A kert­városi Wesselényi utcai játszótérre platán­levelű juhart, kőrist és japán cseresznyét, a szentgyörgymezői Andrássy utcában gömb kőrist ültetnek. Emellett a Lázár Vilmos, az Erzsébet királyné és a Besze János utcákon is találkozhatunk a hivatal faültetésért felelős munkatársaival. Év közben a bejelentéseket, észrevé­teleket helyszínelve folyamatosan ad­ták ki a fametszésekre, gallyazásokra vonatkozó feladatokat. Ősszel felül­vizsgálják a vadgesztenye-állományt. Ennek eredményeképpen több fa keze­lését is végreghajtják. A rossz állapotú, egyéb kezelést igénylő fák, a plombá- lás, a korhadt részek tisztítása, a kor­hadt részek szellőztetésének megoldá­sa, a fakivágások, metszések a geszte­nye-soron több esetben alpintechnikai megoldást igényelnek. Nyolc polgármester az Almásfüzítő-Esztergom vasútért A gazdasági minisztérium megszorításainak következ­ményeként ismét felmerült a személyszállítás megszünteté­se az 1891-ben megnyílt Esztergom-Almásfüzítő vasútvona­lon. A tavaly már elvetett ötlet ellen többször is együttesen emeltek szót az Esztergomi agglomeráció polgármesterei. Dunaalmás, Esztergom, Lábatlan, Neszmély, Süttő, Tát, To­kod és Tokodaltáró vezetői a közlekedési ügyekért is felelős gazdasági tárcához írt levelükben kifejtették: a tervezett in­tézkedés jelentős mértékben sérti a térségben élők érdekét. Tovább növekszik a 10-es főút forgalma, lehetetlenné válik a környék idegenforgalma, sőt annak fejlesztése is. A polgármesterek elfogadhatatlannak tartják azt a megszün­tetés mellett felhozott érvet, hogy csökkent a vasúton közle­kedők száma. Véleményük szerint a menetrend észszerűbb kialakításával vissza lehet, vissza kell szoktatni a tömegköz­lekedés e formájára az utazókat. Az elmúlt évek, évtizedek során ugyanis olyan „utasriasztó” menetrend szerint jártak a vonalon a szerelvények, amellyel az autóbuszos, még inkább a személygépkocsival történő közlekedésre „szoktatták át” az Esztergomba munkába, a környék településeire hazajárókat, a Dunakanyar nyugati bejáratának turistáit, vagy a távolabbra, Komáromba, Győrbe utazókat. Második levelükben annak a véleményüknek is hangot ad­nak a település-vezetők, hogy a helyhatóságoknak a vasútvo­nal-üzemeltetés átvételéről szóló igényük bejelentésére sza­bott november 7-i határidőre nem dolgozta ki a kormányzat annak feltételeit. Bizonytalanságot szült az, hogy az átvétel­nek sem a jogszabályi, eljárási, engedélyezési feltételeit, sem az üzemeltetés finanszirozási hátterét nem dolgozták ki. Ezek nélkül pedig minden, az önkormányzatok által együtt vagy külön-kiilön tett vasút-üzemeltetési lépés „ugrás a sötétbe”. Hiányolják a helyhatóságok a GKM javaslatából az átgon­doltságot, az előkészítést, és sérelmezik azt is, hogy a tárca nem egyeztetett érdemben a településekkel. Teljesen elmaradt az egyeztetés az önkormányzatokkal, és a bemutatott anyagok nem tartalmaznak érdemi információkat a döntés megalapo­zásához. Nem számol a tárca a lehetséges gazdasági, környe­zetvédelmi, szociális következményekkel. Végül az önkormányzati vezetők nyomatékkai adnak han­got annak a véleményüknek, hogy a GKM az akcióval csak leplezné: az önkormányzati testületek nyakába varrná a vas­úti mellékvonalak évtizedes elhanyagolásának, visszafejlesz­tésének következményét, felelősségét és bűnét, a térség te­lepülésein élőket elszakítaná munkahelyüktől, a városokat, falvakat elvágná a gazdasági fejlődéstől, munkahelyeket kí­náló vállalkozások letelepülésétől, sőt ezek megszűnését eredményezné. Mindezek ellenére, fogalmaznak a polgármesterek, a nyolc aláíró önkormányzat hajlandó megfontolni a gazdasági tárca ajánlatát. Az aláírók: Dunaalmás — Lévai Péter; Esztergom - Németh József alpolgármester; Lábatlan - Török István; Neszmély - Benkő Ferenc; Süttő - Czermann János; Tát - Szenes Lajos; Tokod - Pánczél Mihály; Tokodaltáró - Petrik János

Next

/
Thumbnails
Contents