Hídlap, 2007. április (5. évfolyam, 64–83. szám)

2007-04-07 / 68. szám

/ VI HÍDLAP • 2007. április 7., szombat hídlapmagazin Gulya István írása Gyógyítsunk másképpen! Tartozni valahová Már a március 15-ével kezdődő hosszú hétvége rávilágított (és itt és most és önöknek nem az utcai füstölgésekre gondolok), a közelgő húsvét meg aztán pláne, hogy milyen fontos is ama kijelentés, mely szerint: tartozzál valahová. Soha ennyi költe­kezésre, - fölösleges - hitelfelvételre buzdító reklámmal nem találkozhattunk. Csecsen üzletember barátaim minderre osz­lopos, tölténytárakkal keresztezett vállaikat vonogatják, na ja, ők ezt már régóta magyarázgatták - csupán az aktuális delik­vensük momentán nem képes helyeslőén bólogatni, bizonyos, oksága okán itt most nem részletezett nyaki gerincmerevítő kötés miatt. Tulajdonképpen lényegtelen, hogy mekkora összeggel terheli az ember az otthoni költségvetést, a lényeg, hogy terhelje, és persze annál jobb, ha a megkapott forintok minimum négy­szeresét perkálja vissza. A nagy a kicsiben: ha már az ország jelenlegi irányítói úgy gondolják, az a legjobb, ha naponta milliós tételekkel növekszik az államadósság, nem várhatunk el mást a mintakövető állampolgártól - miszerint: tőlünk -, hogy kövesse a trendet. (Trend a lelke mindennek.) Tehát miközben jobb kezünkkel a mondásbeli kétéltű, ránk nehezedő hátsó vertikumát (úgyis, mint békasegg) igyekszünk eltávolítani magunktól, a ballal a csillogó javakért kapirgálunk, merthogy mink, földi halandók nem tudhassuk, mi a jó, megmondják azt nekünk, és eszerint ajánlatos léteznünk. Vegyünk kölcsön, hogy legyen pénzünk. Nem feltétlenül, hogy kalácsra fussa, inkább intelligens, áramtakarékos, szélessávú, nagyképernyős plazma kalácspörkölőre. Kegyesen elibénk dobatik (felülről) a versunkenes kulturgut (kb.: lesüllyedt műveltségi javak), ami szerint nesze, te szerencsétlen, láthatod, hogy virul a jó magyar, hát viruljál te is, és ehhez, ha pénz kell, szerez, nekünk van. Az új-pénzemberek, akik az első forintjaikat nem valami fényes écától vezéreltetve szerezték, hanem kihasították a szocialista közösből, által a mezei polgárra komplett népirtással felérő szabályokat, alias - vagyis nagyon aljas, hehe - törvényeket szabók tudják, a gyönge-gyáva átlagember (én és testvéreim itt, a panelben) ugyanis általában a mannagyártás azon útját választják, hogy kölcsönkérnek. No nem a szomszédtól- hiszen tarhál a kolléga is -, hanem valamelyik pénzintézet­nek nevezett, államilag engedélyezett bűnszövetkezettől. Akik, ugye, olyan kamatokkal, téháemekkel dolgoznak, amikért a középkorban a faluhatárban szálkás karót húztak a farba, vagy bárddal koppintottak egy végezeteset az uzsorás nyakára. Akad, persze, másik út is. A rablás, az erőszakos bankbetörés- kifosztás útja-módja. Nyilván megfigyelték, hogy az utóbbi idő­ben, nagyjából a borzalmas móri mészárlás óta - nem keresve a szándékos összefüggést: de azóta, amióta a szocialista-libe­rális koalíció magához ragadta a hatalmat és vele megjelent az „etikája” (ami, szorosan értelmezve a fogalmat, nem is van), vagyis az önösség és a lónak a végtájunkba tolt szaporítószerve a részünkre előirányzott eluralkodása óta - sokasodnak a brutálisabbnál brutálisabb életellenes pénzszerző cselekmények. Agyonlövik a nyugdíjat hozó postást, dzsipestől gyújtják fel a gazdag házaspárt, nyílt autópályán lövik a tárakat a kassza­kocsikra, és (mint legutóbb) agyonverik a bankóvivő bádogau­tós kollégát-barátot a mezőn. Mindez általában akkor történik, ha balról nyit be a miniszter, vagyis ezzel nem azt kívánom sugallni, hogy a kommunista-szabadelvű sanzon- és mulatós- techno-duett (lásd: elhúzzák a nótánkat) egyenes kapcsolatban állna az alvilági körökkel, akár a majdnem szóvivő, a pucsí- tásban rutinos Demcsák bébi férjeura. Csupán azt mondom, hogy olyan zavaros közállapotok lesznek úrrá, olyan morális nihilbe süpped az ország, hogy ilyenkor robbantják az utcát (Aranykéz), ölik a sajtómágnást (Fenyő), gyanúsan gigantikus sikerdíjat számláz le az ügyvédnő (Tocsik), és az aritmetiká­ban jelentős tévesztésekkel el-számoló (a szorzótábla szövegét nem, csak dallamát ismerő) brókerüstökös nejlonszatyorban hordja-viszi a forintkötegeket (Kulcsár). Mindeközben látható az is, hogy a rendőrségünkkel komoly baj van - és nem azért, mert Garamvölgyi László akut gur- gulázása fokozódik, és elnyomja szép szavait -, és nem azért, mert kormányutasításra viperával, bátor névtelenségbe bur­kolózva ütik a lábunk nyomát és a fejünket (meg a jobb vesét- biztos fideszes a kis szaros), lyuggatják át gumigolyókkal a fejünket. Hanem, mert a tettesek fele így vagy úgy rendőr, vagy ex-zsaru, vagy karhatalmi kötődésű (börtönőr), csúzlizni, pofozni - ölni kész. De hát mit is várunk egy olyan szervtől, ami veri az állampolgárait, különösen, ha már a földön fek­szenek; nyilvánvalóan tagadva, de ma tompa gyanúnál éleseb­ben kirajzolódva: főhatalmi ukázra cselekszik, képtelen (talán direkt, kockáztatom meg) elfogni a nem kisstílű elkövetőket, és székházát céllövöldének használtatja, amelyre mozgó kocsiból büntetlenül golyószórózhatnak elkövetők. Hiszen a ritka gyárt­mányú autót fellelni nehéz, és már amúgy is visszaragasztották a lefittyedt „o” betűt a furmányos balhésok a „volv” után. Ezekhez képest még mindig sokkal, de sokkal jobb - mintegy: lélekemelő - szabad felhasználású, áruvásárlási stb. hitelekkel lógni. Humánusabb (bár nem feltétlenül stresszmentesebb), békésebb. S nem utolsósorban megteremti a nemzeti egységet: egy a tábor, egy a kamat. Mint eltévedt gyermek a Rózsadombon, párálló tekintetün­ket az orrunkat jótékonyan zsebkendőző szemüveges bácsira emelhetjük. Könnyek között, fúló hangon suttoghatjuk neki: az adósod vagyok. Kineziológia - út az ismeretlenbe Gábor Éva Az elmúlt évtizedekben kifejlődött, hazánkban még újnak számító gyógymódról ugyan egyre többet hallani, ám még a természetgyógyászati módszerek iránt elkötele­zettek között is akadnak olyanok, akik keveset tudnak róla. Tavaly novemberben már a Hídlap Magazin hasáb­jain is olvashattak a kineziológia elméletéről, ezúttal a test és a lélek ismeretlen útvesztőibe betekintést nyújtó szelíd gyógyító módszer gyakorlati kérdéseiről esik szó. Ma már a legortodoxabb orvosok is belátják: a legtöbb betegség lelki eredetű. A szervi baj kialakulását általá­ban több évig-évtizedig tartó belső szorongás előzi meg, amikor még lehetne segíteni, és így megelőzni a későbbi bajt. Ha valaki úgy érzi, hogy nincs harmóniában önma­gával vagy környezetével, a fizikai tünetek elkerülése érdekében választhatja például a kineziológiát. Milyen problémákra nyújt megoldást a kineziológia? A betegség nem más, mint a test beszéde, vagyis ha nem életfelada­tunknak megfelelően alakítjuk életvitelünket, gondolkodásmódunkat, akkór testünk tünetekkel üzen, ezzel hívja fel figyelmünket a változtatás szükségességére. A kineziológiai kezelés segít a páciensnek visszatalálni a helyes útra, így képessé válik saját problémáinak tudatos átgondolására és megoldására is. Javasolható párkapcsolati problémák, gyermektelen- ség, depresszió, szenvedélybetegségek, pánikbetegség és szorongásos tünetek kezelésére. Hasznos lehet tanulási nehézségek, illetve a lelki okok feltárásával diszlexia esetében is. A félelmek és szorongások oldá­sával megszüntethetők az alvászavarok, de a szelíd gyógymód segíthet a súlyproblémával küszködőknek is, hiszen a túlsúly mögött gyakran önbizalomhiány, illetve önértékelési zavar húzódik meg. Az allergiás panaszok hátterében koragyermekkori trauma is állhat, ugyanígy a sze- retethiány és a magányosság is számos betegséget okozhat. Emésztési panaszaink, gyomorfájdalmaink hátterében a lenyelt és ki nem mondott gondolatok, magunkba fojtott sérelmek, bánatok fedezhetők fel, az epeproblémákat pedig a harag, a féltékenység és a csalódás idézheti elő. Ezek többségére eredményes gyógyulást hozhat a kineziológia. Hogyan zajlik a kezelés? A probléma megbeszélése után a kineziológus ellenőrzi, hogy a hozzá forduló páciens felkészült -e a kezelésre, hiszen a sikerhez elengedhetetlen, hogy a betegséggel, vagy lelki bajokkal küzdő maga is akarjon változtatni az életén, akarja valóban megoldani a bajt. Ha pél­dául egy alkohol- vagy drogfüggőt csak a családja vagy barátai szeret­nének meggyógyítani, és szelíd erőszakkal küldik el a kineziológushoz, ám ő maga nem kíván változtatni életmódján, akkor nem lehet rajta segíteni. Ha nincs akadály, akkor a szakember kiválasztja az adott helyzetben legmegfelelőbb módszert, és elkezdődik az oldás. Az oldás lényege, hogy a problémát okozó energetikai blokkot, illetve a tárolt emlékképhez tartozó negatív élményeket feloldják. A kineziológia legáltalánosabb eszköze az Izomteszt (biofeedback-módszer), amelyet a karra gyakorolt gyengéd nyomással végeznek. Ez a teszt a test és az agy közötti kapcsolatot vizsgálja, melynek segítségével a tudatalatti információkhoz is hozzáférhet a kineziológus. „A test nem hazudik. A kezelés lényegében egy beszélgetés, kiegészítve izomteszteléssel és néhány egyszerű energetikai, illetve vizualizációs gyakorlattal, amelye­ket korrekcióknak nevezünk a kineziológiában. Ha fogászati kezelés­hez hasonlítjuk a dolgot, akkor a korrekciók felelnek meg az érzéste­lenítésnek, amelyek után az oldás már nem fájdalmas.” - mondta a Hídlapnak Mikáné Babják Györgyi, esztergomi kineziológus. Egy oldás legalább másfél órát vesz igénybe, ám egy hosszú ideje fennálló problémát egyetlen alkalommal nem lehet megszüntetni. Általában több oldásra van szükség, melyek között egy-két hétnek kell eltelnie, hogy a test feldolgozza a kapott információt. Módszerek és alkalmazásuk Hazánkban a „One Brain”, más néven „egy agy”, vagy „három az egyben” irányzat a leggyakrabban alkalmazott módszer, melynek segítségével nagyon hatékony lehet a kezelés, ám csak mentálisan stabil pácienseknél. Komoly, kezelést igénylő pszichés zavarokkal küzdőknél, vagy olyan zárkózott személyiségeknél, akik képtelenek magukról bár­mit elmondani, a kineziológia más módszerei javasolták. A hatvanas években a kiropraktikából kifejlődött alkalmazott kine­ziológia módszerét csak orvosok végezhetik. A hetvenes években John Thie dolgozta ki a laikusok által is megtanulható és hatékonyan alkal­mazható „Touch for Health”, azaz „gyógyító érintés” módszert, amely ■mindenkinél alkalmazható, és amelynek lényege, hogy a test különböző pontjainak érintésével energetikai kiegyensúlyozást végeznek. Tanulási problémákkal kapcsolatban a „Brain Gym”, vagyis „Agytorna” mód­szert alkalmazzák. Legtöbb esetben a gyógyítás során a módszerek integrált alkalma­zására kerül sor. Hétvégi programtúra Berger Norbert túravezető Idő, jó idő, még jobb idő, s végül tavasz. Ez lehetne a fokozás arra nézve, hogy milyen időjárási kilátásaink vannak az előttünk álló víkendre, illetve a következő hetekre. A napfényes napok egy, virágok és rügyező fák illatával teli estékkel zárják az időszakot, melyet nevezzünk most szombat-vasárnapnak. Lesz mit ten­nünk ekkor, csak győzzük a zsebnaptáraink napirendi pont rubrikáit ki- és beikszelgetni. Kezdjük rögtön az esztergomi Bajor Ágost Művelődési Házban e hétvégén megrendezésre kerülő Hüllő-kiállítással. Az egyre nép­szerűbb szörnyetegek főként ugye a gyerekek körében aratnak sikert. S bár pár évtizede még csak kutyát és macskát, maximum teknőst tartottunk otthonainkban, ma már nem ritka a különféle leguánok, kígyók és mérges pókok házikedvencként való dédelgetése sem. A szakértő, aki most Esztergomba jött, nemcsak a hüllők és más csúszó-mászók bemutatásával gyönyörködtet, de tanácsaival is kiszolgálja az egzotikus állatfajták kedvelőit. A hüllőtárlat szomba­ton és vasárnap is reggel 9-től este 6-ig látogatható a kíméletes árú belépőjegyért. Ugyanitt, de egy másik teremben van a mozi, ahol e hétvégén két igen vidám magyar produkcióval várja a mozirajongó­kat a Kultúrmozgó. Arról, hogy a hon leányai és asszonyai nehogy Csányi Sándor nélkül maradjanak, most Sas Tamás, a Presszó című nagysikerű alkotás rendezője gondoskodott. A sármban és tehet­ségben lassan Jávor Pált megszégyenítő kvalitásokkal bíró Csányi ismét egy romantikus vígjátékban viszi a prímet. Nem lesz nehéz dolga, mert partnere a táncdal énekes „enfant”-ból lett szexbomba, Ulmann Mónika. A történetben egy modern technikát alkalmazó, jól menő társkereső cég vezetője keveredik galibába. A bajok akkor kezdenek el hatványozódni, amikor az egyik, meglehetősen otromba ügyfél elégedetlenkedni próbál. A másik magyar alkotás annak a Sándor Pálnak a rendezői munkája, akit a 80-as években a Ripacsok című, ma már klasszikusnál ismertünk meg. Ki ne hallott volna a film akkor oly sokat játszott betétdaláról, „Egyedül nem megy”? Sándor Pál most is Garas Dezsőt választotta a film élére, s mivel Sándor kedvenc színészei korosak, így a mai öregek életéről és egy titokzatos, ötmilliós nyereményről szól az új filmes mese. A könnyűzenei élet egyik végvárának bástyája, a Molothow Liget e hétvége szombatján is a keményebb muzsikák zászlóvivőit látja vendégül. A publikum ezen április 7-én két régióbeli metalcsapat, a Demonlord és a Stainless Steel muzsikáját hallgathatja. A Demonlord az érdesebb hangzatok és döngölősebb ritmusok képviselője, míg a Stainless Steel a melo- dikusabb és nagyobb sebességű fémmuzsika elkötelezettje. Mindkét csapat a Molothowban indította pályafutását, az eltelt évek számos koncertet és lemezfelvételt hoztak már a két csapatnak. Ha mégsem ezeket a vérbő hangzatokat kedveljük, ne csináljunk úgy, mint aki megijedt. Inkább forduljunk be szombat este az esz­tergomi művelődési ház földszinti aulájába, ahol az ott felállított színpadon az utcazene hevületével ízesített népzenét játszó Club Era muzsikál majd a nagyérdeműnek.

Next

/
Thumbnails
Contents