Hídlap, 2007. június (5. évfolyam, 106–126. szám)
2007-06-17 / 117. szám
Bukűvics Krisztián Teszt: SuzukißraiTä WimSwm 1 Négykeréken IV HÍDLAP • 2007. június 16.., szombat hídlapmagazin A crossower platója kisebb a megszokottnál, de azért így is pakolható, akár a fiatalos életmód kellékeinek, akár a szobafestő-mázoló szerszámainak elég a hely, már csak az a kérdés, hogy melyik réteg lesz az Actyon Sport első számú vásárlóközönsége. Az autó ára egyébként meglepően jutányos, a 4 940 000 Forint+áfa jó ajánlatnak tűnik, de több mint kedvező a Périmum szintért kért 5 630 000 (+áfa) is. S ha már áfa: bizony a KRESZ keresztbe tesz ezúttal, mivel az Actyon Sport megengedett legnagyobb össztömege két és fél tonna felett van (2740 kg), szabályosan csak hetvennel mehetünk vele országúton - ellenkező esetben jöhet a szánom-bánom a közegekkel. Adatok: Méretek (mm): hosszúság 4960, szélesség 1900, magasság 1775, tengelytáv 3060, saját tömeg 1912 kg , teherbírás 2740 kg, első terepszög: 26,2, hátsó terepszög 30,0 Motor: négyhengeres, kétliteres, közös nyomócsöves turbódízel, max. teljesítmény 141 LE / 3800 ford./perc, max. nyomaték 310 Nm /1800 ford./perc, végsebesség 161 km/h. is szűkölködik tovább előnyökben: a belső tér tipikusan „suzukis”, a kisebb modellekből ismerős világ fogad minket, csak még jobb minőségben. Tesztautónk bőrös-full extrás kivitelére igazán nem lehet panasz, ráadásul aki már ült újkori Suzukiban, az gond nélkül eligazodik a kezelőszerveken. Külön említést érdemel a gyári navigációs rendszer - sajnos nem feltétlenül pozitív értelemben. Kijelzője kicsi, nem túl jól leolvasható, ráadásul gyakorlatilag csak Budapesten működik, ott sem feltétlenül hibátlanul. Az időnkénti késlekedés még megbocsátható, azt azonban már nehezen nyeltem le, hogy a Mogyoródi úti márkakereskedés környékén kitartó lendülettel próbált beterelni egy behajtani tilos utcába... A kényeztető elektronika egyéb beszerelt példányait egyébként nem érheti panasz: a rádió szépen szól, a klíma jóvoltából kellemes hűvösben autózhatunk, vagy - tetszés szerint - a napfénytetőt kinyitva autózgathatunk. Az idillbe azonban jelentősen bezavar a gázolajos 1,9-es, amely valahogy sehogy sem passzintható össze a minőségi kidolgozású Vitarával. Alacsony fordulatszámon nyomatékszegény, magasabb tartományban pedig hangos, valahogy az az érzése az embernek, hogy ez a szív nem ebbe a testbe való. A forgalomban ezeket leszámítva egyébként megbízhatóan mozgatja az autót, és könnyebb terepen is remekül elboldogul, de autópályán és nehéz terepen nem az igazi, érdemes talán elgondolkodni a kétliteres benzines erőforráson, amely nagyjából egy literrel fogyaszt többet. Tegyük hozzá: csak elvileg mivel a gyári adatok szerint a dízel 7,7 literrel beérné átlagban, az egyhetes teszt alatt vegyes használatban ennél közel egy literrel többet, 8,5 liter körül fogyasztott, míg a benzines a gyári adatok szerint nagyjából 9,1 literrel éri be. A hétköznapi használhatóságát tekintve egyébként nem lehet panasz a Grand Vitara-ra, öt ember kényelmesen elfér, ráadásul a csomagoknak is bőven jut hely, ezen még a kalaptartó meglehetősen házi barkácsolt megoldása sem ront. A vezetői helyzet pedig magas és kényelmesen beállítható, ráadásul a viszonylag nagy méretű autó egészen jól manőverezhető szűkebb helyeken is. Ugyanakkor nem valószínű, hogy kisebb rokonaihoz hasonlóan népautóvá válik idehaza, ennek elsősorban az ára szab határt: a legolcsóbb dízel változat ára 7 millió 340 ezer forint, míg az ötajtós benzines alapmodell 6 millió forintba kerül, a legolcsóbb háromajtós (1,6, benzin) valamivel több mint 5 millió forintért vihető haza. Adatok: Méretek (mm): hosszúság 4470, szélesség 1810, magasság 1695, tengelytáv 2640, saját tömeg 1590 kg , teherbírás 2070 kg, csomagtartó 398-1386 I Motor: soros, 4 hengeres, 8 szelepes Common-rail turbódízel, Hengerűrtartalom: 1870 ccm, max. teljesítmény 129 LE / 3750 ford./perc, max. nyomaték 300 Nm / 2000 ford./ perc, végsebesség 170 km/h, gyorsulás 0-ról 100-ra 13,2 s, Fogyasztás: 6,7- 9,4, Tesztfogyasztás: 8,5 I. A tesztelt változat ára: 8 149 000 Ft. A Suzuki Grand Vitara méltó utódja elődjének: robusztus megjelenés, terepjáró képességei meggyőzőek, jóllehet a modellek többsége csak ritkán téved majd le az aszfaltos útról. Az autó megjelenése az egyik legnagyobb ütőkártyája lehet a Vitarának: a formaterve ragyogóan sikerült (igaz, e téren az utóbbi időben nem sok kritika érheti a márka szakembereit), szemből nézve kifejezetten marcona a külseje a járműnek. Olyannyira, hogy több alkalommal előfordult, hogy az előttem haladók nem győzték jelezni, hogy tessék csak bátran előzni, akkor is, amikor nekem eszem ágában sem volt. Ez persze többnyire csak arra elegendő, hogy szekrény formátumú embertársainkat meggyőzzék arról, hogy egy Suzuki is megfelelő munkatárs lehet kétes üzelmeikhez, az autóvásárláskor egyéb szempontokat is figyelembe vevő nagy átlag azonban nyilván nem éri be ennyivel. A Grand Vitara nem sower): a szokásosnál szellősebb utasfülke és az e miatt valamivel rövidebb plató. Az autó belseje hűen követi a külső formajegyeket: az ívek és hajlatok sokszor egészen meghökkentő módon találkoznak a szögletes vonalakkal. Maradjunk annyiban, hogy a látványt szokni kell. A kezelhetőség azonban szinte hibátlan: a magas üléshelyzet miatt remek a rálátás a forgalomra, a beeépített hifi mutatós, és szépen is szól, a műszerek jól leolvashatóak, egyedül a bőrülések nem túl kellemesek, különösen a nyári melegben, és a kormányt borító műanyagot érheti kritika, amely rövid időn belül tűzforróvá melegszik. A hatalmas belterű autóban kényelmesen elfér a sofőr és négy utasa, ráadásul pakolóhelyből is van bőven: a hátsó sorokban például hálós zsebekbe rakodhatunk, amely véleményem szerint klasszisokkal jobb és mutatósabb megoldás, mint a fröccsöntött műanyag tárolók. SsangYongról lévén szó, nem hiányzik természetesen az összkerékhajtás sem: egy kis forgókapcsolóval választhatjuk ki a beállításokat. Alapból a hátsó két kerék hajtott, ezen kívül választható a „sima” összkerékhajtás és egy, felezővel megspékelt verzió: ez utóbbival kiválóan boldogul terepen az Actyon Sport, amelynek hazai bemutatóját az importőr egyébként régiónkban, a piliscsévi krosszpályán tartotta. Hatalmas méretei ellenére a SsangYong meglepően fürgén mozog: az ötfokozatú manuális vagy automata váltóval is elérhető kétliteres turbódízel könnyedén mozgatja a súlyos sárkányfiókát, és könnyedén éri el a gyárilag megadott 160 kilométer/órás csúcssebességet, miközben étvágya is elfogadható: a gyári adatok szerint átlagban 8, saját méréseink szerint ennél közel egy literrel több, azaz nagyjából 9 liter száz kilométerenként. A megállásról elöl-hátul tárcsafékek gondoskodnak, az elsők ráadásul hűtöttek. Azért érdemes vigyázni: hiába a remek fékhatás, az üresen is közel kéttonnás jármű képes megtréfálni a fizikaórákról az átlagnál többet hiányzókat. A koreaiak az utóbbi időkben egyre növekvő eladásokkal dicsekedhetnek, ami a pillanatnyilag csökkenő tendenciát mutató hazai 'autóértékesítési statisztikákon is látszik: a SsangYong azon kevesek egyike, amely növelni tudta piaci részesedését. Mindez köszönhető minden bizonnyal tesztünk alanyának is, amely az eddig nálunk járt tesztautók közül a legtöbb érdeklődőt vonzotta. Minden parkolóban, benzinkúton akadtak kíváncsiskodók, a forgalomban résztvevőkről nem is beszélve. Igaz, az Actyon Sportot nehéz lett volna nem észrevenni, a közel két méter széles, és kishíján öt méter hosszú jármű meglehetősen feltűnő jelenség. A szűkebb utcákban szembejövők önkéntelenül is szinte a padkára húzódtak, hogy helyet adjanak a marcona koreai sárkánynak, amely nemcsak szemből, hanem a visszapillantó tükörből is meglehetősen fenyegető jármű. Ez utóbbit sportszerkesztő kollégámtól tudom, aki szerint kifejezetten nyomasztó látvány volt a valamennyi visszapillantót egyszerre betöltő „valami”, ami átzavarta őt a Mária Valéria hídon - pedig eszem hét ágában sem volt megriasztani szegényt... Az autó tulajdonképpen egy öt személy számára kényelmesre szabott pick-up-szerűség (vagyis crosA SsangYong modelljei alaposan kilógnak az utcaképből: nincs ez máshogy a marcona tekintetű Actyon Sport esetében sem, amely nemcsak megjelenésében, hanem méreteiben is eltér vetélytársaitól.
