Hídlap, 2007. április (5. évfolyam, 64–83. szám)
2007-04-07 / 68. szám
www.esztergom.hu 2007. április 7., szombat • HÍDLAP Nagycsütörtökkel kezdetét vette a három szent nap Egyházmegyéje papjaival misézett a Bazilikában Erdő Péter bíboros Célba veszik a húsvéti tojásokat Rendhagyó íjászversenyt rendeznek Tokodaltárón Folytatás az 1. oldalról A versenyre reggel 9 és 10 óra között lehet nevezni a küzdelemre, melynek során a résztvevők két körben, tíz célra lőnek 3-3 vesszővel, de végül egy izgalmas párbajra is sor kerül. A tradicionális, a sport- és az egyéb íjakkal érkező versenyzők mind egy kategóriában indulhatnak, ám a tíz év alattiakat, a 10-14 éves gyerekeket, a 14-18 éves ifjakat és a 18 év feletti felnőtteket külön" díjazzák. A legjobbak érmet, oklevelet és meglepetéseket kapnak. A rendezvényen büfé is lesz, és ha az időjárás engedi, a koradélutánig elhúzódó verseny után bográcsozást terveznek a hagyományőrző íjászok. A verseny helyszínét Tokodaltárón táblák jelzik vasárnap. • G. É. Harmadnapon A feltámadást ünnepli a keresztény világ A hagyomány szerint egyházmegyéje papjaival misézett nagycsütörtökön este az esztergomi Bazilikában Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. A szentmisén Jézus cselekedetét jelképesen megismételve, az alázatos szeretetet jeleként a bíboros megmosta tizenkét papnövendék lábát. Nagycsütörtökkel pedig kezdetét vette a Húsvét három szent napja. Nagycsütörtök az Oltáriszentség és az egyházi rend alapításának ünnepe. Jézus az utolsó vacsorán elővételezte kereszthalálát: a kenyérrel kezébe vette önmagát és megtörte, majd kiosztotta a tanítványoknak. Jézus meghalt, megtöretett mint a kenyér, hogy szétoszthassa önmagát. A nagycsütörtök esti szentmise sajátos szertartása a lábmosás. Ebben a jelképes cselekedetben^ Jézus szeretetének legnagyobb jelét adja. Az önmagát teljesen kiüre- sítő Úr megmossa a szolgák lábát. A lábmosás nem csak egy gesztus Jézus részéről, hanem a szolgálat életformája. Az utolsó vacsora után Jézust elfogták. Ettől kezdve az egyház nem mutat be teljes szentmisét egészen a nagyszombati feltámadás liturgiáig. Ennek az elfogatásnak és Jézus ruháitól való megfosztásának a szimbóluma Törökkori térképek kiállítása a Duna múzeumban A legutóbbi, március 11-én bezárult képzőművészeti kiállítás után az esztergomi vízügyi múzeum most egy térképészeti tárlattal várja az érdeklődőket. A bemutató érdekessége, hogy Magyarország és folyói térképi ábrázolásának a török felszabadító háborúk hatására végbement 1683-tól 1699-ig tartó fejlődését mutatja be. Három teremben kerül megrendezésre az a törökkori térképkiállítás, mely a Duna múzeumban lesz látható az elkövetkező hetekben. Az első teremben azokat a mappákat állították ki, melyekben a 18. század előtti időkben kiadott rajzolt művek láthatók. A második teremben Duna-ábrázolásokat láthatunk, ezek szerzői, Luigi Ferdi- nando Marsigli és Johann Christoph Müller, a török háborúkban csillagászati helymeghatározásokat, iránytűt és személyes terepbejárások során készült vázlatrajzokat felhasználva dolgoztak. A két alkotó, akik közül Marsigli volt az elméleti szakember, Müller pedig a rajzoló, felismerték, hogy a korábbi térképek torzítottak, így ennek megfelelőén alkották meg a szép térképeket 1702-ben. Ezek neve alapján lett a kiállítás címe a „Háború virágai”. A Duna Múzeum új tárlatának harmadik részében a 18. században külföldön készült Magyarország térképek találhatók. Az kiállítás rendezői természetesen nem feledkeztek meg a fő alapelem, a víz korabeli szerepéről sem, és a tárlathoz írt ajánlóban így írnak: „a 19. században aztán az ország újabb „háború” színtere lett. Ezúttal a Kárpát-medence folyóinak árvizeivel, rakoncátlan kanyargásaival vette fel a küzdelmet. A szabályozási munkák előkészítéseképpen a folyók pályáját és völgyeit valamint a szabályozások tekintetében fontos jellemzőit gondosan felmérték. Ezzel jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy az ország térképi megjelenítése további részletekkel gazdagodjon. Hatásuk és kartográfiai jelentőségük azonban messze elmarad attól, amit a második terem térképei kiváltottak”. • p.o.z. a nagycsütörtök esti oltárfosztás, amikor eltávolítják az oltár minden díszét és a hívek csendben, elbocsátás nélkül távoznak a templomból. Ezzel kezdetét veszi a Jézus szenvedésére való emlékezés. Erdő Péter bíboros nagycsütörtök esti szentbeszédében kiemelte: az utolsó vacsorán adta Jézus az egyháznak legnagyobb ajándékát: a szentáldozást. A bíboros az egyház megalapításának ünnepén emlékeztetett egyházmegyénk idei városmissziójára is, mely folytatása annak a feladatnak, melyet Jézus adott a tanítványoknak. • Kép és szöveg: Pálovics Klára Civilek a teleházban Pályázatíró tréningre várják a civil szervezeteket április 10-én délután négy órától a Kismarosi Teleházba. A rendezvényen a 2007-es nemzeti Civil Alapprogram pályázatairól tudhatnak meg többet a résztvevők, az internetes pályázatírásról, az „EPER” felhasználói kézikönyvről és a hagyományos, postai úton történő beadásról is szó lesz, a legfontosabb változásokon, jellemző buktatókon, költségvetés kiszámításán túl. A tréningen előadást tart Pikó Zsuzsanna, a Nonprofit Információs és Oktatási Központ (NIOK) munkatársa. A részvételi díj 1000 forint. Folytatás az 1. oldalról Nagyszombaton este hat órakor indul a körmenet a Bazilikától, Paskai László bíboros vezetésével, a belvárosi templomban pedig este hét órakor kezdődik a vigília és a szentmise. Az esztergomi görög katolikus közösségben este öt órakor lesz feltámadási szertartás, a református templomban pedig hat órától lesz passió olvasás. Húsvét vasárnap délelőtt fél tizenegytől Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutat be szentmisét a Bazilikában. A belvárosi templomban fél tízkor lesz szentmise, utána pedig körmenetet tartanak, emiatt a fél tizenkettes mise elmarad. A görög katolikus rend szerint az esztergomi volt rác-templomban délelőtt tíz órakor pászkaszentelés, Piliscsabán, a Szent Péter Kollégiumban pedig este hat órakor lesz az ünnepi liturgia. Az Esztergomi evangélikus templomban délelőtt tízkor lesz istentisztelet úrvacsorái közösséggel. A református közösségben szintén tíz órakor lesz az istentisztelet és úrvacsora, ahol Herczeg Pál profesz- szor ágendázik. Hétfőn a Bazilikában vasárnapi, a belvárosi templomban hétköznapi miserend szerint lesznek az alkalmak. A görög katolikusoknak délelőtt tízkor lesz ünnepi liturgia körmenettel. Az evangélikus és a református istentisztelet szintén tíz órakor kezdődik. • P. K. Átadták Dorogon a 10-es út új szakaszát Április 6-án, délelőtt 10 órakor a dorogi Német Nemzetiségi Tájház udvarára várta a dorogi önkormányzat a felújított 10-es út átadását ünneplőket. A tegnapi dorogi ünnepségen a 10-es számú főút 37+165-39+00 kilométer szelvény közötti felújított szakaszát adták át hivatalosan is a forgalomnak. A rendezvényen a Közlekedésfejlesztési- és Koordinációs Központ, a kivitelező Strabag Zrt., a Magyar Közút Kht. Komárom-Esztergom Megyei Igazgatósága, a dorogi Német Kisebbségi Önkormányzat, a polgármesteri hivatal és a helyi társadalmi és civil szervezetek képviselői vettek részt. Az átadási ceremónia előtt Tittmann János polgármester köszöntőjében kiemelte, hogy Dorog útközben van és jó úton halad a fejlődésben. Ezt a folyamatot igazolja, hogy nemrég adták át az új mentőállomást, most pedig az útszakasz elkészültének örülhet a város. Dorog első embere után László Sándor, a Magyar Közút Kht. vezérigazgatója szólt a megjelentekhez és rámutatott, hogy bár szorongva érkezett Dorog határába, a városban azt láthatta, hogy ez a település korábbi nehézségei igazgatója közösen vágta át a 10-es út ellenére több létesítménnyel bővült, és fölött kifeszített, az átadást jelképező folyamatosan fejlődik. A beszédek nemzetiszínű szalagot, után a polgármester és a kht. vezér- • Kép és szöveg: Pöltl
