Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)
2007-09-29 / 7. szám
Esztergom felfedezése, avagy a hely története A sorsára hagyott Sándor-palota Pöltl Zoltán A Sándor-palota a számos építészeti stílust ízléssel vegyítő kivitelezés eredményeként a mai napig az egyik legszebb esztergomi épület a Jókai utca elején. Az utoljára 1970-ben felújított épület története a kezdetektől összeforrt a Sándor család históriájával, jelenleg ipari hálófüggöny takarja a kíváncsi szemek elől. A Jókai utca 1. szám alatt áll a barokk stílusú, egyemeletes épület, melynek kőkeretes kapuján a Sándor-család bárói címere hirdeti a palota múltját. Előtte Bottyán János serfőzdéje állt itt, és a Magyarország műemlékjegyzéke című kötetben azt olvashatjuk, hogy ezt követően, a kuruc-labanc harcok folyományaként a hatalmas ház a labanc Kuklander várparancsnoké lett. Tőle vásárolta meg aztán Papes Ádám alezredes, akinek özvegye 1723- ban adta el Sándor Menyhért alispánnak. Ez volt az a fordulópont, amikortól az építmény rangot kapott, az 1740-es években induló építkezés során aztán a korábbi épületmaradványokat felhasználva bővítették palotává. A nagyléptékű munka 1770 és 1780 között folyt, és ekkor már Sándor Antal vezette az átalakítást. Régi idők dicsősége... A megyei levéltár által összeállított háttéranyagban található D. Mezey Alice és Szentesi Edit anyaga, melyből az épület históriája mellett a Sándor család történetére, illetve a palotaház egy-egy érdekesebb fejezetére is fény derül. Ezek szerint „...a felvidéki eredetű, Szlavniczay előnevet használó Sándor-család a 17. század végén jelent meg Esztergom megyében. Sándor Menyhértet 1696-ban választják először a megye alispánjává, az is marad 25 éven át, ami tekintve, hogy a megye örökös főispánja, az esztergomi érsek Nagyszombatban székelt, azt jelenti, hogy a megyei élet legfontosabb méltóságát ő viseli. Számos adat utal arra, hogy a megyei közélet csak a Rákóczi-szabadságharcot követő újjászervezés után követelt az alispántól rendszeres esztergomi jelenlétet. Ez ösztönözte arra, hogy itt telket vegyen, majd azon megfelelő házat építessen." A család és a ház viszonyáról ír a két szerző, amikor lejegyzik, hogy „..Sándor Menyhért unokája, Antal 1785-ös végrendeletében arról számol be, hogy apja, Mihály az esztergomi házat alapjaiból felépítette". Az építkezésből származó, úgynevezett bélyeges téglákon talált 1743-as évszám alapján kiderül, hogy a Sándor család mikor húzatta fel a házat. A dátummal ellátott téglák megtalálhatók voltak a família bajnai birtokán lévő házainál is, ezen adat, valamint a két épület arányai, alaprajzi elrendezése, az alkalmazott struktúrák közeli rokonsága miatt is valószínűsíthető a két építkezés egyidejűsége. Az épület szebb napjairól is megemlékezik a két szerző, amikor leírják:,,... az 1770-es években kialakított állapot volt a palota fénykora. Erről tanúskodnak azok az ünnepi események is, 20 hídlap
