Hídlap, 2007. április (5. évfolyam, 64–83. szám)
2007-04-07 / 68. szám
hídlapmagazin 2007. április Z, szombat * HÍDLAP VII Itt van a húsvét, itt van újra...! Rejtvény Kanalas Andrea.............. ........................... H úsvét az egyik legősibb és legjelentősebb keresztény ünnep. Húsvétkor Jézus feltámadását ünnepeljük, de ez az időszak a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is. Emellett a húsvét az év úgynevezett mozgó ünnepeinek középpontja, időpontját a csillagok állásából kell évről évre meghatározni. Húsvétvasárnaphoz képest számoljuk ki a farsangi időszak végét és pünkösdöt is, továbbá az olyan érdekes ünnepek napját is, mint például a torkoscsütörtök. Húsvét története A húsvét, Krisztus halálának és feltámadásának ünnepe a legősibb keresztény ünnep, gyökerei nagyon mélyre nyúlnak vissza a néphagyományban, hisz a megváltás, amelynek beteljesedése Krisztus feltámadása, a keresztény örömhír legfontosabb üzenete. A történet szerint két nappal előtte, pénteken, feszítették keresztre őt a római katonák, azzal gyanúsították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanításaival, és hogy ő akart lenni a király. Ezért csúfságból töviskoronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszögelték a kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papírt, amin a következő állt: I.N.R.I. - Iesus Nazarensis, Rex fudeae. Magyarul a következőképpen hangzik: Názáreti Jézus, Judea királya. Meg is halt néhány órán belül, a családja eltemette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén és egy nagy, nehéz kővel takarták be a sírt. Lévén, hogy másnap szombat volt és aznap a tízparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanítványai csak vasárnap mentek ki ismét a sírhoz. De akkor már nem találták ott, a gödör üres volt. Egy angyal állt mellette és így szólt a gyászolókhoz: „Nincs már itt, mert feltámadt!” Mikor ünnepeljük a húsvétot? A húsvét ideje évről évre változik, de honnan is tudhatjuk, hogy mikor kell ünnepelni? Ezt mi magunk is kiszámolhatjuk úgy, hogy megfigyeljük mikor van az első telihold március 21-e után és az azt követő első vasárnap lesz húsvét. Magyar elnevezése onnan származik, hogy a hívők a nagyböjti időszak után először vehettek magukhoz húst, azaz ilyenkor kezdhették meg a húsételek fogyasztását. A húsvét időpontját a hamvazószerda előtti vasárnaptól, azaz farsangvasárnaptól számított hetedik vasárnapra teszik. Farsangvasárnapot egyébként farsanghétfő, húshagyókedd és hamvazószerda követik, majd megkezdődik a negyvennapos böjt. A nagyböjtöt ugyan nem minden keresztény tartja, de húshagyókedden általában nem fogyasztanak húst. Hamvazószerdát követően aztán egy napra megszakíthatják hagyományosan az alig elkezdődött böjtöt, ekkor van ugyanis a torkoscsütörtök, amikor minden farsangi maradékot el lehet tüntetni, fel kell falni - még lelkiismeret - furdalás nélkül. Miért nyúl és miért nem tyúk? A húsvéti nyúl a termékenység szimbóluma és először a húsvéti képeken a tojás mellett ábrázolták. A húsvéti tojást hozó nyúl Magyarországon a városi kultúrából került falura, hiszen a húsvéti nyúlnak semmi nyoma nincs a magyarság hagyományaiban. Maga a húsvéti tojást hozó nyuszi német eredetű szokás, amely egy félreértésen alapul. A korábbi évszázadokban egyes német földesuraknál a nép kötelező szolgáltatása volt a gyöngytyúk tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, sok helyen röviden Hasinak nevezték. Máshol viszont nyulat kellett a földesúrnak vinni. A nyúl neve németül Hase, és a két nagyon hasonló hangzású szó a hozzájuk tartozó fogalommal együtt összekeveredett a mindennapi szóhasználatban. Jelképek, avagy a húsvéti bárány, a húsvéti tojás és a barkaág A húsvéti jelképek között, a nyúl mellett megtalálható a bárány is. Eredete a Bibliában keresendő. A húsvéti bárány, mint jelkép éppen úgy kapcsolatba hozható azzal, hogy a bárányok tavasszal jönnek a világra, mint azzal a máig közismert vallási tétellel, miszerint Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. Ezért nevezik őt a mai napig Isten bárányának. Az Úr parancsára az ószövetségi zsidók egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A húsvéti bárány egykor betöltött rituális szerepe mára már kevésbé közismert. Hazánkban már nem sok családban fogyasztanak bárányhúsból készült ételt húsvétkor, amíg például a húsvéti sonka szinte elmaradhatatlan étele az ünnepnek. Másik igen régi húsvéti jelképünk a tojás, amely az élet és újjászületés jelképe egyben. Keresztény magyarázat szerint, amint a tojásból új élet kel, úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására. Egy másik felfogásban a tojáshéj az Ószövetséget, belseje az Újtestamentumot jelképezi. Piros színe Krisztusnak az emberiségért kiontott vérére, a feltámadásra és az öröklét jelképére emlékeztet. A piros szín szerencsét hoz és óv a betegségtől, tűztök A piros tojás és a bárány mellett a barka is húsvéti jelkép, melyet a szokás szerint a templomban is megszenteltetnek. Magyarország éghajlati viszonyait figyelembe véve a fűzfabarka helyettesíti azokat a pálmaágakat, amelyeket lengetve üdvözölte a nép egykor a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szentelik meg a barkát virágvasárnapon. Ennek eredete a virágvasárnap ünnepléséhez nyúlik vissza. A mediterrán országokban ilyenkor pálmaágat vagy olajágat szentelnek, a hagyomány szerint ugyanis Jézus jeruzsálemi bevonulásakor az emberek a béke jelképét, pálmaágat tartottak a kezükben. Északi országokban, ahol még a barka sem nyílik ki húsvétra, valamilyen éppen rügyező ágat vagy száraz virágokat visznek a templomba virágvasárnapon. A megszentelt barkát a hívek otthonukban gondosan megőrzik, sok esetben valamelyik kép háta mögé beszúrva. Úgy tartották, hogy ha a barkaágat az eresz alá tűzik, az megvédi a házat a villámcsapástól. Ezenkívül különböző betegségek alkalmával is használták, gyógyító erőt tulajdonítva neki. Locsolkodás Húsvéthétfő a magyar népéletben a locsolkodás napja. A húsvéti locsolkodás első írásos emléke 1545 áprilisából származik, mely szerint akkoriban még szó szerint megfürösztötték - és nem meglocsolták - a lányokat. Később aztán a szokás folyamatosan szelídült. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán a falukon kívül is, a városokban is elterjedt és mái napig fennmaradt, igaz polgárosodott formában, mivel ma már főképp kölnivízzel történik a locsolás. A locsolkodás hagyományának bibliai eredetet is tulajdonítanak, miszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, örömködő asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Vidéken egykor kútvízzel, vödörből locsolták le a lányokat, sőt egyes vidékeken a patakban megfürösztötték őket. Húsvéti ételek A magyar és az európai keresztény hagyományban az egész húsvéti ünnepkör során kiemelt jelentőséget kapnak az ünnep egyes szakai alatt fogyasztott ételféleségek. Régebben a böjti napokon csak kenyeret, sót és száraz növényi ételeket volt szabad enni, ráadásul naponta csak egyszer ehettek. Sok helyen böjt alatt még tejterméket sem fogyasztottak. Ilyenkor nem zsírral, hanem olajjal főztek, sőt az is előfordult, hogy a böjti ételek számára külön edényeket használtak. A magyar népi konyhának tájegységenként különböző jellegzetes böjti ételeit ismerjük: Nézzünk néhány példát a böjti étrendre. Az őrségi reformátusok nagypéntek reggelén forralt tejet fogyasztottak kenyérrel. Az ebéd sokféle lehetett, főtt aszalt szilva és alma az édes főzőlével együtt, vagy aszaltszilva- leves, tejfölös bab, szárazbab tökmagolajjal és hagymával, mézeslaska, tejfölös szilva. A Tápió menti protestánsok nagypéntek délben rántottlevest és kifőtt tésztát, vacsorára tejet, aludtejet, túrót fogyasztottak. A Rábaközben a tojásos, tejes ételek és a tésztafélék mellett vadsóskát, gombát is gyakran főztek. Zöldcsütörtökön vagy nagycsütörtökön a legtöbb rábaközi és szigetközi családban valamilyen zöldfőzeléket ettek tojás feltéttel. Nagypénteken a kapuváriak lencsét főztek, hogy sok pénzük legyen. A bableves, tojásleves, rántás nélküli krumplileves, babsaláta, krumplisaláta és a mákos tészta országszerte elterjedt böjti étel volt. Mára már a főtt sonka, kemény tojás, bárányhús és különféle péksütemények a húsvét hagyományos ételei. Ezek a tradicionális ünnepi fogások, amelyeket azonban nem muszáj évről évre ugyanúgy elkészítenünk. Illetve elkészíthetjük őket - csak egy kicsit másképpen, mint ahogy megszoktuk. Ehhez rengeteg segítséget találunk különféle internetes oldalakon, melyek a húsvéti ételek receptjeinek százait ismertetik meg velünk. És attól, hogy betartjuk a húsvét hagyományait az étrendünkben is, még nem kell egyoldalúan étkeznünk. B A 1 U M E R 0 V E L 1 A Z E T L N Á É D E N M R Á T B 1 A 1 R U T L K 0 0 T D A V Á N L M 0 B 1 Y 0 A N Á E M 0 L A K É N 1 T T 0 1 R 0 B Z 1 L S Z P 0 K A L L N 0 K 1 S E V E T 1 Á R V A K 0 0 R N 1 M E R E E K 0 R R V Á L 1 R z 0 N Á R S U M É N E S C N A G Á 1 D 1 1 M U 1 M E Á S Z Á R S U M E N V A R 1 Z S L U S S Á T É G E R T Á N L 1 Á S L A R Z S A K A T K S Á R T z Á R E G A N Ö T É 1 Ó T E L E N 0 0 R E 1 R í S Z M N E M 1 T B A L Á Z KANYARGÓS SZOKERESO Induljon el a hálózat bal felső sarkában kiemelt négyzetből és keresse meg a szójegyzékben felsorolt szavak kacskaringós útját, amely csak átlós irányban nem haladhat! Minden betűt csak egyszer használhat, kivéve a szavak első illetve utolsó betűit. Minden előző szó utolsó betűje egyben a következő szó kezdő betűje is! Néhány betűt nem tud a szavakba beilleszteni. Ezeket folyamatosan összeolvasva az alábbi Márai S.-idézet folytatását olvashatja a kedves megfejtő végső megfejtésként: „...az életnek, akármilyen gyászos, zavaros és véges is, van értelme. Egyetlen értelme van:...” ALKALOMADTÁN, ATTAK, BALTIMOR, CSÁSZÁRSÁG, GARNIZON, IKONOK, KARNEVÁL, KÁRVALLOTT, KÖRÍTÉS, LABORÁL, LASSULÁS, LITVÁNIA, LŐRINC, MEGASZTÁR, MEREDÉLY, MINERVA, NAIROBI, NEMES, NÉPIES, OVERÁL, RÁDIUM, REORGANIZÁL, RUBIKON, SUMÉROK, SZEMINÁRIUM, SZENTIMENTÁLIS, SZIKSÓ, SZILVESZTER, TITÁNIUM, YOKO 0N0 Gasztronómiai kalandozások Húsvéti finomságok Vega _____________ T öltött tojás (házikolbásszal) Hozzávalók: 5 tojás, 4 dkg paprikás házikolbász, lilahagyma. Elkészítése: A főtt tojásokat meghámozzuk és hosszában kettévágjuk. A lilahagymát megtisztítjuk és karikákra vágjuk. A kolbászt fel- karikázzuk és két-két karikát fektetünk a tojásfelületekre. Hagymakarikákkal díszítjük. Olasz sonkás falatkák (Tartine al prosciutto) Hozzávalók: fehérkenyér, hajszálvékony szeletekre vágott olasz füstölt sonka, mentalevelek, vaj, őrölt feketebors, fekete olajbogyó, paradicsomszelet. Elkészítése: A fehér kenyérből kanapétalpakat készítünk és megvajazzuk őket. A sonkát feltekerjük és egy szem fekete olajbogyóval a talpra tűzzük. A kanapékat paradicsomszeletekkel és zöld levelekkel díszítjük. A végén megszórjuk frissen őrölt feketeborssal. Szeder és fehér csokoládé parfé Legalább egy nappal előbb neki kell kezdeni. Parfé: Fél kiló szeder (lehet fagyasztott is), 50 gr cukor, 1 evőkanál creme de cassis, vagy valamilyen gyümölcs likőr, 1/2 kávéskanál friss citromlé, 15 dkg cukor, fél deci víz, 6 tojás sárgája, 70 gramm fehér csokoládé, 2 kávéskanál vanília eszencia, 4 dl tejszín. Szósz: fél kiló szeder, 50 gr cukor, 2 evőkanál likőr. Elkészítése: Mixerben daráljuk le a szedret a cukorral, majd szűrjük át, hogy a magoktól megszabaduljen. A pépből 3 1/2 decit tegyünk bele egy lábosba (ha marad egy kicsi, az jó lesz a szószba) és ezt közepes lángon addig főzzük, időnként megkavarva, amíg kb a negyede elfő (úgy 8 perc körül). Hagyjuk kihűlni, keverjük bele a likőrt és a citromlevet és tartsuk a hűtőben, amíg szükség lesz rá. A tojássárgákat a cukorral és vízzel verjük gőz fölött 8 percig, amíg kezd besűrűsödni (ha van elektromos habverő, lehet azzal verni először 4 percig, aztán csak kavarni). Akkor levesszük a gőzről, belekavarjuk a megolvasztott csokoládét és a vaníliát. Mikor kihűlt, vigyázva belekeverjük a felvert tejszínhabot. Ebből most 3 decinyit átteszünk egy kis tálba és belekeverjük a szederpü- rét. Egy szögletes, keskeny, magas tálat kibélelünk vékony nejlonnal, beleöntjük a fehér massza felét, arra a szedres masszát, majd a többi fehéret. Szépen lesimítjuk a tetejét és lefagyasztjuk, akár két nappal korábban is. Tálalás előtt ledaráljuk a többi szedret a cukorral és likőrrel. Ekkor borítjuk ki a parfét egy szép tálra és szeletelve tálaljuk, egy kis szósszal leöntve. Tessék elhinni, nemcsak gyönyörű, hanem nagyon finom is!
