Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)

2007-11-17 / 14. szám

helyi história Egy gyilkosság, ami megrázta Esztergomot Tragédia a Bazilika árnyékában Pöltl Zoltán Vérbe fagyva bukkantak rá 1839. október 9-én a Bazilika egyik tervező-építészére, Packh Jánosra. A tragédia évekig borzolta Esztergom mindennapjait, annál is inkább, mivel a történet egyre szövevényesebb fordulatokat vett. A főszékesegyház kriptájá­ban örök nyugalomra helyezett építész meggyilkolásának számos részlete a mai na­pig csak részben tisztázott. P ackh (Keresztelő) János sorrendben a második építésze volt a főszékesegy­háznak, Kühnel Pál (aki ugyancsak hirte­lenséggel hunyt el) után ő vette át a hatal­mas építkezés további irányítását. A Bazi­likát Packh halála után Hild József fejezte be. Packh János születési helyével kap­csolatosan nem egyértelműek az 1796- ból származó adatok, egyes emlékek Sop­ront, míg mások Esztergomot jelölik meg születési helyéül. Packh nem véletlenül került a főszékesegyházi építkezéshez, rokona volt Kühnel Pál műépítésznek, aki a Bazilikát tervezte. A borzalmas vég előzményeit is érdemes tudni a teljes tör­ténet ismerete végett. Packh 1826-ban vette feleségül a prímás háziorvosának, Krotky Vincének Mária nevű lányát. Ke­mény Miklós írásából tudunk olyan ide vonatkozó részleteket, hogy „a házassági szerződés értelmében a nő lOezer, a fér­fi 20ezer osztrák értékű forintot tett le hozományképpen, azon megjegyzéssel, hogy az lesz a 30ezer tulajdonosa, aki a másikat túléli”. Ennek a ténynek még je­lentősége lesz a későbbiekben. A vég kezdete A házaspár Esztergomban a Budai (ma Kossuth Lajos) utcában szerzett lakást. A levéltárnok azzal folytatja a történe­tet, hogy „kapcsolatukból három gyer­mek született, és bár a férjnek hivatásá­ból, státuszából fakadóan igen szép jö­vedelme volt, folytonosan adósságokkal küzdöttek. Ez, valamint az a körülmény, hogy a rokonság nem igazán szívlelte a sógornét, sok civódásra adott okot”. A család kétséges anyagi helyzetével kap­csolatban Prokoppné Stengi Marianna egy írása is támpontot ad, amikor azt ol­vassuk egy Packhékról szóló helytörté­neti cikkében, hogy „Krotky Mária fel­tűnően nagystílű életet élt”. A tragédia okozója egy Ribi István nevű leszerelt közkatona volt, aki a Packh-ház szom­szédságában lakó Chaudelot generá­lis tisztiszolgája volt. A jó szomszédság eredményeképpen Ribi bejáratos volt Packhékhoz, ismerték, mi több, szá­mos alkalommal segítették őt sokféle­képpen. A rémtett közvetlen előzménye volt, hogy Ribi Istvánt aktuális szolgála­tából elbocsátották, majd Pestre irányí­tották. Bűnös tettét Ribi, ezen útja előtt tervezte végrehajtani. A brutális rabló­gyilkosság részleteit Kemény Miklós le­írásából ismerjük. Ribi István többekkel együtt egy Öreg (ma Jókai) utcai házban szállt meg a bűntett előtti estén. A gyilkos házhoz jött A vacsorát mulatozás követte, majd haj­naltájban, amikor mindenki nyugovóra tért, Ribi a Packh-házhoz indult. Az épü­let számára ismerős volt, és neki kedve­zett, hogy az udvarról nyíló bejárati ajtó nem volt bezárva. Innen szó szerint idézzük a krónikást: „Eljutván a háló­szobáig, bekopogott. A mérnök megis­merve Ribi hangját és minthogy az elbo­csátásról még nem tudott, bebocsátot- ta őt, ki még kezet is csókolt neki, mint sokszori jótevőjének. Majd azt mond­ta, hogy a generális nem érzi jól magát és végrendelkezni akar, ezért kéreti az építészt. Majd azzal az ürüggyel, hogy mintát keres a végrendelethez, kiment, de csakhamar visszajött üresen, illetve a konyhában talált fejszével a köpenye alatt. S míg Packh öltözködött, egy óvat­lan pillanatban a fejszével fejére sújtott. Az építész bírókra kelt vele, ám a nagy vérveszteségtől elgyengülve csakhamar földre rogyott, hol az orgyilkos még egy-

Next

/
Thumbnails
Contents