Hídlap, 2007. április (5. évfolyam, 64–83. szám)
2007-04-13 / 72. szám
HÍDLAP • 2007. április 13., péntek www.istergranum.hu Hatásos gyógyszer a vizitdíj: kevesebb a beteg Szinte mindenütt csökkent az orvoslátogatások száma, Megkezdődött a cserebogár-invázió Idén az időjárás miatt korábban érkeznek a kártevők Folytatás az 1. oldalról Egyrészt még mindig elmaradnak a rendelésekről azok, akiknek előrelátóan még januárban sikerült „letudni” a vizsgálatokat, másrészt sokakat összezavartak a beutalási rend változásai és úgy tudják, már mindenhová kell beutaló, miközben ez csak öt szakmánál kötelező. A harmadik forgalomcsökkentő tényező pedig könnyen lehet az, hogy az orvosok egyes esetekben háromhavi gyógyszeradagot is felírhatnak, így tehát ritkábban kell felkeresni a rendelőt. Varga Győző szerint kicsit A vizitdíj-automatát használó intézmények aránya még mindig nagyon alacsony az országban - régiónkban sehol nincs ilyen -, mindössze 20 százalékukban állítottak fel hatékony, de drága készüléket. A sajtóból négy orvosról lehet tudni, akik nem hajlandók vizitdíjat szedni, őket a Magyar Orvosi Kamara erkölcsi támogatásáról biztosította. gyanús, hogy a kórházak 40 százaléka nem észlel forgalomcsökkenést, a dorogi rendelőintézetben nagyjából 20 ám ennek több oka is lehet százalékkal jár kevesebb beteg mostanában. Bár az arány lassú javulást mutat, a vizitdíj-kötelezettség miatt elveszített betegszámból adódó bevételkiesés nagyobb, mint a befizetésekből •keletkező bevétel. Lényegében értelmetlenné vált a volumenkorlát - azaz az ellátható betegszám - meghatározása, hiszen azt ki sem tudja használni az intézet. A várható bevételt ugyan a dorogiak sem tudták előre megbecsülni, de most úgy látszik, hogy inkább rosz- szul jártak az új rendszerrel. Hargitai Zoltán leányvári háziorvos ugyan még nem tapasztal jelentős forgalomcsökkenést, de ez csak idő kérdése, hiszen a háromhavi gyógyszerfelírás igencsak megtizedeli majd a látogatásokat, így a vizitdíjból származó bevételt is. Nem beszélve arról, hogy szerinte az eddigi indokolatlan látogatások sem csökkennek, a magányos, esetleg csupán törődésre, társaságra vágyó betegek akár naponta is képesek kifizetni a 300 forintot. Pozitív fejleményként értékelte ugyanakkor a leány vári orvos, hogy jelentősen csökkent az ügyeleti időben érkező indokolatlan hívások száma, amelyben szerepe lehet az emelt összegű díjnak is, de még mindig sok szülő használja előszeretettel ezt a lehetőséget abban a tudatban, hogy a gyermek- ellátás vizitdíjmentes és kényelmesebb telefonálni, semmint hosszan üldögélni a rendelésen. Hamarosan valószínűleg e téren is módosítják a szabályozást és a 18 év alattiak ellátása után is fizetni kell majd, ha nem sürgősségi esethez hívják ki az orvost. • Szabú Hajnal Folytatás az 1. oldalról Legnagyobb tömegben mindig az utóbbi jelentkezik, a legnagyobb gondot ezek okozzák az erdőgazdaságoknak, a gyümölcsösöknek, ugyanis a fiatal fák lombozatát rágják le. „A védekezés azonban igen bajos, hiszen a megtámadott fák nagy része közterületen található, itt pedig csak igen szigorú feltételek mellett lehet permetezni, értesíteni kellene a lakosságot, és a jószágokat is el kellene zárni” - mondta a szakember. A pajorok, vagyis a lárvák ellen talaj fertőtlenítéssel lehet felvenni a harcot, ezt általában a szántóföldi területeken lehet elvégezni, illetve az erdők csemeteterületein, a nagyobb erdőkben viszont ezt sem lehet, hiszen ott nem lehet szántani. „Idén országosan nem számíthatunk komolyabb cserebogár-invázióra, helyenként azonban előfordulhat nagyobb mértékű felszaporodás” - tette hozzá Tóth Miklós. „Mi még nem találtunk, de kollégák már panaszkodtak a cserebogarak megjelenésére” - tájékoztatta a Hídlapot Kertészné Födi Mária, dísznövényekkel foglalkozó kertész. Ok természetes anyagokkal, például fahamuval fertőtlenítik a talajt a pajorok ellen, és ha ásás folyamán megtalálják, akkor elpusztítják a lárvákat. „Idén nagyobb mennyiségben számítóké cserebogarakra, hiszen nem fagytak ki a talajból, mi a kikelt bogarak ellen is permetezőszerrel védekezünk. A gyümölcsfákkal foglalkozók azonban ezt nem tehetik meg, hiszen huszonegy napos várakozási időt írnak elő ezekre a szerekre” - mondta a kertész. • Pálovics Klára L A P ( S Z ) É L Kocsis!.. Mihály Oroszok a spájzban? Ez a kiszólás azokban az években terjedt el („Az oroszok már a spájzban vannak.”), amikor éppenséggel sokkal beljebb voltak. Javában a tisztaszobában heverésztek, sáros csizmájukat - már persze, képletesen szólva! - a hófehér dunyhákra feltéve. A „tizedes” film fanyar megállapítása tehát amolyan vigasztalóként (is) hangzott - Istenem, ha csak a spájzban volnának?! Ne mélyedjünk most el a KGST-világ bonyolult viszonyrendszerében, ki kapott, mit, mennyiért, és mindez kinek érte meg jobban, elégedjünk meg annyival, hogy (sajnos) akkoriban erősen a szovjet olajra és gázra volt utalva a magyar élet, s ez a ráutaltság azóta sem változott. Szellemes politikai bon mot, hogy akarunk-e ma az orosz Gazprom legvidámabb barakkja lenni, de ez nem változtat végletes kiszolgáltatottságunkon. A mai magyar ember márpedig olyan - szemben ő$ei hagyományaival -, hogy inkább szereti kedvelni azt, ami elkerülhetetlen, semmint, hogy dacoljon vele. Jól mutatja ezt az a legutóbbi közvélemény-kutatás is, amelyből kiderült, hogy a megkérdezettek (reprezentatív felmérés!) valamivel több, mint a fele azt gondolja, hogy a lehető legjobb viszonyra kell törekednünk a Nagy Testvérrel - Oroszországgal. De persze, nem kellene elítélni a gazdagabbhoz, sikeresebbhez való dörgölőzést! (Már ha ez annak tekinthető.) Ha most vigyázó szemünket megint Oroszországra vetjük, megvan annak a jó oka (nyilván). Hanem. Mintha felejtenénk. A nemrégiben elhunyt nagyszerű lengyel író-riporter, Ryszard Kapucinski A Birodalom (Európai Utas-Századvég Kiadó; Budapest, 1993) című könyvében idéz egy - helyi újságban megjelent - olvasói levelet, amelyben K. I. Ivanyenko magadani lakos így panaszkodik: „Néhány nappal ezelőtt a „Kresztyanka” című folyóiratban elolvastam a horoszkópomat, melyből az derült ki, hogy nagy valószínűséggel sikerül vennem valamilyen drága, de hasznos dolgot. Beálltam hát a „Melódia” üzlet előtti sorba, még nyitás előtt, abban a reményben, hogy veszek egy televíziót. Sajnos, nem sikerült. De az üzlet mellett van egy cipőbolt, rohanok hát cipőt venni. Sajnos, itt sem volt szerencsém. Elmentem három zöldségesboltba is, de sehol nem volt krumpli. Sorra jártam az üzleteket, hogy vegyek valamit, még ha nem lesz is drága, ha nem lesz is rá szükségem, de sehol nem kaptam semmit. Végül a 13. számú italboltba jutottam, amelyet csak Három Malacnak hívnak. Sört árultak benne. Igen ám, de kiderült, hogy csak annak adnak sört, aki otthonról hoz magának korsót.” (Magadanszkaja Pravda, 1990. IV. 27.) Minderről mi, magyarok is mulatságos tapasztalatokat szerezhettünk hivatalos- vagy turista-útjainkon, győztük mesélni. Ne is tagadjuk: csipetnyi (nem is olyan csipetnyi!) lenézéssel a hangunkban. Most viszont... kicsit mintha irigykednénk. Van fejlődés. Ki áll, ki halad? Ismét támad a mérgező zöldség Továbbra is veszélyesek az olcsó importtermékek Befejeződött az országos kiemelt húsvéti razzia, így a növény- és talajvédelmi hatóságok is összegezték a tapasztalatokat. Megyénkben szerencsére nem találtak súlyosan szennyezett zöldséget, de másutt sikerült Marokkóból származó, spanyollá átcsomagolt paprikára és két olyan egyiptomi szállítmányra bukkanni, amelyben a megengedettnél ötször, kilencszer több rovarirtó szer maradványt találtak. Ismét égett a nádas Pilisvörösvár. Négy-öt hektáron lángolt szerdán este a nádas Pilisvörösvár és Solymár között, a vasút mellett. A hatalmas füst a vonatközlekedést is akadályozta, a Nyugati pályaudvar és Esztergom között közlekedő járatok csak lépésben tudtak haladni. A helyszínre érkező tűzoltók dolgát az erős szél és a rossz megközelíthetőség is nehezítette, többórás küzdelemmel sikerült megfékezniük a lángokat. Előadás a Székelyföldről A visegrádi művelődési ház a hónap utolsó péntekéin megrendezendő előadássorozat következő estjére, április 27-én, 18 órától kerül sor a könyvtárban. Ebben a hónapban Sabján Tibor néprajzos, muzeológus vetített képes előadását hallgathatják meg az érdeklődők, A székelyföldi Partium népi építészete címmel. A belépés ingyenes. Légkondicionálókat gyártanak Dorog. Felavatták a Sanyo új üzemcsarnokát tegnap az ipari parkban. A beruházás során 4,5 milliárd forintból létesítettek egy üzemcsarnokot, amelyben három különböző beltéri légkondicionáló típust gyártanak. Jelenleg egyműsza- kos rendben száz alkalmazottal folyik a termelés, számukat ebben az évben megduplázzák, a következő 2008-as esztendőben pedig, 300-350-re bővítik. A Sanyo a Dorogi Ipari Parkban összesen 1400 embernek biztosít munkát. Fuvolakoncert A visegrádi Mátyás Király Művelődési Ház szervezésében április 28-án, szombaton 19 órakor a Roermond-i (holland) fuvola-együttes ad koncertet a visegrádi plébániatemplomban. A műsorban klasszikus zenei művek csendülnek fel, a belépés ingyenes lesz. Régóta gyanús a marokkói és spanyol pritaminpaprika az uniónak, két éve mintegy 36 tonnányi mérgező zöldséget találtak, és már idén is több tíz spanyol paprikatermesztő céget zárattak be az idegméreg-tartalom miatt. Tény, hogy az uniós határokon köny- nyen átcsusszannak a gyanús szállítmányok, ezért különösen fontos a tagállamok közti élelmiszerbiztonsági kommunikáció és a belső ellenőrzések fokozása. A növény-és talajvédelmi szolgálatok igyekeznek célzottan végezni a vizsgálatokat, Húsvét táján például a Görögországból származó zöldségekre fordítottak az átlagosnál nagyobb figyelmet, de minden import- termékre figyeltek, hiszen ilyenkor a nagyobb mennyiség miatt nagyobb a kockázat is. Darabos János a megyei szolgálat igazgatóhelyettese kérdéAz április hagyományosan az ültetések ideje, szinte minden zöldségfélét ilyenkor kell elvetni és melegágyba, fóliasátorba ültethetők a melegben előnevelt paprika, paradicsompalánták, uborka, cukkini vagy dinnyepalánták is. sünkre elmondta: nagyjából 15-20 mintát vizsgáltattak meg laborban, ezúttal nem találtak veszélyes mennyiségű szermaradványt tartalmazó zöldséget, de a kockázat fennáll, amit viszont a fogyasztók egyszerűen kikerülhetnek. Ajánlatos például - ha lehet - hazai terményt választani, már megjelent a polcokon a magyar hagyma, retek vagy saláta és az argentin körte, brazil szőlő helyett olcsóbb és biztonságosabb is a magyar almákat preferálni. • Sz.H.
