Hídlap, 2007. május (5. évfolyam, 84–105. szám)

2007-05-23 / 99. szám

HÍDLAP • 2007. május 23., szerda www.istergranum.hu Sokasodó kérdőjelek a Pátria Rádió körül Továbbra sem tudni, mi lesz a magyar adás sorsa Egyes magyar hírportálok a napok­ban kész tényként közölték, hogy Robert Fico kormánya nem hajlandó ki­fizetni a középhullámú frekvencia fenn­tartásához, illetve a Pátria Rádió jelen­legi formájában való megmaradásához szükséges több tízmillió koronát. Mindennek ellenére még semmi sem dőlt el: továbbra sem lehet tudni, mi­lyen formában lesz majd januártól hall­ható a magyar adás. „Azt, hogy nem adják oda a szüksé­ges pénzt, hivatalosan egyelőre senki sem mondta ki. Mindezek ellenére sej­teni lehet, hogy a hiányzó 45 millió koronát (342 millió forintot) nem fize­ti ki a kormány. Miroslava Zemková, a közszolgálati rádió vezérigazgatója már felmondta a középhullám sugár­zásáról szóló szerződést is, de ezt még vissza lehet állítani” - magyarázta la­punknak D. Kovács József, a Pátria Rádió híradásának vezetője. Ennek az egyik alapfeltétele az, hogy az állam­kassza folyósítsa a fentiekben már em­lített összeget. Ha azonban ez nem tör­ténik meg, a Szlovák Rádióban 2008 januárjától szerkezeti átállás lesz: a drágább középhullámhossz helyett az olcsóbb és minőségibb ultrarövidhul­lámon (URH-n) fog csak sugározni. „Egyedül a magyar adást is közvetítő nemzetiségi adó a Pátria Rádió az, ami csak középhullámon fogható, a Szlo­vák Rádió többi csatornájának van URH-s frekvenciája is” - tájékoztatta lapunkat Nagy Ildikó, a Pátria Rádió igazgatója. Zemková fejtegetése sze­rint a kisebbségi adó a jelenlegi for­májában nem maradhat fenn. „Ke­mény dió lesz, és nagy fejtörést okoz az átállás. A Pátria adását vagy a Radio Slovensko, vagy a Radio Regina hullámhosszán kellene sugározni, ez Nagy Ildikó elfogadhatatlannak tartja, hogy a napi nyolc órában sugárzó önálló adó le­rövidített adását valahova „csak úgy” beillesszék. „Számunkra az lenne az elfogadha­tó megoldás, ha mi is kapnánk egy saját frekvenciát az ultrarövid hullámú sávon, és továbbra is napi nyolc órában sugározhatnánk a magyar adást, valamint a két órás, más Szlovákiában élő nemzetiségek nyelvén megszólaló műsorokat” - szögezte le la­punknak az igazgató. (Jelenleg azonban nincs szabad frekvencia az URH sávon.) L A P ( S Z ) E L Óvár I. Tamás Ártatlan áldozatok Megdolgoznak mostanában a pénzükért a balliberális megmondóem­berek. Az utóbbi idők eseményei kapcsán szerecsenmostadó szerepük egyre nehezebb. (Közbevetőleg jegyezzük meg: bár igyekszünk napra­készek lenni a politikailag korrekt kifejezéseket illetően, nem tudjuk biztosan, a szerecsen vajon szalonképes-e...) Hányszor, de hányszor oktattak ki bennünket, hogy holmi morális vál­ságot emlegetni ma a kormánykoalícióra mutogatva csupán olcsó po- pulizmus, semmi több: hiszen az őszödi „beszéd” éppen hogy a biza­lom erősítésére hivatott. Nem egyszer részesültek gúnyos hangú, „alapfokú felvilágosításban” azok, akik a miniszterelnök legitimitását a „nagy beismerés” után kétségbe vonták, mondván, a bizalmi szava­záson egyértelmű támogatást kapott. Most maga Gy. F. emleget válsá­got, és nem kétséges, ezt teszik majd sorban utána a többiek is, egé­szen a legutolsó balliberális skriblerig. A kritikus hang persze kizáró­lag a rendőrség legutóbbi botrányára vonatkozik, és ez a dologban a legérdekesebb. Ki kell ugyanis jelentenünk - anélkül természetesen, hogy bagatellizálnánk a napokban ismertté vált gyalázatos nemi erő­szakot -, hogy a „rendfenntartók” brutális fellépésének, fékeveszett dühöngésének lehetősége tavaly ősz óta igazában nem lephet meg sen­kit. Azóta, hogy Demszky megdicsérte és kitüntette a budapesti főka­pitányt, és az MSZP/SZDSZ egységesen kiállt a testület szeptember­októberi „szakszerű fellépése” mellett. (Fodor Gábor fenntartásait a történelmi hűség kedvéért ezúttal is meg kell említeni.) A most hozott felmentések és a miniszter lemondása - demokráciában ez természetes - semmiképp sem feledtethetik el azt, hogy Gy. F. eközben ismét be­keményített, és egyre durvább stílusban támadja az ellenzéket. (A kü­lönleges anyagokból gyúrt emberekre nyilván nem vonatkozik az, amit épp ő maga mondott a „gyalázkodó tüntetőkre”: szavakból lesz­nek a tettek...) A verbális erőszak egyébként politikailag korrekt formában is megje­lenhet: kiderült nemrégiben, hogy a Nagy Testvér KISZ-testvére a zéró tolerancia kiáltvány aláíróit számon tartja, és „kíváncsi” például a fut- ballbírók csatlakozására. (A játékosok nyilván csak később következ­nek, legvégül kerül sor a nézőkre.) A fősodratú média hangadói azonban nem ezzel foglalkoznak. Dicsérik a hatalmat, hogy végre megbüntette azok feletteseit is, akik helyzetük­kel visszaélve törvénytelenségeket követtek el. Ám az immár általános bizalmi válság ettől bizony nem oldódik meg. Azt ugyanis elsősorban az okozza, hogy az MSZP/SZDSZ gyanakodva tekint mindenkire, aki nem paríroz nekik száz százalékig, és adott esetben terroristaként keze­li a békés tüntetőket, holott ők nem csinálnak az ég adta világon sem­mi törvénytelent. azt jelenti, hogy le kell majd rövidíte­ni az adásidőt” - nyilatkozta a vezér- igazgató. Mindez nem csak a Pátria Rádió és a felvidéki magyarság, ha­nem az MKP számára is elfogadhatat­lan. Csáky Pál, a magyar párt elnöke erre levélben hívta fel Mirosalava Zemková, illetve Marek Madaric kul­turális miniszter figyelmét. A levél szerint az MKP-nak komoly kifogásai vannak az év elején megvalósított mű­sorátszervezéssel is, „a mostani terve­zet, amely a középhullámon való su­gárzás teljes megszűnését feltételezi, csak újabb drasztikus csökkentésnek fogható fel, amely a létezés határára sodorja a szerkesztőséget csakúgy, mint magát a magyar nyelvű adást”. A felvidéki párt arra is figyelmezteti az érintetteket, hogy „Szlovákiában tör­vény garantálja a közszolgálati rádió­ban a kisebbségek számára azok anya- nyelvén való adások készítését és su­gárzását. Ugyanezt a garanciát tartal­mazza az Európai Regionális vagy Ki­sebbségi Nyelvek Chartája, amelyet Szlovákia aláírt és ratifikált”. D. Ko­vács József szerint a történtek mögött nem nemzetiségellenes, inkább politi­kai indok áll. „Nincs szinkronban a jelenlegi hatalom és a rádió vezetése. Ha hasonszőrű személyek állnának a médium élén, nem lenne probléma az említett összeg kifizetése. A jelenlegi kormány már többször is kifogásolta, hogy a sajtó ellenük van, és nem mondta, hogy lennének kivételek” - szögezte le a híradás vezetője. • Szép Éva Új autóbusz állomás Tatabánya. A Vértes Center bevásárló és szórakoztató központ részeként meg­épült autóbusz állomást ünnepélyes ke­retek között május 24-én, csütörtökön délután egy órakor adják át. Az esemé­nyen köszöntőt mond Bencsik János, a város polgármestere és Schvarcz Tibor, országgyűlési képviselő. Patikaliberalizáció: leereszt a lufi? Nem haraptak rá a gyógyszerüzletre a nagyáruházak Ezt ajánljuk! Ezt szeretné? o pftimZERTA'ftl Egy hely, ahová "• ! •' bizalommal fordulhat Hamis gyógyszerek Tavaly év végén ilyen rajzokkal hívták fel a figyelmet a gyógyszerészek a problémára. Folytatás az 1. oldalról Pedig a honlapjukon részletes tájékoz­tató található ennek mikéntjéről és az el­bírálás sem tart tovább egy hónapnál. Amit a tiszti főgyógyszerész csak sejt, azt nyíltan bevallják az üzletlán­cok: még figyelik a piacot, azaz lénye­gében kivárnak, nem enyhül-e esetleg az árusításra vonatkozó rendkívül szi­gorú szabályozás, illetve gondosan mérlegelik a befektetett munka és az anyagi megtérülés várható arányát. A benzinkutak maguk is tudják, hogy kí­sérleti nyulakként szerepelnek a törté­netben, de egyelőre nem árulják el egyértelműen, megéri-e non-stop minipatikaként működniük. Forgalmi adatokat ugyanezen okból kifolyólag még nem tettek közzé, de a MÓL állít­ja: érdemes ezzel foglalkozniuk és a szezonális igényeknek megfelelően alakítják át a mintegy 50 féle szerből álló készletüket. Az is kitűnik eddigi tapasztalataikból, hogy inkább vidéki töltőállomásokon keresik a gyógysze­reket, mint a patikával bőven ellátott fővárosban. Az OMV szinte biztosan követi riválisait, de az élelmiszerlán­A tavalyi és idei év első negyedévének adatait összehasonlítva nemrég kide­rült: mintegy 20 százalékkal esett vissza a gyógyszervásárlás hazánkban, azaz míg 2006-ban 7 és fél millióan váltottak ki receptet az év első három hónapjá­ban, idén ez a szám már csak 6,6 millió körül alakult. A tendencia minden bi­zonnyal az egészségügyi reform ered­ménye, de az 0EP főigazgató-helyette­se nem teljesen elégedett, szerinte a havonta fejenként kiváltott hatdoboznyi gyógyszer még mindig „extrém gyógy­szerfogyasztásnak” számit. cok még nem döntöttek az ügyben, pe­dig szinte mindegyikük bejelentette már, hogy fontolgatják az újítást. A CBA a szigorú végrehajtási rendelettel és a nehézkes gyakorlati megvalósítás­sal magyarázza a késlekedést, míg a Tesco 24 órás nyitvatartásában „sajnál­na” három embert állítani minden zár­ható szekrény mellé, de ahogy a DM és az Auchan is, egyelőre ők is nyitva tartják a kérdést. • Szabó Hajnal Lefagyott borászmosoly Megtizedelte az időjárás a rügyeket A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa fel­mérései szerint mintegy 2 milliárd fo­rintot tesz ki a május eleji fagyok miatti kár, 2 ezer hektáron a termés 80-100 százaléka megsemmisült, de további 14 ezer hektáron tapasztaltak 50-80 száza­lékos károkat. Egyes borászok szerint a felmérés igencsak alábecsüli a valódi károkat, amelyeket csak nagyjából két hét múlva, virágzáskor lehet majd látni. Ez a típusú, úgynevezett szállításos, nem pedig kisugárzásos késő tavaszi fagy, ami most pusztított a szőlőkben, úgy 15 éve fordult elő utoljára és sem­milyen módon nem lehet védekezni el­lene - állítja Dula Bence egri borász, aki szerint kissé elhamarkodottan tették közzé a veszteségről szóló adatokat. Eger környékén úgy látja, a közzétett 140 hektárnál nagyobb területen tarolt a hideg, ráadásul a szabad szemmel látha­tó hajtássérüléseken túl ma még nem látszik, hogy élnek-e a porzók és bibék, megkötődnek-e a szőlőszemek. Erre nagyjából két hét múlva, virágzáskor derülhet fény, így a gazdák ma még nem is tudják pontosan, mekkora veszteség­gel kell számolniuk. Az egri borvidéken - ahogy arról Dula Bence beszámolt - hajnalban érte mínusz 3-mínusz 7 fokos hideg a szőlőt, amin a párás idő sem se­gített volna. Ez a fajta fagy teljesen rap­szodikusan pusztít, akár egy oszlop vagy fa is megmentheti a tőke egyik ol­dalát, míg a másikon megsemmisülnek a hajtások. A károk alábecslését üzleti érdekek is diktálhatják, hiszen sok fel­vásárló szeretné elkerülni, hogy egekbe szökjön a szőlő ára. A veszteség bár egy-egy gazdának óriási problémát je­lenthet, a terméskilátásokat nem befo­lyásolják érdemben, előfordultak már gyengébb évjáratok, mint például 2003- ban. A minőség ettől még lehet kiváló, de ezt biztosan csak késő ősszel lehet majd látni. A fagykárt tulajdonképpen csak a közép-és dél-dunántúli borvidé­kek úszták meg, a legnagyobb veszteség a kunsági borvidéket sújtja mintegy 1400 hektárnyi termés teljes pusztulásá­val. Tokaj környékén 330, Mátraalján 160, Pannonhalmán 30 hektáron mértek fel 100 százalékos veszteséget, de to­vábbi 14 ezer hektárról is jeleztek a gaz­dák 50-80 százalékos károkat. Az álla­mi segítségben nem nagyon bíznak a borászok, akiknek csak töredéke lépett be a kárenyhítési alapba. • Sz. H.

Next

/
Thumbnails
Contents