Hídlap, 2007. április (5. évfolyam, 64–83. szám)
2007-04-07 / 68. szám
HÍDLAP • 2007. április 7., szombat www.istergranum.hu Középkori lovagok tornája Visegrádon Július elején rendezik a nemzetközi palotajátékokat Ezeréves műemlék Bényben Újabb állami támogatásra vár a rotunda Ismét középkori hangulatba öltözik a visegrádi palota és a város főutcája július 6-7-8-án, amikor 23. alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Palotajátékokat. Az érdeklődőket a hagyományokhoz híven számos lovagi torna, kézműves vásár, lovaglás és íjászat várja. A magyarok királya, Károly vendégül látja a csehek királyát és ennek fiát, a morva herceget, a lengyelek királyát, bajvívó vitézeiket és díszes kíséretüket. Érkezik még számtalan nemes Magyarországból és más országokból, hogy tanúi lehessenek a királyok találkozójának és a lovagi tornának, amelyen a hagyományok szerint a legnemesebb és legvitézebb bajvívók vesznek részt. A palotajátékok július 6-án pénteken déleló'tt fél tízkor kezdó'dnek, amikor a királyi menet végigvonul a visegrádi Fő utcán. A királyi palota lovagi pályáján ezt követően kezdetét veszi a lovagi torna, amely során több száz lovag küzd meg, Csehországból, Bajorországból, Itáliából, Lengyelországból, Felvidékről egymással és a magyar király Szent György Lovagjaival. Az érdeklődőket ezen kívül királyi solymászok és íjászok is szórakoztatják. A háromnapos ünnepség során a résztvevők íjászversenyen, középkori labdajátékversenyen, Toldi-versenyen, lovagi héttomán is részt vehetnek és többször lehetnek részesei lovagi tornánknak. Az ünnepi eseményeket állandó programok kísérik a Fő utcán és a palota előtt. így például középkori mesterségekkel ismerkedhetnek a vendégek, a gyerekeket középkori játszóház és kézműves foglalkozások is várják. A palota főbejáratával szemben a XIV-XV. századi katonai táborban felállított sátrakban megtekinthető a kor Amikor elmúlt ama Szombat, Mária Magdaléna és Salomé elindultak, hogy drága kénetekkel megkenjék a Halottat. „És mondanák vala magok közt: Kicsoda veszi el nekünk a követ a koporsó szájáról?” (Márk, 16, 3) Krisztus sírját hatalmas kőtömb zárta el az emberek elől, a világ elől, az élet elől. A megkínzott, keresztről levett testet ide rejtették el, ez a kőtömb áll tehát élet és halál között, Krisztus és az emberek között, a hit és a hitetlenség között. Ama reggelen azonban meglepetés éri a sírhoz látogatókat. „És oda tekintvén, láták, hogy a kő élvétetett volna: mert felette igen nagy vala.” (Márk 16, 4) Ki veszi el azokat a súlyos kőtömböket, amelyek előlünk zárják el a remény útját? Hol mindenhol vannak a sziklák, amelyek rossz akadályként magasodnak? Ezek a kérdések bennünk is megfogalmazódnak naponta, akik az élet akadályterepén küzdjük magunkat előre. Ezek a kőtömbök: lelkünk sötétsége. Szeretetlenség, irigység, düh, gonoszság, megvetés, gúny, lenézés, nagyképűség, önhittség, minden olyan érzés tehát, amely negatív irányba befolyásolja a másik emberhez való viszonyunkat. És persze, nem azért rossz mindez, mert a másik ember szenved tőle, hanem mert mi magunk szenvedünk. Olyanok ezek, mint a rossz testnedvek. Kellemetlen a kipárolgásuk, de tulajdonképpen a szervezet hibás működésének figyelmeztető üzenetei. Betegségtünet. Ki gördítheti le a szívünkre nehezedő kősziklát? A hívő ember erre megadja a választ: Isten. Ennyivel „könnyebb” a dolga, mint a hitetlennek, a nem hívőnek. És ennyivel nehezebb is. Mert egy folyton figyelő Szem kíséri útján, mely elől nem lehet elzárkózni. Húsvétkor böjtölünk, majd sonkát eszünk és kalácsot. Csodavárón nézzük: vajon a követ elhengerítették-e. És talán csalódunk, amikor látjuk, hogy Jézus a mi erőnket is kéri hozzá. Befejeződött a bényi rotunda felújítása: a műemlékvédelmi munkálatok közben kiderült, hogy a körkápolna jóval öregebb, mint ahogy azt gondolták: az eddig vélt 12. század helyett a 11. század elején, vagy még annál korábban épülhetett. fegyverzete, viselete. A táborban ki lehet próbálni a lovaglást, íjászatot, lándzsavetést, csatacsillag dobást. A parkszínpadon vásári komédiák, történelmi táncbemutatók, régi zenei koncertek várják egész nap az érdeklődőket, míg a királyi palotában középkori babakiállítást és vásárt rendeznek. A Fellegvárban Szent Korona kiállítás és a királytalálkozót bemutató panoptikum fogadja az érdeklődőket. Ezek a programok ingyenesek, a lovagi tornára a belépőket a helyszínen lehet megvásárolni 800 és 1800 forintért. Cseke László kormányzó, a rendező cég ügyvezetője lapunk érdeklődésére elmondta, hogy a vendégeket hatszáz fős „hadsereg” szórakoztatja majd. A korábbiaktól eltérően meghívták az ország leghíresebb pincészeteit, a 28 borász a történelmi magyar borvidékeket képviseli majd. Hasonló újdonság, hogy a gasztronómia területén a cseh és a lengyel konyha is képviselteti magát. Cseke László elmondta azt is, hogy tavaly sikerült elsőként bevonni a palotajátékokba a Dunát, amikor is két gálya várta az érdeklődőket. Idén számuk már négyre bővül. A lovagi tornák és programok során a tavalyi hat nemzet helyett idén már nyolc, a spanyol és a szerb csapat is tovább színesíti az ünnepség nemzetközi jellegét. Örömmel számolt be arról, hogy a körülbelül ötvenezer látogatót vonzó háromnapos ünnepségre egyre több külföldi látogat el, amely annak is köszönhető, hogy az utazási irodák automatikusan teszik programkínálatukba a visegrádi eseményt. Köztük sok japánt, olaszt, belgát és franciát találunk, de a látogatók nagy része, körülbelül nyolcvan százaléka magyarországi, ezen belül pedig, a fővárosból és a budapesti kerületből érkezik. ___ * (gál) L udas Matyi Szentendre. A Városi Színházterembe várják az érdeklődőket április 19-én, délelőtt tíz órára, ahol a Szegedi Miniszínház előadásában a Ludas Matyi című mesejátékot tekinthetik meg. Az előadásra a belépőjegyek ára ötszáz forint. A barokk és román stílusban épült bényi rotunda Párkánytól 16 kilométerre található. Ahogy arról már beszámoltunk, nemrégiben sikerült 400 ezer koronát nyerni annak felújítására. Nagy András esperes lapunknak elmondta, hogy a munkálatok nemrégiben fejeződtek be: a pénzből sikerült rendbe hozni a tetőteret, megoldani a külső víz- elvezetést és a műemlékvédelmi vizsgálatok is lefolytak. A megtalált freskó maradványokból kiderült, hogy valószínűleg a körkápolna jóval öregebb, mint ahogy azt feltételezték: az eddig hitt 12. század helyett all. század első felében, vagy még korábban épülhetett. Nagy Andrástól megtudtuk, hogy tavasszal egy újabb pályázatot adtak be, ennek május-június környékén lesz a kiértékelése. „Reméljük, hogy sikerül elnyernünk az állami dotációt. A megpályázott félmillió koronából a műemlék külsejét szeretnénk felújítani” - mondta az esperes, aki szerint a rotunda teljes körű rekonstruálására is szükség lenne. Ehhez azonban többmilliós nagyság- rendű összeg kellene, a munkálatok során fel kell tárni és meg kell óvni a régi freskókat is. A körtemplom egyébként nyitva áll az érdeklődők előtt, nem árt azonban előre jelezni látogatási szándékunkat, ezt a helyi plébánián vagy a községi hivatalban tehetjük meg. • Sz. É. Alig egy hónap múlva nyit a Vadas A nagyobb fejlesztések helyett idén felújításokra összpontosítanak Ha minden jól megy, akár már a jövő ősszel nagy kaliberű felújításba kezdhet a párkányi Vadas. Egy uniós pályázat keretében a medencéket és azok környékét csinosítanák, ezen kívül különböző attrakcióval és egy egész tobogán világgal egészítenék ki a komplexumot. Az idén is kicsinosítva várja a pihenni vágyókat a párkányi termálfürdő. Hogenbuch Endre, a Vadas igazgatója lapunknak elmondta, hogy a hullámmedencét lefestik, a többit pedig újra- csempézik, így a komplexum a megszokott színvonallal fogadja majd a strandolókat. „Nagyobb kaliberű invesztícióban az idén nem gondolkodunk, de a későbbiekre vonatkozóan nagyszabású terveink vannak. Szeretnénk szinte teljes körűen felújítani a medencéket és azok környékét, ki szeretnénk alakítani egy tobogán világot és különböző látványosságok, attrakciók felszerelését is tervezzük. Az ehhez szükséges dokumentáció már készülőben van, és őszre az építkezési engedély is a kezünkben lehet” - mondta az igazgató, aki szerint, ha november körül kiírnának egy megfelelő Európa Uniós pályázatot, amit tavasszal elbírálnának, akkor akár már 2008 őszén elkezdődhetnének a munkálatok. „A felújítás több hónapig tart majd, így ha nem sikerül időben pénzt nyerni a projektre, 2009 őszére tolódhat az el. Ha azonban minden jól megy, jövő őszre megkezdődhetnek a munkálatok, amelyek 2009 tavaszán zárulhatnak le” - fűzte hozzá. A fürdő hivatalosan május elsején, kedden nyit, de ha az azt megelőző szombaton (28-án) jó idő lesz, már akkor is mehetnek a strandolok. Májustól még csak négy medence lesz használható, a hullámfürdő júniustól áll majd a látogatók rendelkezésére. A jegyek árát illetően megtudtuk, hogy tíz koronával többet kell majd fizetni: az eddigi 140 korona helyett 150-be kerül majd egy egész napos felnőtt jegy. A négy, illetve hat óra után járó kedvezmények érvényben maradnak, azok ára a fentiekkel arányosan emelkedik meg. • Szép Éva
