Hídlap, 2007. május (5. évfolyam, 84–105. szám)
2007-05-23 / 99. szám
www.esztergom.hu 2007. május 23., szerda • HÍDLAP 5 Hitelfelvételi rekord az első negyedévben Hová vezet a felgyülemlett adósságállomány? A megszorítások miatt egyre növekvő mértékben adósodik el a magyar lakosság, hazánkban a jövedelemhez mért adósságteher lényegesen magasabb, mint az új uniós országokban. Szakemberek szerint sokan belebukhatnak a felelőtlen hitelfelvételbe. Változatlanul hitelfelvétellel védekezik a lakosság a megszorítások ellen, januártól március végéig összesen több mint kétszázötvenmilliárd forint értékben utaltak ki kölcsönöket a háztartásoknak. Ez azt jelenti, hogy az idei első negyedévben több hitelt vett fel a lakosság, mint eddig bármikor az év első három hónapjában. A legtöbben az ingatlan fedezetű konstrukciókat választották. Mérő Katalin, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy 2004 és 2006 között a lakosság hitelfelvételénél évi tizennyoic-tizenkiienc százalékos volt a növekedés. Schenk Tamás, az OTP Bank igazgatója a következő négy évben átlagosan tizenöt százalékos lakossági hitelállomány-növekedést vetített előre. Az OTP legutóbbi kimutatása szerint a múlt év végén már minden ötödik saját tulajdonú lakást jelzálog terhelt, azaz csaknem nyolcszázezer ingatlanra vettek fel jelzálogalapú hitelt. Mezei Borbála pénzügyi tanácsadó szerint bármikor bekövethezhet, hogy az újabb megszorítások miatt az emberek nem tudják visszafizetni az adósságokat. A pénzintézetek számára ez nem jelent kockázatot, hiszen a jelzálog miatt az ingatlanok az ő tulajdonukba vándorolnak. Mivel pedig az ingatlan értékénél kevesebb összegeket adnak jelzálogra, akár nyerhetnek is az ügyleten. „Sokan igen könnyelműek, ha hitelfelvételről van szó. Tíz-húsz évre vesznek fel kölcsönt, pedig azt sem tudják, hogy egy-két év múlva is képesek lesznek-e fizetni. Az embereknek nincsen konkrét pénzügyi tervük, a jelen problémáit igyekeznek megoldani a kölcsönökkel, így pedig újabb és újabb adósságokba keverednek.” - mondta a Hídlapnak a tanácsadó. • Pálovics Klára Hétvégén irány, Horány! Hajó vita szembeszéllel Zátonyon vesztegel a karvai átkelő ügye Folytatás az 1. oldalról Vasárnap a II. Víz vonal Futófesztivál különféle versenyszámai zajlanak a Regatta szálloda környékén. 10 órakor jelmezes „gátfutással” kezdődik a sportos nap programja, majd az óvodások és az általános iskolások állnak rajthoz. Fél 11- kor a 6 kilométeres versenyt indítják el, majd 10 óra 40 perckor kezdődik a pénzdíjas félmaratoni váltó- és egyéni futás, melynek útvonala szinte érintetlen természeti környezetben vezet. A családias hangulatú sportrendezvényre Budapestről hajóval is eljuthatnak a résztvevők, amellyel 11 órakor és 12 óra 30 perckor sétahajózást is tartanak a sziget körül. • G. É. Burkolatjavítás Piliscsaba. Megkezdték a kátyúzást Piliscsabán, ahol elsőként a Kenderesi út döccenőit javítják ki a szakemberek. Az előzetes felmérések szerint a település útjainak 1065 négyzetmétere szorul javításra, egyetlen négyzetmétert csaknem 5 ezer forintból tudnak felújítani. Továbbra sem oldódott meg a karvaiak problémája: bár van turista célú vízi határátkelőhely Lábatlan és a felvidéki település között, a munkába igyekvő helyiek az eredeti elképzelések szerint nem használhatják azt. Április 1-jétől október végéig ismét használhatók a turista célú vízi határátkelőhelyek. Ez azt jelenti, hogy a hajózás szabályait betartva, érvényes útlevéllel vagy személyigazolvánnyal a kezünkben hivatalosan is átevezhetünk a túloldalra, mindezt azonban csak a kijelölt pontokon tehetjük. Mindez egy tavaly elfogadott szlovák-magyar határegyezménynek köszönhető, amelynek értelmében a kirándulók nagy része több helyen gyalogosan, kerékpárral, csónakkal vagy akár lóháton is átmehet a szomszédos országba azok erdei útjait vagy az Ipoly, illetve Duna vizét használva. A már említett egyezmény életbe lépését követően sok helyen különböző vízi járművek, illetve tákolmányok bevetésével szállították a túloldalra vágyókat. A felvidéki Karván egy kishajó szinte menetrendszerűen hordta a kirándulókat és a túloldalon dolgozókat a szemközti Lábatlanra. Különböző szabálytalanságok miatt azonban még tavaly nyáron betiltották a járatot. „Továbbra sem kaptuk meg a szükséges engedélyt, így továbbra sincs vízi közlekedés Karva és Lábatlan között. A fő probléma az volt, hogy nem felelt meg a hajó minősítése: az egyezmény szerint csónakkal lehet fuvarozni, a miénk meg kishajónak számított” - magyarázta lapunknak a falu polgármesteri hivatalának a munkatársa. Információink szerint a probléma részét képezte az is, hogy nem csak a kirándulók, hanem a túloldalon dolgozók is használták a 40 korona (300 forint) fejében szállító járatot. Kiss Gábor, Lábatlan aljegyzője a Hídlapnak elmondta, hogy a minisztériumi válaszlevél türelemre inti őket: 2008 januárjától bármivel át lehet majd járni. „Nem sok idő van már hátra az említett dátumig, fél év miatt felesleges változtatni a kormányközi megegyezésen. A dokumentum nem teljed ki a kishajókra, a szerződés szerint csak kézzel hajtott, vagy 5 kilowatt teljesítmény alatti csónakokat lehet használni a turisztikai határátkelőhelyeken” - fejtette ki Lábatlan aljegyzője. Duka Gábor, Karva polgármestere nagymértékű felháborodásáról adott hangot. „Nem értek egyet a minisztérium hozzáállásával!” - bosszankodott a polgármester, majd megjegyezte, hogy miközben azt hitték, hogy a szlovák minisztérium aggályoskodik majd, a dolog épp fordítva sült el. • Sz. É. Ml A VELEMENYE? Megdőlt a hitelfelvételi rekord 2007 első negyedévében. Arról kérdeztük az embereket, hogy mi lehet ennek az oka, és mennyire tartják veszélyesnek az eladósodást. Fekete Mónika I (andragógus) : Én éppen az ellenke- ^ zőjét hallottam, mégpedig, hogy a fészekrakó program bukásával a hitelfelvételi kedv is visszaesett. A barátommal lakáshitel választása előtt állunk, fél éve keressük az alkalmas konstrukciót. Sajnos a fiatalok erre rá vannak kényszerülve, mi is arra várunk, amire a többség, hogy a kormány kitalál valami új lehetőséget a családalapítás előtt állók részére. Béres Ferenc (szőlész-borász) [ Nagyon rossz véleménnyel vagyok a I bankokról, az életben | nem vennék fel hitelt, de szerencsére én már megteremtettem az életem alapjait. De ha most lennék fiatal, másképp én sem tudnék elindulni, mert keveseknek adatik meg, hogy örökölnek, vagy a szülők elég pénzzel tudnak segíteni rajtuk. Mújdricza Ferenc (társadalomkritikus) i A bankok arra bazí- roznak, hogy az emberek rossz anyagi helyzetben vannak, és a kiszolgáltatottságukkal visszaélve behúzzák őket a különféle, előnytelen hitelfelvételekbe. Ma már ott tartunk, hogy a hiteltörlesztésekre is hitelt vesznek fel, ami egy vég nélküli ördögi kör. Vásári Istvánná (nyugdíjas) I Mindenki tudja, hogy a bankok nem karita- ' tív szervezetek, és hogy a hitelfelvétellel csak ők járnak jól. Az embereknek viszont nincs pénze, végső elkeseredésükben fordulnak a bankokhoz. Nem vagyok optimista a visszafizetést illetően, ezért nagyon féltem a gyerekeimet és az unokáimat, akik szinte mindent hitelre vesznek, a lakástól a kocsin át a hűtőszekrényig. Elhallgatott nyelvhasználati jogok Szlovákiában Pozsony nem kapkodja el a kisebbségi jogok rendezését Esztergom jó hírét vitték Bambergbe Bajorországi testvérvárosunkban, Bambergben szombaton az egész napos Kleberstrasse fesztivál keretében ünnepelték az Esztergommal fennálló testvérvárosi kapcsolat 15. jubileumát. Az alkalomból kialakított magyar utcában az Esztergom Nyári Fesztivál Kht. rendezvényeiről jól ismert díszletekkel berendezett, Esztergom jelképeivel díszített stand és színpad várta a helyieket, az ott élő magyarokat, és a turistákat. Az érdeklődők prospektusokat vehettek át Esztergom közeljövőbeli programjairól, illetve az Aquasziget élményfürdőről, a színpadon pedig a nap folyamán öt alkalommal lépett fel a Bambergben immár harmadszor nagy sikerrel vendégszereplő, „német közönség kedvenc”, Váralja néptáncegyüttes. • G. É. A szlovákiai kisebbségek nem használhatják saját anyanyelvűket úgy, ahogyan az a fél évtizede elfogadott Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartában foglaltatik. Egyes vélemények szerint ahhoz, hogy a nyelvhasználati jogok érvényesüljenek, nyolc törvényt kellene módosítani - egyetlen egy előkészülete sincs folyamatban. Az Európai Tanács (ET) februárban ajánlást fogalmazott meg Pozsony felé, az MKP pedig saját javaslat kidolgozásával próbálja gyorsítani a dolgot. Bár a szlovák kormány május 16-i ülésének egyik tervezett napirendi pontja az a külügyi beszámoló volt, amely a fentiekben már említett ajánlással foglalkozik, az nem került a parlament elé. A világhálón is közzé tett külügyi fejtegetés leszögezi: az ajánlások nem kötelezőek egy adott országra nézve, és nincs olyan dokumentum, „amely megszabná a következő lépések útvonalát. Minden állam maga dönti el, milyen módon valósítja meg az Európa Tanács miniszteri bizottságának javaslatát”. Az ET folyamatosan ellenőrzi a többek között 41 kisebbségi nyelvet védő charta betartását: február végén hét pontból álló ajánlást küldött Szlovákiának, ebben a jelen lévő problémák orvoslására nyújt konkrét javaslatokat. Többek között arra hívták fel Pozsony figyelmét, hogy vizsgálja felül a hivatalos ügyintézésre vonatkozó nyelvhasználat azon korlátját, amely miatt egy kisebbségi nyelv csak ott használható, ahol az érintett nemzetiség aránya eléri a 20 százalékot. Az ET a fentieken kívül azt is javasolja, hogy szüntessék meg a kisebbségi nyelvek használatának az akadályát a bírósági eljárások során (a Csehországban élő nemzetiségek minden olyan településen, ahol az arányuk meghaladja a tíz százalékot, írásban és szóban is, mind hivatali, mind pedig bírósági ügyekben szabadon használhatják az anyanyelvűket). A további pontok a nemzetiségi nyelven történő művelődés lehetőségeinek a bővítésére, a toleranA másik javaslat a szlovák hivatalok és Brüsszel kommunikációjához fűződik: az említett szervek az unió nyelvein kommunikálnak egymással, és erről szlovák nyelvű fordítás nem is készül. Ezzel azonban megsértik a nyelvtörvényt: az MKP egy olyan javaslatot nyújt majd be az ELI hivatalos nyelveinek a használatáról, amellyel ki lehetne küszöbölni ezt a törvénysértést. cia támogatására, a roma valamint ruszin nyelven való oktatásra irányulnak. Az MKP kassai sajtótájékoztatóján elhangzott: a magyar párt június végéig két, nyelvhasználatot szabályzó törvény- javaslatot nyújt be. Csáky Pál elmondta, az egyikkel a kisebbségi nyelvek egészségügyben való kötelező használatát vezetnék be a nemzetiségek által lakott területeken. Az MKP elnöke szerint egyes krízishelyzetekben a nemzetiségekhez tartozó személyek nem értik, mit kérdez tőlük az orvos, vagy a mentős. • (szép)
