Hídlap, 2007. május (5. évfolyam, 84–105. szám)
2007-05-12 / 92. szám
2007. május 12., szombat VII Pünkösdi vásárra készülve Az Európai Kereskedelmi Kamara éves kiállítási programjában is szerepel a komoly múltra visszatekintő' esztergomi rendezvény, a Pünkösdi Kiállítás és Kézműves Vásár. Amire idén tizenötödik alkalommal kerül sor, a megszokott helyszínen, a sportcsarnoknál. Esztergom már a középkorban jelentős vásározási joggal rendelkezett. Ezek közül az egyik pünkösdkor volt. Ez adta az ötletet a rendszerváltozás után városunk vállalkozói szervezetei és néhány szervező ember számára. 1992-ben az Esztergomi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Engelbrecht József, irodavezetője, Pálos Imre, valamint az ipartestületből Juhász József elnök és néhai Gerendás Gyula vállalkozó, valamint dr. Kolumbán György ügyvéd megtalálták a formát is, és még mások társaságában megalapították a HÍD - Vállalkozók Együtt Egymásért Alapítványt. 1993-ban sikerrel indították be a négynapos rendezvényt. Igyekezetüket az esztergomiak, a környékbeliek és a távoli vendégek sokasága még csak fokozta, már az első évben ötvenezer látogatóval büszkélkedhettek. Évről évre a gyártó üzemek, a kézművesek, a kereskedők mutatják be újdonságaikat, amiket a rendezők díjakkal is elismernek. Valóban a legjelentősebb üzemek dicsekedhetnek ezzel, így a Neuser Kerékpárgyártó Kft., a Kerma Faipari Kft., a Rosenberg Hungária Légtechnikai Kft. stb. 2007-ben május 25. és 28. között kerül sor a népszerű, a szakmát és a közönséget egyaránt vonzó rendezvényre az esztergomi Prímás-szigeten, a Pézsa Tibor Sportcsarnokban és a környékén. A vásár kinőtte magát az évek során, és az alapítvány országos pályázaton hirdette meg a szervezés jogát. így 2005-ben mutatkozott be a szolnoki székhelyű Compexpo Stúdió Kft., akik már széles körű referenciával rendelkeztek Szolnoktól Ózdig, Egertől Nyíregyházáig. A siker és a kölcsönös bizalom alapján idén szintén ők a szervezők. A királyvárosi Pünkösdi Kiállítás és Kézműves Vásár egyik legkiemelkedőbb rendezvénye nemcsak a városnak, hanem az Ister-Granum Eurorégiónak, a határontúliaknak is. A kiállításon - immáron hagyományosan - magyar és szlovák cégek, kis és közepes vállalkozások, nagyvállalatok, kereskedők mutatkoznak be a nagyközönségnek. A rendezvényt többször elismeréssel honorálta a Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetsége; és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ajánlatában is szerepel, és nemzetközileg szintúgy jelentős. Fővédnöke korábban néhai Hagelmayer István volt, majd utóda, Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke lett. Akik eddig megfordultak a tizennégy eseményen, azok bizonyára most sem maradnak távol a májusi vásározástól. A jelentkezők összetételéből tudjuk, hogy találkozhatunk kézműves mesterek portékáival, az építőipar, a lakberendezés, a lakás- és kertkultúra termékeivel, a mezőgazdaság, az élelmiszer- ipar ajánlatával. De lesz oktatási, egészségügyi, banki, logisztikai látnivaló a szolgáltatók területéről. S most sem hiányzik a járműipar kiállítása. A tradíciók szellemében a Komárom-Eszter- gom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kísérő rendezvénye is előtérbe kerül. A nyitónapon, május 25-én, pénteken 13 órakor a térségi székházukban (Deák Ferenc utca 14.) érdekes előadást tartanak „A konvergencia programjának alakulása és hatása a magyar gazdaságra” címmel, aminek neves előadója: Beyó Pál, az Ecostat főigazgatója lesz. (Aki a cikkünk nyomán kap kedvet a kiállítás és vásár iránt, érdeklődhet a szervezők (+36-56) 421-255-ös vagy a HÍD Alapítvány (+36-33) 523-100-as telefonszámán). (-los) A nyelviség és a karma találkozása Buda volt-e Buddha? - Magyarság és buddhizmus Ötrészes sorozatunkban a Tan Kapuja Buddhista Egyház és Fó'iskola egyik alapítójával, A magyar vallás című könyv szerzőjével készült interjút tárjuk az olvasók elé. Mireisz László filozófus, javas, magyarságkutató e havi cikkünkben a magyarságról, mint szellemi fogalomról, nyelvünk teremtő erejéről, más ősnyelvekről, a rovásírásról, és nemzetünk jövőbeli esélyeiről mesél.-Fontos az öndefiníció. Miért nem vállalja fel mégsem a magyar társadalom túl nagy része magyarságát, múltját, identitását?- Tisztába kell kerülni azzal, hogy a magyarság nem genetikai, hanem egy szellemi fogalom, ha ez köztudott lenne, sokkal többen vonzódnának hozzá. Genetikailag sokan ki vannak rekesztve (jómagam például sváb származásom miatt), nem is lenne értelme ilyen szempontból értelmezni a magyarság kérdéskörét. Sokkal inkább abból az irányból érdemes, hogy valaki ezen a nyelven beszél, és hordoz a nyelviséggel analóg tradíciót. Nyelvünk rendkívül alkalmas arra, hogy szellemi fogalmakat, elveket, utakat artikuláljunk rajta. Az kell legyen a tisztázás vezérfonala, hogy szellemileg mit képvisel a magyarság, és hogy ezt a szellemiséget sikerült megőrizni, és hogy a szellemiségben lévő erő sem veszett el, és ennek mentén lehet majd egyszer egyesíteni a magyarságot olyan értelemben is, hogy ki-ki büszke legyen arra, hogy magyar.- Hogyan gyakorolhatjuk a nyelvünkben lévő teremtő erőt?- Önmagában nehezen találjuk meg, hogy mit kezdjünk a nyelvünkkel, ezért kell hozzákapcsolni a keleti tanításokhoz. Ha tudjuk azt, hogy van benne egy teremtői folyamat, és tudjuk, hogy a világot nem egy magasabb hatalom, hanem a saját cselekvésünk hajtja, akkor abban a pillanatban arra is rálátunk, hogy nagyon meg kell fontolnunk, mit teszünk, mit mondunk, és mit gondolunk ezen a nyelven, hogyan fogalmazzuk meg a törekvéseinket, céljainkat. Ott válik izgalmassá a dolog, ahol a nyelviség találkozik a karma tanával. Abban a pillanatban átláthatjuk, hogy a kimondott szónak mekkora ereje van, mennyire cselekvésnek kell tekinteni a beszédet. Ennek következtében kitisztulhat az is, hogy a nyelvünk nem ipari tevékenységek kifejtésére vagy mezőgazdasági dolgokra, hanem bizony szellemi dolgok kifejtésére alkalmas, adott esetben, ha a vágyainkat fogalmazzuk meg ezen a nyelven, vagy ha céljainkat meg tudjuk fogalmazni önmagunk számára, ez egy rendkívül erős kreativitást hoz be az életünkbe. Nyilván megvan az érem másik oldala is, amikor a gyűlölködést és egyéb negatív érzelmeket szavakba öntve felfokozott károkat tudunk önmagunknak és a környezetünknek okozni.- Ez komoly felelősség.- Így van, Keleten ezt nagyon jól tudják a mai napig.- Onnan jöttünk mi is.- Legvégül bizony fel kell vetnünk, hogy az említett népek hasonlóan Szkítiából áradtak ki, és mi szintén onnan jöttünk. Valamilyen ősi gyökérállapotban testvérek, vagy közeli rokonaink lehettek.- A rovásírásnak milyen köze van nyelvünk mágikus erejéhez?- Nem biztos, hogy a rovásírás magyar. Lehetséges, hogy a hunok nagyon ősi írásmódja volt. Véleményem szerint, ahogy a druidák esetében (és más népeknél), általában a tudást nem írták le. Létezett egy viszonylag zárt közösség, akik tovább vitték a hagyományt. Temérdek vallásban lényeges elem a szóbeli átadás. Nem valószínű tehát, hogy a tanítást a rovásírás formájában is megörökítették.-A magyar, a tibeti és a szanszkrit a három szerkesztett, teremtő erővel bíró, föntről kapott nyelv. Mit jelent ez?- A tibeti egy késői nyelv, a szanszkritból állították össze. A szanszkrit, a magyar, a héber és még egy pár indián nyelv valóban egy föntről kapott, tudatosan megteremtett, létrehozott nyelviséget takar. Ezért van az, hogy ezek a nyelvek alkalmasak például a mágiára, azokra az ősi természetmágiára utaló folyamatokra, amelyek a magyarsággal kapcsolatban is felmerültek. Ezek a nyelvek valóban nem artikuláció során kialakult kezdetleges barbár makogásból származnak, hanem igen tudatos, teremtett formák.- A tibetieket a kínaiak nagy erőkkel irtják, kultúrájukat pusztítják. Ha az ő nyelvük szintén teremtő nyelv, kiválasztott, akkor miért nem ad védelmet nekik?- Hogy a tibetiek mit csináltak annak idején a kínaiakkal, azt hagyjuk. Nem tudom, hogy nem karmikus-e a történet. Itt hosszú távon kell szemlélni a folyamatot, hogy lássuk, egyáltalán mi történik, de az is biztos, hogy a világ szellemi devalválódását jelzi az, hogy ez a nyelv jelenleg egyre inkább csak a buddhizmus szertartásnyelveként él tovább. Egyre inkább a Tibetből száműzött szerzetesek tartják fent a vallást, a teljesen specifikus buddhizmust. Akadt olyan időszak, amikor a kínaiakat Tibet teljes mértékben leigázta, a mai, száműzetésbe kényszerített tibeti nép sorsa, ennek lehet a következménye. Ott, ahol a buddhizmus államvallássá válik, ott nagyon megnehezül a dolga annak az államnak. A buddhizmus nem biztos, hogy alkalmas arra, hogy államvallás legyen.- De mi a buddhizmus, ha nem lehet vallás?- Nem könnyű dolog definiálni, mert pszichológia, filozófia, gyakorlati és erkölcsi rendszer egyszerre, de gazdaság- és társadalompolitikával szintén rendelkezik. Összetett, mégis, ha nyugati fogalmainkkal szeretnénk meghatározni, azt kell mondanunk rá, hogy vallás, de éppen a hit szerepe árnyaltabb, mint az egyistenhívő vallásokban. Jelen van, de a megismeréssel nagyon szoros szimbiózisban, együttműködésben.- Milyen jövőt jósol a nemzetnek?- Úgy érzem, a magyar nyelv elpusztíthatatlan, a veszélyeztetettsége a XVIII. század legelején mutatkozott a legerőteljesebben, gyakorlatilag az eltűnés határára került. Akkor néhány jó törvénnyel megmentették, visszaemelték a hivatalosság szintjére. Tekintve, hogy elsősorban nyelvünk határoz meg bennünket, ez a periódus mondható a magyarság legkritikusabb időszakának. Ha azon túl tudott jutni a nemzet, úgy gondolom, a magyar nyelv most már megmarad, sőt meg fogja találni a maga helyét és szerepét a világban, és az is lehet, hogy egyszer kiderül róla, tényleg ilyen kreatív erőt, elemeket hordoz. Ezt a típusú magyarságot jelen pillanatban nem veszélyezteti nagyobb krízis. Aminek elsősorban meg kell történnie, hogy tényleg definiáljuk, mi is a magyar, mert ha genetikailag fogjuk fel, akkor bizony halálra van ítélve, de ha szellemileg fogjuk fel, akkor megkapja a lehetőségét annak, hogy besoroljon a világ népei közé. Kertész Viktor (még nincs vége, a következő hónapban folytatjuk)
