Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)
2007-11-17 / 14. szám
helyi história Egy gyilkosság, ami megrázta Esztergomot Tragédia a Bazilika árnyékában Pöltl Zoltán Vérbe fagyva bukkantak rá 1839. október 9-én a Bazilika egyik tervező-építészére, Packh Jánosra. A tragédia évekig borzolta Esztergom mindennapjait, annál is inkább, mivel a történet egyre szövevényesebb fordulatokat vett. A főszékesegyház kriptájában örök nyugalomra helyezett építész meggyilkolásának számos részlete a mai napig csak részben tisztázott. P ackh (Keresztelő) János sorrendben a második építésze volt a főszékesegyháznak, Kühnel Pál (aki ugyancsak hirtelenséggel hunyt el) után ő vette át a hatalmas építkezés további irányítását. A Bazilikát Packh halála után Hild József fejezte be. Packh János születési helyével kapcsolatosan nem egyértelműek az 1796- ból származó adatok, egyes emlékek Sopront, míg mások Esztergomot jelölik meg születési helyéül. Packh nem véletlenül került a főszékesegyházi építkezéshez, rokona volt Kühnel Pál műépítésznek, aki a Bazilikát tervezte. A borzalmas vég előzményeit is érdemes tudni a teljes történet ismerete végett. Packh 1826-ban vette feleségül a prímás háziorvosának, Krotky Vincének Mária nevű lányát. Kemény Miklós írásából tudunk olyan ide vonatkozó részleteket, hogy „a házassági szerződés értelmében a nő lOezer, a férfi 20ezer osztrák értékű forintot tett le hozományképpen, azon megjegyzéssel, hogy az lesz a 30ezer tulajdonosa, aki a másikat túléli”. Ennek a ténynek még jelentősége lesz a későbbiekben. A vég kezdete A házaspár Esztergomban a Budai (ma Kossuth Lajos) utcában szerzett lakást. A levéltárnok azzal folytatja a történetet, hogy „kapcsolatukból három gyermek született, és bár a férjnek hivatásából, státuszából fakadóan igen szép jövedelme volt, folytonosan adósságokkal küzdöttek. Ez, valamint az a körülmény, hogy a rokonság nem igazán szívlelte a sógornét, sok civódásra adott okot”. A család kétséges anyagi helyzetével kapcsolatban Prokoppné Stengi Marianna egy írása is támpontot ad, amikor azt olvassuk egy Packhékról szóló helytörténeti cikkében, hogy „Krotky Mária feltűnően nagystílű életet élt”. A tragédia okozója egy Ribi István nevű leszerelt közkatona volt, aki a Packh-ház szomszédságában lakó Chaudelot generális tisztiszolgája volt. A jó szomszédság eredményeképpen Ribi bejáratos volt Packhékhoz, ismerték, mi több, számos alkalommal segítették őt sokféleképpen. A rémtett közvetlen előzménye volt, hogy Ribi Istvánt aktuális szolgálatából elbocsátották, majd Pestre irányították. Bűnös tettét Ribi, ezen útja előtt tervezte végrehajtani. A brutális rablógyilkosság részleteit Kemény Miklós leírásából ismerjük. Ribi István többekkel együtt egy Öreg (ma Jókai) utcai házban szállt meg a bűntett előtti estén. A gyilkos házhoz jött A vacsorát mulatozás követte, majd hajnaltájban, amikor mindenki nyugovóra tért, Ribi a Packh-házhoz indult. Az épület számára ismerős volt, és neki kedvezett, hogy az udvarról nyíló bejárati ajtó nem volt bezárva. Innen szó szerint idézzük a krónikást: „Eljutván a hálószobáig, bekopogott. A mérnök megismerve Ribi hangját és minthogy az elbocsátásról még nem tudott, bebocsátot- ta őt, ki még kezet is csókolt neki, mint sokszori jótevőjének. Majd azt mondta, hogy a generális nem érzi jól magát és végrendelkezni akar, ezért kéreti az építészt. Majd azzal az ürüggyel, hogy mintát keres a végrendelethez, kiment, de csakhamar visszajött üresen, illetve a konyhában talált fejszével a köpenye alatt. S míg Packh öltözködött, egy óvatlan pillanatban a fejszével fejére sújtott. Az építész bírókra kelt vele, ám a nagy vérveszteségtől elgyengülve csakhamar földre rogyott, hol az orgyilkos még egy-
