Hídlap, 2007. május (5. évfolyam, 84–105. szám)
2007-05-12 / 92. szám
2007. május 12., szombat ✓ Közöttünk élnek: Kékesi Tibor Vannak, akiknek emlékét megőrzi a történelem, ám akadnak olyanok is, akik már életükben legendává válnak. Az utóbbiak közé tartozik Kékesi Tibor tanár úr, a Temesvári Pel- bárt Ferences Gimnázium nyugalmazott testnevelő tanára, akiről a „barátok” el is nevezték a szigeti sportpályát. No, de ne vágjunk a dolgok elébe.- Emlékszel rá, hogyan tanultál meg úszni?- Kisgyerek-koromban történt, hogy a Duna közepén eveztünk éppen, anyám a kormányülésnél ült, apám meg egyszer csak húzott egy nagyot az evezővel, én megtántorodtam, és beestem a vízbe. Ott tanultam meg az első tempókat, azután ment minden a maga útján, később már magam ugrottam be és úsztam magamtól. Ebből hamarosan versenyszerű úszás lett, a strandon többen hívtak, hogy menjek közéjük. 1943-ban mindjárt meg is nyertem Ózdon az országos bajnokságot gyerekszámban, ötvenméteres hátúszásban. Tizenkét éves voltam akkor. Középiskolába természetesen a bencésekhez írattak be a szüleim. Nagyszerű tanárok neveltek. Monsberger Ulrik, Kapuy Vitái, Szívós Donát - hadd ne soroljam föl mindnyájukat! Csodálatos esztendőket éltem. Az úszással persze nem hagytam föl, 1948-tól folyamatosan nyertem a versenyeket. Az érettségi után következett a Testnevelési Főiskola - bár két pontot eleve levontak a fölvételi pontszámaimból, mert egyházi iskolában végeztem. KISZ-tag mindenesetre nem is lehettem, nem mintha akartam volna. Ketten voltunk ilyenek, Czája Mátyás barátom, aki később a szentendrei ferences gimnázium testnevelője lett, meg én. Mindemellett 1949-ben Varsóból hazahoztam három aranyérmet. Na, erre azután rögtön fölvettek a KISZ-be.- De nemcsak úsztál, hajói tudom.- Nem, dehogy. Szertornáztam, birkóztam, megragadtam minden lehetőséget, ami a sporttal kapcsolatos. Nem szerettem soha az egyoldalúságot semmiben. Ez igaz volt a szellemi értékekre is. Foglalkoztam csillagászattal, anyagismerettel, matematikával és így tovább.- Elérkeztünk 1952-höz. Olimpia, Helsinki. Te tulajdonképpen tagja voltál, illetve lettél volna az olimpiai csapatnak.- Igen, csak 1951. május 10-én engem az AVO az „állam megdöntésére irányuló szervezkedés” címén letartóztatott. Itthonról vittek el, a szüleimtől. így lett olimpia helyett börtön a részem.- Mi volt ennek az eljárásnak a jogi alapja? Nem mintha arra akkoriban kényesek lettek volna.- Grősz érsek perének az ügyében voltam „érintett” - máig nem tudom, miért.- Mennyi ideig raboskodtál?- Öt évre kárhoztattak, ám egy Nagy Imre-beszéd- nek köszönhetően 1954-ben - sűrű elnézéskérések közepette - mint „ártatlanul elítélt” szabadultam, de a közügyektől tíz évre eltiltottak. Azonnal munkába kellett állnom - így lettem úszómester. Itt figyelt föl rám Csuti József, aki az esztergomi Dózsa Úszócsapat edzőjeként tevékenykedett. 1954 júliusában aztán rögtön országos első helyezett lettem.- Ha kimehettél volna Helsinkibe, számításaid sze-. rint milyen eredményt értél volna el?- Hátúszásban esélyesnek tartottam magamat.- Hogyan kerültél a ferencesekhez?- Hajdú Antal igazgató úr és más magas rangú rendi vezetők kerestek meg, nem vállalnék-e testnevelő tanári állást náluk. Mondtam, hogy börtönt jártam, eltiltottak a közügyek gyakorlásától. úgysem fognak hagyni engem tanítani. Antal atya erre azt mondta, ezekkel ne törődjek, az majd az ő dolguk lesz. 1954. szeptember elsejével kezdtem el tanítani. Ezután az országos megmérettetéseken már a diákjaim aratták a babérokat. A legszebb esztendeim a barátokhoz kötődnek. Ötven esztendőt töltöttem közöttük, hiszen a ferences gimnázium volt az első és utolsó munkahelyem.- Egészséges életmódról jut eszembe. Nem felejtem el, már „ nagyfiúk ” voltunk, és te egy alkalommal dohányzáson kaptál minket. Nem szóltál semmit, csak beleslukkoltál egyikünk cigarettájába, és a füstöt ösz- szeszorított ajkakkal ráfújtad a kézfejedre. Valami borzasztó ronda, barnás színűfolt maradt a helyén.- Az egyik vesszőparipám mindig is ez volt. A dohányzás. Vagyis hogy az ellene való küzdelem. Borzasztóan ártalmasnak tartom. Kipróbáltam magamon. Általában hetvenöt métert leúsztam víz alatt. Egy alkalommal egy fél cigaretta elszívását követően huszonöt méter után már föl kellett jönnöm levegőt venni. Ennyire rombolja az ember tüdőkapacitását.- Kedves Tanár Űri Isten éltessen sokáig jó erőben és egészségben! Köszönöm a beszélgetést. V. P. D. A pilisszántói Szikla Színház A több évezredes Pilis kultikus helyén, Pilisszántón, az egykori kőbányában a Szikla Színház immár ötödik évadjára készül. A falu polgármesterével, Kollár Miklóssal beszélgettünk az idei programokról, amelyek a szeretet, összetartozás és szolidaritás jegyében születtek. Kollár Miklós elmondta, a Pilis-hegy oldalában lévő kőbánya rekultivációjakor adódott az ötlet, hogy a görög színházak példáját követve létesüljön ott színház. Erre pályázati úton támogatást kapott a falu, így született meg a szántói Szikla Színház. Immár az ötödik évadját ünnepelhetik az egyre népszerűbb nyári színháznak. A hely adottságainak és szellemének köszönhetően - a kultikus, gyönyörű Pilis önmagában is nagy érték, mint megtudtuk, ezért is kapta a rendezvénysorozat a „Pilist tisztelni jöjjetek!” nevet - és az ezzel rokon szellemiségű előadásoknak, koncerteknek gyorsan híre ment. Kollár szerint a Pilis-medence szinte kisebb „másolata” a Kárpátmedencének. Magyarok, tótok, szerbek, cigányok, svábok együtt, egymásra utalva élnek itt. Ez egy kisebb nemzeti integráció, ami színesíti az egész nemzetet, közvetve az Európai Uniót. Árpád fejedelem halálának idei évfordulója külön jelentőséget ad ennek - hangsúlyozza a falu újonnan megválasztott polgármestere. A település is érzi, hogy a Szikla Színház a fejlődés egyik lehetősége, és a gazdasági mutatók is évről évre csökkenő ráfizetést mutatnák, tavaly már minimális nyereséget könyvelhettek el. Az erkölcsi támogatás, a látogatottság pedig egyre nagyobb. Kollár elmondta, hogy saját technikával még alig rendelkezik a falu, a felszerelésekről a fellépők gondoskodnak, illetve a hang- és fényberendezéseket bérlik. Van viszont már saját színpaduk, vannak székeik. A büfét vállalkozók működtetik. Minden évben történik valami beruházás, amivel természetesen a produkciós díjak is mérséklődnek. A polgármester magyarázza: Pilisszántó költségvetésében csak kisebb összeg szerepel, és nem lehetnek veszteségesek. Sokan segítenek társadalmi munkában. A rendezőgárda, a jegyszedők, a szervezők mind-mind társadalmi munkások. Az idei évadról szólva örömmel újságolta, hogy gazdag program várja az érdeklődőket. Az Új Világ Fesztivál keretében, júniusban ősbemutató helyszíne lesz a színház. Ekkor Cseke Péter rendezésében kerül színre a Pilisi Pálos Passió, amit Hadnagy Bálint 1511-ben írt, ezért mondhatjuk, hogy a legkorábbi európai passió az alapja a zenés játék szövegkönyvének. Pilisszántó ad otthont a premiert követő rendezvénynek, melyen tizenöt ország száz településének meghívottjai vesznek részt, számos hazai és külföldi személyiség mellett. A passiójáték tucatnyi alkalommal kerül bemutatásra. Megtudtuk továbbá, hogy július 27-én, az önkormányzat hagyományos háromnapos rendezvényeinek a sorát Vikidál Gyula és barátai nyitják. A koncerten Vikidál mellett fellép Nagy Anikó, Molnár Szilvia, Sasvári Sándor és Homonyik Sándor. Másnap a Musical- és Rock-színház előadásában kerül színre a Kiálts a szeretetért! című rockopera, Nagy Anikóval a főszerepben. A nagysikerű darab Teréz anya életét és munkásságát követi végig, a szeretet és az emberi szolidaritás himnusza. Végül pedig, július 29- én a pilisi medence népdalénekesei, kórusai és néptáncegyüttesei adnak műsort és egymásnak randevút. Reméljük, mindenki megtalálja az érdeklődésének megfelelő programot, és szép élménnyel gazdagodnak Pilisszántón. B. S. Esztergomi nyugdíjasokkal Hollókőn Az ENÉKE Nyugdíjas Klub rendkívül aktív életet él. Sorra szervezik a túrákat, kirándulásokat, összejöveteleket, előadásokat, kiállításokat. Április 29-én Erős Miklós vezetésével Balassagyarmaton, Szécsényben, illetve a világörökség részét képező Hollókőn jártak. Méghozzá egy darabig Felvidéken keresztül. Ugyanis Párkánynál lépték át a szlovák határt, és Szálkán, Ipolyságon át értek ismét magyar területre. Balassagyarmaton sajnos zárva találták a Palóc Múzeumot, de Szécsényben már nagyobb szerencsével jártak, meg tudták nézni a templomot, illetve a kiállítóhelyet. Aztán következett Hollókő, a „mesefalu”, csinos házaival és büszke várával. A Babamúzeumban megcsodálhatták a különböző magyar tájegységekről származó, népviseletbe öltöztetett babákat, majd megtekinthették a Fazekas-, illetve a Postamúzeum tárlóit. Késő délután kellemes fáradtsággal térhettek haza. A nyáron még sok izgalmas túra vár rájuk, többek között júliusban egy erdélyi körút. Dezső Ha piros, akkor tilos? Nemrégiben egy budapesti ismerősömet kalauzoltam Esztergom belvárosában. Hosszú perceket töltöttünk el a közlekedési lámpák alatt, a gyalogátkelő helyeken. Ismerősöm egyre idegesebb lett.- Budapesten rengeteg a közlekedési lámpa, de sehol nem kell a gyalogosnak annyit várakoznia, mint itt, nálatok, Esztergomban - mondta mérgelődve. Különösen a Zöldház előtti zebra nehéz eset. A gyalogos hiába nyomogatja a gombot, a lámpa nem vált zöldre, egyfolytában csak pirosat mutat. A gyalogszerrel közlekedő a szó szoros értelmében beleszédül a várakozásba... Valamit tennie kéne az illetékeseknek, hogy végre megszűnjön ez az áldatlan állapot. Elvégre a gyalogos is közlekedni akar és siet, azazhogy sietne a dolgára. (déel)
