Hídlap, 2007. május (5. évfolyam, 84–105. szám)
2007-05-19 / 97. szám
Mementó - május idusa Egy „hangsúlyos pillanat” történelmünkből Orseolo Péter magyar király 1045. május 26-án felajánlotta az országot III. Henrik német-római császárnak, akitől hűbérbirtokként kapta vissza. Péter király 1010 körül született Velencében Orseolo Ottó velencei dózse és Szent István király ismeretlen nevű leánytestvérének gyermekeként. A hatalmát örökletessé tenni akaró Orseolo-család ellen fellázadtak a velenceiek, így anyjával és húgával együtt I. István udvarába menekült. 1031-ben István egyetlen felnőttkort megért fiának, Imre hercegnek a halála után utódául unokaöccsét, Pétert jelölte ki. Fiának tekintette őt, kinevezte a királyi sereg vezérévé. Az ellene lázadó, a trónra jogot tartó rokonait nem tartotta alkalmasnak arra, hogy politikáját folytassák. Vazul herceget elfogatta és megvakíttatta, fiait pedig száműzte az országból. 1038 augusztusában, István halála után Orseolo Péter elfoglalta a trónt. Aktív külpolitikát folytatott: támogatta a bolgárok Bizánc-ellenes felkelését, a cseh fejedelem és a lengyelek függetlenségi törekvéseit, Zárát - ami addig Velencéhez tartozott - sikerült magyar érdekeltséggé tennie. Belpolitikájában Szent István nyomdokait követte, intézkedései hozzájárultak a társadalom feudalizálódásának folyamatához. Székesegyházat építtetett Pécsett dédapja, Szent Orseolo Péter tiszteletére, valamint egyházat alapított Óbudán. Népszerűtlenné vált, mivel a magyar főurak és főpapok tisztségét szinte mindenütt idegenekkel töltette be. Megszegte Szent Istvánnak a halálos ágyán tett ígéretét is, mert házi őrizetbe vétette az özvegy Gizella királynét, elvette a javait, és zár alá helyezte a birtokait. 1041-ben Szent István sógora, Aba Sámuel vezetésével elűzték Pétert, aki Regensburgba menekült, és III. Henrik császártól kért segítséget. Abát megkoronázták, és hatalma megvédése érdekében háborút indított III. Henrik ellen. A császár Péter megsegítésében jó alkalmat látott arra, hogy kiterjessze uralmát Magyarországra is, ezért 1044-ben Aba Sámuel ellen küldte hadseregét. 1044. július 5-én a Győr közelében fekvő Ménfőnél ütköztek meg. Árulás következtében Aba Sámuel megsemmisítő vereséget szenvedett, majd nem sokkal ezután megölték. Szent István koronája a lándzsával együtt a császár zsákmánya lett. III. Henrik Győr bevétele után Orseolo Pétert Székesfehérvárra vitte, és a királyi trónra ültette. Győzelme jeléül elküldte a pápának a királyi lándzsát és a koronát is. Bajor törvényeket vezetett be, idegen tanácsadókkal és zsoldosokkal vette körül magát. 1045 pünkösdjén, mivel ingatagnak érezte uralmát, az újra behívott III. Henriknek hűbérbe adta Magyarországot. Az emiatt és az idegenek hatalmaskodása miatt fellázadt főurakat felakasztatta, de így sem tudta elnyomni a lázadást. Csanádon, Gellért püspök székhelyén, 1046-ban a szervezkedő lázadók meghívták a trónra Vazul herceg száműzött fiait. Sereget toboroztak a bevonuló hercegek védelmére, ahol pogánylázadás tört ki Vata vezetésével. Orseolo Péter menekült a lázadók elől, az éppen Itáliába induló III. Henriktől nem remélhetett segítséget, így szeptember közepén Mosonnál feltartóztatták, és visszatérésre bírták. Egyes történeti források szerint Zámolynál elfogták, megvakították, majd Székesfehérvárra vitték, ahol belehalt a sebeibe. Más forrás szerint azonban vakon élt tovább I. András udvarában, és 1059 körül halt meg. A pécsi székesegyházban temették el. Varga Péter Dénes _______________ A z előttünk álló hét is bővelkedik említést érdemlő jeles eseményekben. 1916. május 21-én halt meg Görgey Artúr honvédtábornok és vegyész, a „magyar Napóleon”. Az 1848-49-es szabadságharc egyik tábornoka, a Szemere-kormány hadügyminisztere, a világosi fegyverletétel kezdeményezője és végrehajtója. Történelmi tettei azóta is vita tárgyát képezik. Mint vegyész sem merült el az ismeretlenség homályában, ő fedezte fel a laurilsavat. 1951. május 21-én történt, hogy a Belügyminisztérium közleménye szerint Budapestről kitelepítették a nem- kívánatos elemeket, azaz nemeseket, földbirtokosokat, illetve az azelőtti korszak nevesebb tisztségviselőit, szembetűnően lelkes híveit és azok családjait. A mintegy 923 kitelepített család lakásait a párt- és államapparátus munkatársai kapták meg. 1369. május 21-én V Károly német-római császár hadat üzent Angliának, ezzel kezdetét vette a százéves háború. Május 22-e Szent Rita ünnepe, akit a kétségbeejtő helyzetbe került emberek, az anyák és a meddők védőszentjeként tisztelnek. Különösen nagy népszerűségnek örvend Itáliában. 1867. május 22-én írta meg Kossuth híres Cassandra- levelét. A nyílt levél a kiegyezés-ellenes erők napilapjában, a Magyar Újságban jelent meg A levélben Kossuth kifejtette, hogy amennyiben Magyarország sorsát Ausztriához kötik a kiegyezők (a kevésbé radikális nézeteket valló Deák-kormány), annak végzetes következményei lehetnek Magyarország sorsára nézve. 1879. május 22-én Ferenc József magyar király szentesítette azt a törvénycikket, amely kötelezővé tette a magyar nyelv oktatását a népiskolákban és a tanítóképző intézetekben. 1885. május 22-én halt meg Victor Hugo költő-, dráma- és regényíró. Korának legtermékenyebb szerzője, az európai romantika egyik vezéregyénisége. Leghíresebb művei: A nyomorultak, az Hemani és a Párizsi Notre-Dame. 1455. május 22-én Angliában kezdetét vette a „rózsák háborúja”, amely során két, szemben álló uralkodóház, a Lancaster (jelvénye a piros rózsa) és a York (a fehér rózsás címerűek) harcolt a trónért, illetve a mögöttük álló főnemesi pártok csatároztak. 1990. május 23-án koalíciós kormány alakult Magyarországon. Mivel a Magyar Demokrata Fórum (MDF) pártja győzött a választásokon, kilenc MDF-es, három kisgazda, egy kereszténydemokrata és három független politikus lehetett miniszter. Antall József ismertette az új kormány programját, majd az ország- gyűlés Magyarország miniszterelnökévé választotta. 1618. május 23-án Prágában a rendi gyűlésen a protestánsok két katolikus császári tanácsost kidobtak a Hradzsin ablakából. A „defenesztráció” a protestáns cseh nemesség II. Ferdinánd német-római császár, cseh és magyar király rekatolizációs politikája elleni felkelése, egyben a harmincéves háború kezdete volt. 1819. május 24-én született Viktória királynő, Nagy- Britannia és Írország uralkodónője, valamint - többek között - India császámője, aki Anglia történelmében a leghosszabb ideig uralkodott, 1837-től 1901-ig. Nagyapja III. György király, apja Edvárd kenti herceg (III. György harmadik fia) volt. 1837-ben nagybátyja, a gyermektelen IV Vilmos halála után került a trónra. A hannoveri koronát - mivel ott a férfi-örökösödés számított - IV Vilmos fiatalabb öccse kapta. 1840-ben Viktória szerelmi házasságot kötött unokatestvérével, Albert szász-coburg-gothai herceggel, aki nagy befolyást gyakorolt a királynőre és a brit politikára egyaránt. 1877-ben Delhiben vette f§l Viktória az „India császárnője” címet, felelevenítve ezzel az 1858-ban trónjuktól megfosztott nagymogulok hagyományát, így bizonyítva hatalmas ázsiai ország kulcsszerepét a brit gyarmatbirodalomban. Május 25-én Orbán napját ünnepük, akit a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok patrónusaként tisztelnek. Orbán a fagyosszentek közé tartozik. Régen szobrot, kápolnát emeltek a tiszteletére a szőlőhegyeken, képmása pedig szőlőprést, hordót, kádárcéh-zászlót díszített. Ha ezen a napon szép idő járja, akkor hálásak a szentnek, ha nem, akkor szobrait megdobálják kővel. Névünnepét, május 25-ét a nyár kezdőnapjának is tartják. 1966 május 26-án halt meg Tamási Áron, Kossuth- díjas író, akadémikus (Ábel-trilógia). Első novellája 1922-ben jelent meg. 1923 és 1926 között az Amerikai Egyesült Államokban élt, írásait folyamatosan hazaküldte 1925-ben jelent meg első novelláskötete (Lélekindulás). Hazatérése után Kolozsváron telepedett le, és az erdélyi magyar irodalmi és szellemi élet vezető alakja lett. Az Újság és az Ellenzék munkatársa volt, előadáskör- utakat szervezett, többször szerepelt Magyarországon. 1933-tól a Brassói Lapokban külön rovata volt (Tiszta beszéd). 1926-ban az Erdélyi Helikon alapító tagja volt. 1935 után-politikai nézetei radikalizálódtak, felfogása a népi írókéhoz került közel. Budapest ostromát Bajor Gizi házában vészelte át. 1945-től 1947-ig országgyűlési képviselőként dolgozott. 1949-1953-ig kiszorították az irodalmi életből, később újra megjelenhettek a cikkei, elbeszélései. Legnagyobb írói sikerét az Ábel-trilógiával aratta. írásaiban főként a székely falvak világát, az erdélyi szegénység életét, a megélhetésért az urakkal és a természettel folytatott küzdelmeit, a székelyek ügyességét és furfangos észjárását ábrázolta. Tehetsége és fantáziája játszi könnyedséggel olvasztotta egybe a tragédiát és komédiát, a misztikumot és a falu józan realizmusát. Regények mellett színpadi műveket is írt, amelyek közül kiemelkedik az Énekes madár című darabja. 1508. május 27-én született a horvátországi Zrinben Zrínyi Miklós horvát-dalmát és szlavón bán, a szigetvári hős, akinek helytállását dédunokája, gróf Zrínyi Miklós énekelte meg Szigeti veszedelem című eposzában. 1526-ban, a mohácsi csata után, I. Ferdinándhoz pártolt, 1529-ben a törökök által ostromolt Bécs védelmében vett részt. 1542-ben a király bánná nevezte ki, 1546-ban adományul kapta a Muraközt Csáktornyával együtt. 1556-ig tartó bánsága idején állandó küzdelmet folytatott a törökök ellen: 1542-ben győzelmet aratott Somlyónál, 1545-ben vereséget szenvedett a szlavóniai Szelnicénél, 1556-ban ismét győzött Kosztajnicánál, majd Babócsánál. 1557-ben tábormester lett, 1560-tól haláláig Baranya és Tolna vármegye főispánja, 1561-től Szigetvár kapitánya, valamint 1563 és 1566 közt dunán- túü főkapitány volt. 1566. augusztus 6-án II. Szulejmán török szultán százezer fős seregével megostromolta a kétezer-ötszáz emberrel védett Szigetvárat. A hatszáz lélekre csökkent őrség visszaszorult a belső várba, a száraz idő miatt a védelmet erősítő vizes árkok és mocsarak kiszáradtak, a Győrnél táborozó császári hadsereg nem sietett a segítségükre. Végül Zrínyi Miklós a megmaradt háromszáz fős csapatával kitört a várból, és mindannyian hősi halált haltak az egyenlőtlen küzdelemben. 2007. május 19., szombat A HÍDLAP hétvégi melléklete 12. szám Szerkesztette: Gulya István
