Hídlap, 2007. május (5. évfolyam, 84–105. szám)
2007-05-25 / 101. szám
HÍDLAP • 2007. május 25., péntek www.istergranum.hu Hiller István miniszter úr biztosan nagyon meglepődött, amikor kiderült, hogy Vass Lajos, az Operaház miniszteri biztosa a legalkalmasabb az Operaház vezetésére, hiszen teljesen nyílt és nyitott volt az a tender, amellyel nemzeti dalszínházunk leendő (legalkalmasabb) vezetőjét keresték. Igaz, azt nem lehetett előre tudni, hogy a (nagy tekintélyű) zsűri kit fog a legalkalmasabbnak találni a pályázók közül, ezért a miniszter úr azt azért előre vetítette, hogy mindenképpen személyes döntést hoz majd a kérdésben, noha - természetesen - a zsürorok véleményének legmesszebbmenő figyelembe vételével. Ezért jó demokráciában élni. Mert egy demokráciában nem lehet csak úgy - mondjuk, hatalmi alapon - dönteni fontos személyi kérdésekben; demokráciában a dolgoknak megvan a pontos menetrendje, itt szigorú előírások kötik meg a kinevezők kezét, a társadalom mintegy rajta tartja ujjait az államigazgatás ütőerén — nem lehet összevissza verni, illetve kalapálni. Ezért kellett pályázat útján kiválasztani a Magyar Állami Operaház főigazgatóját és főzeneigazgatóját. Ugyanis pályázat nélkül nem megy. Pályázat nélkül bárkit oda lehetne állítani az intézmény élére, akiről a kinevező miniszter úr azt gondolja, hogy (esetleg) simán, fél kézzel elfőigazgatja a nagy (főigazgatói) szakértelmet igénylő Operaházat. Ilyen alapon akár az is előfordulhatna, hogy a miniszter a sofőrjét küldi főigazgatni, azon az alapon, hogy szépen fütyüli a bevonulási indulót az Aidából, vagy más, ismertebb operaslágert. Nos, ez azonban - szerencsére — lehetetlen egy demokráciában. Mert (jól működő) demokráciában pályázni kell egy ilyen fontos állásra, s esetünkben csak örülhetünk annak, hogy a miniszteri biztos, Vass Lajos is pályázott, hiszen ő már biztosként is biztos tanúbizonyságot tett alkalmasságáról. Elképzelhető, hogy a miniszter fejében még az is megfordult: ha egyszer ilyen biztonságosan alkalmas ember áll az intézmény élén (igaz, csak ideiglenesen), nem is kell tovább keresgélni, hiszen ha ideiglenesen ennyire alkalmas, akkor több, mint valószínű, hogy kinevezve is alkalmas marad. Csakhogy! A miniszter úr keze is meg van kötve egy demokráciában (szerencsére), érthető, hogy nem akarta megütni a bokáját azzal, hogy önhatalmúlag dönt - pályázat és zsűri nélkül - egy ennyire fontos kérdésben. Azt azonban illetékes helyen a leghatározottabban cáfolták, hogy a pályázat eleve Vass Lajos biztos úr személyére lett volna megformálva, mert igaz ugyan, hogy nyelvtudást nem írt elő a feltételrendszer, de nem azért, mert a biztos úr nem beszél (idegen) nyelveket, hanem mert egy magyar operaházban bőven elég, ha a főigazgató magyarul tud, ugyanis a külföldi vendégeket el tudja igazítani a jegyszedő néni is, a csekélyke német tudásával. Vagyis (ekként) túlzásnak minősül, hogy már magában a pályázatban kikötötték volna, hogy a (leendő) nyertes neve Vasslaj-jal kezdődjék és ossal végződjék, mint ahogy a vele pályázó főzeneigazgatótól sem várta el a kiírás, hogy Fischer legyen (elég, ha Ádám). A lényeg, hogy főigazgatni (beleértve főzene) tudjon, amit a legjobban úgy lehet bizonyítani (ez kézenfekvő), ha addig is azt tette. Igaz, akkor még pályázat nélkül. Pályázattal azonban még annál is jobban megy minden. Ezért kell a demokrácia. Habár néha tele van meglepetésekkel. Szülés után irány haza a kórházból? Akár egy nap múlva hazamehetnének a kismamák Mától ellenőrzik a rendőröket Jogvédők szerint látszatintézkedés a rendó'rségi zöld szám Külföldiek zsebében a magyar föld? Rafinált szerződések, áttekinthetetlen megállapodások Folytatás az 1. oldalról Az állampolgárok a 06-80-204-830-as telefonszámon jelenthetik be, ha törvény- sértést, jogszabálysértést vagy olyan intézkedést észleltek, amelyek nem felelnek meg a szabályoknak. A szám a rendőri vezetés szerint lehetővé teszi, hogy az állampolgár ne kerülhessen olyan helyzetbe, amikor nem mer, nem tud bemenni az érintett rendőri szervezethez, és panaszt tenni, attól félve, hogy nem fogják komolyan venni a bejelentését. A rendőri intézkedések elleni panaszokra létrehozott zöld szám minőségi előrelépés az eddigiekhez képest, azonban az ideérkező panaszokat egyelőre a rendőrség vizsgálja meg, ami az elmúlt évek tapasztalatai alapján legalábbis kétségessé teszi a hatósági túlkapások és törvénysértések tisztázását - véli Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnöke. „Azt látjuk, hogy a rendszerváltás óta rendkívül csekély azoknak az intézkedések ellen benyújtott panaszoknak a száma, melyekre pozitív reakció született. A rendőri intézkedések elleni panaszokat fő szabály szerint MaHiányos vádirat és nem kellően megalapozott vád miatt új eljárásra utalta a vesztegetéssel gyanúsított tatabányai rendőrök ügyét a Fővárosi ítélőtábla. A Komárom-Esztergom Megyei Rendőrfőkapitányság 13 rendőrét még 2002 nyarán gyanúsították meg azzal, hogy a feljelentéstől való eltekintés fejében pénzt kértek a megállított, többségében külföldi autósoktól. Az egyszer már új eljárásra ítélt ügyben egy rendőrt felmentettek, egyet pedig megrovásban részesítettek, így már csak 11-en várják ezúttal a Pest Megyei Bíróság ítéletét. Első fokon tavaly novemberben a Fejér Megyei Bíróság a vádlottak többségét felfüggesztett vagy letöltendő börtönbüntetésre ítélte. gyarországon általában elutasítják. Nem tudok olyan panaszról például az elmúlt két évből Budapestről, melynek a Budapesti Rendőr-főkapitányság helyt adott volna” - mondta Dénes Balázs arra reagálva, hogy a rendőrségi ellenőrző bizottság is rendőrökből áll majd. • Pálovics-Szabó Míg a Magyar Földbirtokosok Országos Szövetsége úgy becsüli, hogy csaknem egymillió hektár magyar földet birtokolnak, használnak külföldiek, addig az agrártárca számításai szerint elhanyagolható, legfeljebb néhány százezer hektár lehet külföldi cégek, magánszemélyek kezében. Mivel a zsebszerződések számáról senki nem tud pontosat, és az érdekképviseletek nem tekinthetnek be a földhivatali nyilvántartásokba, lényegében nincs pontos adat arról, milyen arányú a külföldiek térhódítása. elfoglalják a szülő nők, viszont helyet kell biztosítaniuk a nőgyógyászati betegeknek is. A kismamák egyelőre nem örülnek a döntésnek. Berbik István, az esztergomi Vaszary Kolos Kórház szülész-nőgyógyász főorvosa lapunkat arról tájékoztatta: az országos gyakorlat szerint kilencvenhat órát tartják benn a kismamákat és a babákat, ennek oka, hogy ennyi idő után tudnak vérvizsgálatot végezni az újszülötteken. Véleménye szerint - bár most helyhiánnyal magyarázzák - szakmailag is indokolt lenne a korai hazaengedés. „A vérvizsgálatot a védőnő is el tudná végezni, ahogy a szoptatás megtanítását is. A felkészültség ebből a szempontból azonban nem mindig tökéletes, és a finanszírozás merevsége is akadályozza a korai hazabocsátást. Ha ugyanis az előírt ápolási napoknál kevesebb ideig van a kórházban a kismama, akkor csak a szülésért járó összeg töredékét kapja meg a kórház, hiába vezették le a szülést” - mondta a Hídlap- nak a főorvos. Véleménye szerint nőgyógyász és gyermekorvosi konzultáció után a kismamák nagy részét a szülést követő napon haza lehetne bocsáj- tani. Ehhez azonban a merev szabályok módosítására és a védőnői szolgálat felkészítésére lenne szükség. • P. K. Kocsis L. Mihály Kleine Fischer, gute Vass Lajos Gyermeknap a Manótanyán Esztergom. Díjtalanul látogatható gyermeknapi bulit rendez a körforgalomnál található Manótanya Játszóház május 25-én, pénteken 16 és 18 óra között. A program izgalmas kincskereséssel kezdődik, majd sok játék és arcfestési lehetőség várja a gyermekeket és szüleiket. Az 1994-ben elfogadott földtörvény szigorúan rögzíti azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik külföldi állampolgárok földhöz jutását Magyarországon. Földtulajdonossá például csak azok válhatnak, akik letelepedtek hazánkban és legalább három évig fő hivatásként mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. Erre nincs sok példa az FVM szerint és a Világgazdaság is azt közölte egy cikkében, hogy 2004 óta mindössze 279 hektár termőföld került ilyen módon külföldi kézbe, ami valóban elhanyagolható mennyiség az ösz- szesen mintegy 5 millió hektárnyi művelt területhez képest. Azok azonban, akik akartak, eddig és most is könnyedén juthatnak földhöz, akár csereszerződés útján, akár az úgynevezett zseb- szerződéssel. Bevett és lényegében le- leplezhetetlen gyakorlat, hogy az uniós állampolgárok számára magyar ismerősük „vásárol” földterületet megállapodás szerinti javadalmazással és feltételekkel. Erre gyakran csak akkor derül fény, ha a megbízó és megbízott konfliktusba keveredik egymással. Törvényes úton is helyzetbe kerülhetnek ugyanakkor külföldi cégek, például úgy, hogy felvásárolnak magyar vállalkozásokat az általuk bérelt területekkel együtt vagy társtulajdonosként bérelnek és művelnek területeket a Földszövetség becslése alapján nagyjából 600 ezer hektáron. Az agrártárca szerint viszont sem a felvásárlás, sem a bérlés nem túl elterjedt és zsebszerződéssel is csak nagyjából 50-100 ezer hektár kerülhetett külföldiekhez, akik valószínűleg a földpiac 2011-ben várható megnyitását várják, miután törvényesen is földet szerezhetnek. Arról, hogy valójában mekkora arányú a külföldiek térhódítása, a Magosznak sincsenek pontos adatai, mert mint Obreczán Ferenc főtitkártól megtudtuk: a földhivatali nyilvántartásokhoz nem férhetnek hozzá, hiába kértek többször is betekintést. A szakember szerint jellemző, hogy a zsebszerződéseket úgy kötik meg, hogy a külfölA Baranya Megyei Kórházban már bevezették, hogy a szülés után egy nappal hazaengedik az anyukát és a csecsemőt is, bár tapasztalataik szerint ezt a kismamák nehezményezik és meglepetten fogadják. Az intézmény nem csak szakmai szempontok miatt döntött így: ágyai háromnegyed részét diek haszonélvezeti vagy elővásárlási jogot iktatnak be a megállapodásba. A Magosz továbbra is ellenzi, hogy a földtörvény módosítása napirendre kerüljön, mert attól tartanak, a szabályozás megnyitásával olyan kiskapuk, kitételek kerülhetnek bele, amit könnyen javukra fordíthatnak a külföldi, tőkeerős és nem a földben, hanem csak a haszonban gondolkodó cégek, magánszemélyek. Ha már változtatni kell, azt nem toldozga- tásként, hanem egy komplex, átfogó módosításként látnák szívesen. Obreczán szerint a külföldiek esetében a hároméves hazai tartózkodás is kevés biztosítéknak, a liberalizációt megelőző időt szerinte arra kellene fordítani, hogy a lehető legkörültekintőbb szabályozás szülessen, ahogy a belgák vagy a dánok, felkészülten várjuk a változásokat. • Sz. H. Már Magyarországon is előfordul, hogy a szülés másnapján hazaengedik a kismamákat és újszülött csecsemőiket a kórházból. A gyors hazabocsátást az ágyszám csökkentésekkel magyarázzák, az esztergomi orvosok szerint szakmailag is ez lenne a járandó út.
