Hídlap, 2007. május (5. évfolyam, 84–105. szám)
2007-05-05 / 87. szám
A legszebb hála napja A tavasz már csak ilyen: a folyamatos megújulás évszaka. Az Esztergom és Vidéke után a Hídlap Magazinja „következik”, és mert minden jó változás organikus, nem minden és nem egyszerre alakul át velünk, önökért. Sokkal fontosabb azonban, hogy holnap üljük az édesanyák ünnepét. Nincs ember, akinek ne telne meg ilyenkor csordultig a szíve, és vagy kimondja, vagy nem, de egy röpke pillanatra igazán elérzékenyül, és hát mondana valamit, hogy köszöni azt a sok-sok szeretet, a gondoskodást, meg egyáltalán azt, hogy van, de hát ilyenkor a „szó bennakad, hang fennakad, lehelet, megszegik”. Mi is inkább idézethez, másokhoz folyamodunk, igen, megesik, hogy nem találjuk a szavakat. Mondják, a közhelyek alapvetően igazak, merthogy (valahai) nagy pillanatok szülöttei. íme. Kovács Kati slágerének sorai jutnak eszünkbe: „Úgy szeretném meghálálni,/ Vagy, legalább megpróbálni, mind/ Mind azt a jót, mit értem tett az én anyám.” Éltesse anyáinkat, nagyanyáinkat, szépanyáinkat az ég sokáig! (a szerk.) Jegyzet Torokszorító emlék Varga Péter Dániel__________ Az anyaság talán a legfennköltebb érzés, amelyet életünk során megtapasztalhatunk. A nők úgy, hogy életet adnak, anyává lesznek, a férfiak úgy, hogy „anya szüli őket”, és normális esetben a ragaszkodásuk szülőanyjukhoz egy életre szóló, felbonthatatlan, szoros kötelékké válik. Nem véletlen, hogy a világirodalom legszebb versei - a szerelmes versek mellett - elsősorban az édesanyákhoz szólnak, róluk íródnak. Maga az ünnep nem olyan régi keletű. Az Egyesült Államok kongresszusa 1914-ben rendelte először állami ünneppé az anyák napját. Európában a húszas években először a virágkereskedők szervezetei propagálták. Ausztriában 1924-ben a katolikus egyház azzal a hangsúllyal kezdte terjeszteni, hogy az iparosodással és gazdasági törekvésekkel együtt járó elvilágiasodás ellenében a természetes és egészséges élet és anyaság mellett emeljen szót. Hazánkban is az 1920-as években kezdődött megünneplése, és - akárcsak Ausztriában - hamar összekapcsolódott a májusi Mária-tisztelet hagyományával. Németországban és Ausztriában május második, nálunk a hónap első vasárnapja lett anyák napja. Ma már olyan természetes megemlékező napként üljük meg, amely vallási és társadalmi szempontból egyaránt égető problémánkra irányítja figyelmünket: a család, az anyaság tisztelete és megbecsülése nélkül nincs emberi és nemzeti jövő. Pályám során módomban volt megismerni sokgyermekes, csodálatos, odaadó édesanyákat és anyjukat vesztett, árvává lett, helyüket soha nem találó fiúkat-férfiakat. Az egyik legmeghatóbb emlékemet mindig őrizni fogom a lelkemben. Tízgyermekes családból származó tanítványom, azóta az egyik legjobb barátom édesanyja meghalt. Egész életében „semmit nem tett, csak anya volt”. Mind a tíz gyermekét tisztességben, becsületben, hitben és erkölcsben nevelte olyan példaértékű felnőttekké, amilyenné váltak. A gyászjelentésben a gyerekek kérték, hogy senki ne hozzon a temetésre virágot, hanem az arra szánt összeget egy, a ravatalozónál elhelyezett urnába tegyék, mert a pénzt egy gyermekalapítványnak szeretnék fölajánlani. A szertartás végén azután (legidősebb bátyjuk korai halála miatt csak kilencen) fölvonultak a gyerekek, mindegyiknél egy-egy koszorú. Csak ezek a virágok kerültek a sírra. Torokszorító jelenet volt. Kívánok mindenkinek ilyen édesanyát és azt, hogy minél tovább köszönthessük őket anyák napján! Mementó - május eleje Históriás____________________ Bécsben, hatéves korában -1205. május 7-én - váratlanul meghalt III. László magyar király, akinek Péter győri püspök hozatta haza a holttestét, és a székes- fehérvári bazilikában temette el. 1199-ben született Imre magyar király és Konstancia aragóniai hercegnő gyermekeként. Imre egész uralkodása alatt öccsével, a későbbi II. Andrással vívott küzdelmet a hatalomért. 1203-ban öccse ismét lázadást robbantott ki ellene, akit Imre elfogatott és börtönbe záratott. A király közben súlyosan megbetegedett, így a pápa beleegyezésével 1204 augusztusában a kalocsai érsekkel királlyá koronáztatta egyetlen fiát, az ekkor ötéves Lászlót, aki helyett ő tette le az esküt. Andrást kiengedte a börtönből és fia gyámjává, halála esetén az ország kormányzójává tette. Imre novemberben meghalt, így András herceg vette át a kormányzást, azonban - a pápa intése ellenére - a gyermekkirály jogait semmibe vette. Az özvegy királyné VI. Lipót osztrák herceghez menekült fiával és a koronázási ékszerek egy részével együtt. Nem sokkal ezután III. László váratlanul elhunyt, a Szent Korona is visszakerült Magyarországra, a királyné pedig visszatért Aragóniába. A Városligetben 1891. május 7-én megnyílt az első állandó jellegű budapesti cirkusz. 1945-ben, Budapest ostroma idején az épület erősen megrongálódott, később rendbe hozták, 1949-ben államosították. A Fővárosi Nagycirkusz, mint állami üzem működött 1966 tavaszáig, amikor a főváros lebontatta. A helyén épült új cirkuszban 1971-ben tartották az első előadást. 1835. május 8-án született Székely Bertalan festő, a romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet legnagyobb képviselője. 1429. május 8-án Jeanne d’Arc (az Orléans-i Szűz) - látomásától vezetve - döntő fordulatot hozott a százéves háborúban Franciaország javára. A lota- ringiai parasztlány VII. Károly királyi serege élén felszabadította az angol megszállás alól Orléans-t, majd Reimsbe kísérte Károlyt, ahol királlyá koronáztatta. Jeanne d’Arc 1430-ban a burgundi herceg fogságába esett, aki átadta őt a szövetséges angoloknak. Egyházi per alapján 1431. május 30-án Rouenban eretnekség és bűbájosság miatt máglyán megégették. 1456-tól - rehabilitálása óta - francia nemzeti hősként tisztelik. 1521. május 8-án Nimwegenben megszületett Canisius Szent Péter teológus, filozófus, jezsuita szerzetes, akit ma is Németország apostolaként emlegetnek. XI. Pius pápa 1925-ben avatta szentté és emelte az egyháztanítók közé. A szerzetes, akit családi nevén de Hondtnak hívtak, a Jézus-rendi társaságnak első német tagja és Németországban a rend első főnöke volt. 1551. I. Ferdinánd német császár hívására a bécsi egyetemre ment, és itt írta meg kétrendbeli kátéját, amelyek a kátéirodalomban fordulópontul tekintendők. 1950 óta május 9-e*az Európa Nap annak emlékére, hogy Schuman francia külügyminiszter ekkor mondott nyilatkozatában javaslatot tett az Európai Szén- és Acélközösség létrehozására. Május 9-e 1945 óta az (európai) Győzelem napja. 1945. május 7-én Jodl tábornok Reimsben aláírta az általános megadásról szóló okmányt, május 8-án. Keitel tábornok megismételte az aláírást a szovjet főhadiszálláson. Május 9-én nulla óra egy perckor Európában véget ért a második világháború, ennek emlékére ünnepeljük ekkor a Győzelem napját. 1805. május 9-én Weimarban, negyvenöt éves korában tüdőgyulladásban életét vesztette Friedrich Schiller német költő és drámaíró, Johann Wolfgang Goethe mellett a német klasszika legjelentősebb képviselője, akinek fő művei a Don Carlos, a Teli Vilmos és a Wallenstein- trilógia. Kispolgári orvos-családból származott, jogot, majd orvostudományt tanult. A felvilágosodás eszméi korán magukkal ragadták, 1782-ben jelent meg első műve, a Haramiák című dráma. 1783-ban írta a Don Carlos és az Ármány és szerelem című drámáit. 1788- ban megismerkedett és barátságot kötött Goethével, végül 1799-ben Weimarba költözött. A weimari udvar, ahol Goethe mellett Christop Martin Wieland és Johann Friedrich Herder is alkotott, évtizedekig a német szellemi élet központja volt. Itt jelentek meg Schiller Stuart Mária és Teli Vilmos című színművei, valamint a Balladák éve (Goethe és Schiller legszebb balladái) és a Wallenstein- trilógia. Balladái pátoszával és idealizmusával népszerű nemzeti költővé, a szabadság lírikusává vált. 1887 óta május 10-e a Mentők napja Magyar- országon. Ezen a napon alakult meg az Önkéntes Mentőegyesület Kresz Géza fővárosi orvos kezdeményezésére. 1843. május 10-én mutatták be először az Egressy Béni által megzenésített Szózatot - Vörösmarty Mihály művét - a Nemzeti Színházban. 1929. május 10-én született Kányádi Sándor romániai magyar író, költő, műfordító. Művei: Világlátott egérke, Három bárány, Kenyérmadár, Tavaszi tarisznya. 1947. május 10-én tért haza Magyarországra a Szépművészeti Múzeum műkincseinek legnagyobb hányada, amelyet a második világháború alatt a nyilasok hurcoltak ki az országból. 1857. május 11-én hat év várfogság után amnesztiát kapott Teleki Blanka grófnő, reformpedagógus, a női egyenjogúságért folytatott küzdelem élharcosa. Brunszvik Teréz unokahúga, Teleki Blanka grófnő 1846-ban nyitott intézetet Budapesten, hogy művelt, a magyar nyelv és nemzet iránt elkötelezett úrilányokat neveljen. Ez volt az első leány-nevelde, ahol szaktanárok tanítottak, többek közt Leöwey Klára és a későbbi szabadságharcos, Vasvári Pál. Teleki a korszerű nőnevelés mellett a női egyenjogúságért is küzdött. 1848 végén, Pest kiürítésekor intézete bezárta kapuit, ő pedig Leöweyvel Debrecenben és Szegeden pénzzel és élelemmel segítette a sebesülteket. A harcok után menekülteket bújtatott és külhoni forradalmi körökkel levelezett, emiatt a bécsi rendőrség 1851-ben letartóztatta. Két évig raboskodott saját intézetével szemben, az Újépületben, majd 1853-ban a haditörvényszék tíz-év fogságra ítélte, elsődlegesen magyar szellemű leánynevelés vádjával. Bezártságának hatodik évében amnesztiával szabadult 1857-ben, ezután párizsi rokonaihoz költözött. A francia fővárosban halt meg 1862-ben, sírja a montparnasse-i temetőben található. 1992. május 11-én halt meg Kolozsvári Grandpierre Emil író, műfordító, irodalomkritikus. 1777. május 12-én először jelent meg jégkrém-rek- lám újságban, a New York Gazette-ben. 1977. május 12-én a világon először a Pink Floyd kvadrofonikus koncertet adott. 1930. május 13-án az Oslo melletti Lysakerben meghalt Fridtjof Nansen norvég sarkkutató, zoológus és diplomata, aki 1892-ben indított expedíciója során elsőként jutott a legközelebb az Északi-sarkhoz. Az északi szélesség 86. foka 14. szögéig sodródott el Fram nevű hajójával. Az expedícióról olyan földrajzi, oceanográfiai és meteorológiai ismeretekkel tért vissza, amelyek az Északisark további kutatásához elengedhetetlen fontosságúak lettek. 1921-től 1923-ig népszövetségi főbiztosként Szovjet-Oroszország részére szervezett segélyakciókat, amiért 1922-ben Nobel-békedíjat kapott. Megteremtette a nemzetközileg elismert „Nansen-útlevelet”, amit orosz, örmény, szír, török és saar-vidéki állampolgárság nélküli menekültek kaptak meg. 1940. május 13-án Winston Churchill beszédet mondott az angol parlamentben, amelyet így kezdett: „Nem ígérhetek mást, csak vért, erőfeszítést, verítéket és könnyeket”. 1917. május 13-án jelent meg Szűz Mária három portugál parasztgyereknek. 2007. május 5., szombat A HÍDLAP hétvégi melléklete 11. szám Szerkesztette: Gulya István
