Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)
2007-09-29 / 7. szám
■/-> * Az ördöglovas palotája Prokoppné Stengi Marianna Esztergom - Belváros Műemléki séta című könyvében kitér a palota névadó családjának hí- f resebb tagjaira is, köztük Sándor Móricra, az „ördöglovasra". Az egyébként császári kamarás nemes, ebbéli tisztsége mellett arról volt hírhedt, hogy állítólag lóháton ugratott fel az akkori megyeháza kőkeretes barokk lépcsőházán az emeleti nagyterembe. Az„aranysarkantyús vitéz" híres alakja volt az akkori időknek, hiszen különc tetteiről, lovainak különleges vakmerő mutatványairól legendákat meséltek Európa-szerte. amelyeknek helyszínéül szolgált. 1790 áprilisában gróf Batthyány József hercegprímás végleg visszaköltözik az érsekség ősi székhelyére, mely alkalomból a plébániatemplomban ünnepélyes misét celebrál, másnap Sándor Antal palotájában ebédet ad az esemény tiszteletére, amin a megye előkelői is megjelennek. 1800 januárjában a nádor, József főherceg és felesége, Pavlovna nagyhercegnő Bécsből Budára utaztukban 63 fős kíséretükkel a Sándor palotájában szállt meg. A nemesek tiszteletére az egész városban díszkivilágítás volt, melyben a Sándor-palota különösen élenjárt a kortárs újsághír szerint." Gótikus kerti lak az udvarban Sándor Móric lánya, Paulina 1856 után adta el a család esztergomi ingatlanát Kamenszky István orvos Elek nevű fiának. így lett a következő tulajdonos Kamenszky Gyula pesti kúriai bíró, aki nyugdíjazása után a Sándor-palotában pihente ki dolgos éveit. Az udvar struktúrája is ezt követően változik, a 19. század második felében egy gótikus jellegű kerti lak épül, melyben a Kamenszky Gyula által alapított Szent Gellért Egyesület kápolnája működött. Egy nagyobb ugrással 1945-höz érünk, ekkor a ház belsejét átalakítják, és új közfalak emelésével valamint a nagyobb helyiségek felaprózásával lakásokat alakítanak ki benne. A rendszerváltást követő években az épület egyre romló állaga, a felújítás sürgető szüksége miatt az egykor páratlan kialakítású, pazar építmény végül kiürül. A ház büszke múltja méltán követeli hát a lokálpatriótáktól, hogy megújulása iránti reményüket el ne hagyják, mivel még ma is a város egykor legékesebb épületéről van szó. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989-es törvény szerint az Alkotmány- bíróság székhelye az esztergomi Sándor-palota, igaz, a taláros testület a gyakorlatban soha nem használta az épületet, mivel - a hivatalos indoklás szerint - nem voltak meg a kellő feltételek (a közbeszéd szerint mindebben szerepet játszott az is, hogy a bírák nem lelkesedtek, hogy Budapest helyett Esztergomban döntsenek az ország ügyes-bajos dolgairól). Amikor a város 1992-ben átadta az épületet az Alkotmánybíróságnak - ellenérték nélkül - a szerződés rögzítette, hogy a Sándor- palotát három éven belül felújítják és alkalmassá teszik feladatainak ellátására. Nos, azóta eltelt ötször három év, és az értékes ingatlan továbbra is csak vár a szebb jövőre, és mivel a határidőn belüli felújítás is elmaradt, ismét városi tulajdonba került. Mivel azonban a szakszerű, minden előírásnak megfelelő felújítás költségeinek csak a csillagos ég szabna határt, az önkormányzat értékesíteni szeretné az épületet, de úgy, hogy oda például bankfiók, vagy biztosító társaság kerüljön - így a felújítás után is megtekinthetőek lennének az épület egyes részei. Helytörténeti sorozatunkat a megyei levéltár szakemberei segítik. hídlap 21