Hídlap, 2007. április (5. évfolyam, 64–83. szám)

2007-04-13 / 72. szám

www.esztergom.hu 2007. április 13., péntek • HÍDLAP Képességfejlesztés játékos formában Kompetencia alapú oktatás - forradalmi fordulat a tanításban? Nyílt napot tart a dorogi Eötvös József Általános Iskola a szakmának és az ér­deklődő szülőknek egyaránt. A nap ve­zérfonala az új, az iskola által már a ta­valyi tanévkezdéstől alkalmazott, úgy­nevezett kompetencia alapú oktatás lesz. A gyökeres fordulatot ígérő új taní­tási szisztémáról és az alkalmazás gya­korlatáról Vig Attilát, az Eötvös József iskola igazgatóját kérdezte a Hídlap.- Miként lehetne megfogalmazni a kompetencia alapú oktatás lényegét?- A konkrét tanítási ismeretek elsa­játítása előtt, illetve ezekkel párhuza­mosan azokat a képességeket akarjuk súlypontosan fejleszteni, amelyek elő­segítik az ismeretek megszerzését. Ez pedig a figyelem, a koncentráció, a megfigyelőképesség, az emlékezet, a logikai gondolkodásra való ösztönzés, a manuális vagy a mozgásos képessé­gek fejlesztését jelentik. Tehát olyan gyakorlatok vannak az órákon, melyek nem ismereteket akarnak átadni, ha­nem a fent említetteket fejlesztik. Ezt követően pedig már könnyebbé válik a gyerekek számára az ismeretszerzés. A kompetencia alapú oktatás másik fontos célja a kooperatív tanulási módszer, ami azt jelenti, hogy a gyere­kek együtt, 4-6 fős csoportokban dol­goznak fel anyagokat.- Hogy kell elképzelni az ilyen okta­tást?- Úgy, hogy a pedagógus nem a meg­szokott módon a katedrán áll, és irányít Víg Attila illetve előad, hanem inkább ilyen segí­tő, támogató pozícióban van. A gyere­kek együtt, egymást segítve dolgozzák fel az anyagot, egymás ötleteit felhasz­nálva tanulnak. Ez azt hozza, hogy a di­ákok jobban megnyilvánulnak, többet szerepelnek az órán, jobban bele lehet vonni, és aktívabbá lehet tenni őket.- Honnan indult ez a módszer?- Tulajdonképpen ez a nyugat-euró­pai országok oktatásában már hosszú évek óta meglévő módszer. A képes­ségfejlesztés hacsak nyomokban is, de már a hazai iskolarendszerben is meg­van. Ez a mostani program egy európai uniós pályázattal került be hozzánk, így kaptunk támogatást továbbképzé­sekre és tanítási segéd- és informatikai eszközökre. Mindez kellett a beveze­téshez. A kompetencia alapú oktatás szakmai kifejlesztője, kipróbálója az a Sulinova Kht., akik ennek a módszer­nek a szakmai anyagát és az ahhoz va­ló tankönyveket, munkafüzeteket elké­szítették. Nálunk, a dorogi Eötvös Jó­zsef Általános Iskolában tavaly szep­tembertől alkalmazzuk ezt a módszert.- Könnyen ment az átállás erre az új szisztémára Önöknél?- A pedagógusoknak semmiképpen sem könnyű, a felkészülés és az utánjá­rás miatt. Az alsós gyerekeknek na­gyon könnyen megy, a felső tagozato­soknak pedig - mivel itt már volt vala­milyen berögzült tanulási rutin - némi­leg nehéz volt az átállás. Nehéz volt el­érni, hogy önállóak legyenek a tanu­lók, hogy fegyelmezetten, de mégis egymást segítve dolgozzanak.-Mi az országos tapasztalat az új módszerrel kapcsolatban ?- Ahhoz, hogy ez kiderüljön, ahhoz például az országos kompetenciamé­résben résztvevő intézmények, gyere­kek eredményeinek vizsgálata szüksé­ges. Arról, hogy hogyan teljesítenek az új módszer szerint tanuló diákok, tehát még nincs eredmény. A szakmai véle­ményezése ugyanakkor már most na­gyon jó a kompetencia alapú oktatás­nak. A pedagógusok úgy látják, hogy így színesebb, érdekesebb a tanítás, a gyerekeknek is változatosabb és hatá­sosabb az eredmény szempontjából. Én úgy látom, hogy nagy választási le­hetősége nincs az iskoláknak, egy idő múlva ugyanis ebbe az irányba kell mindenkinek mennie. • Pöltl—Pálovics A legutóbbi kompetenciamérés adatai szerint a diákok közel harmada nem érti az elolva­sott szöveget, a matematikai képességeik pedig még ennél is rosszabbak. Mindez azt je­lenti, hogy a magyar középiskolások közel harmadának tudása nem elegendő a továbbta­nuláshoz, illetve a munkaerő-piaci elhelyezkedéshez. A 2000-ben illetve 2003-ban elvég­zett, a tanulói teljesítményt nemzetközileg értékelő úgynevezett PISA-teszt szerint a ma­gyar diákok a szövegértést illetően az alsó egyharmadban végeztek. A legújabb PISA-tesztet 2006-ban végezték, ennek azonban még nem ismerjük az eredményeit. Antall Józsefre emlékeznek Esztergomban Antall József miniszterelnökre emlé­keznek tisztelői Esztergomban április 13-án 17 órai kezdettel a vár lovagter­mében. A rendszerváltás éveinek első minisz­terelnöke most lenne hetvenöt éves. A vár lovagtermében megrendezésre kerü­lő emlékünnepségen köszöntőt mond Antall Józsefné, az Antall József Alapít­vány kuratóriumának elnöke, majd Erdő Péter bíboros, érsek Politika és erkölcs 0 címmel mond ünnepi beszédet. Az 1990. évi első szabadon választott kor­mány miniszterelnöke, Antall József, az 1956-os forradalom idején már fiatalon bekapcsolódott a politikai életbe. A for­radalom leverése után a Kádár-rendszer­ben az ellenzéki értelmiséghez tartozó politikust elbocsátják tanári állásából, ezért a történettudomány területén foly­tatja munkáját és a Semmelweis Orvos- történeti Múzeum Könyvtára és Levél­tára kutatója, majd később igazgatóhe­lyettese lesz. Tudományos munkájával hazai és nemzetközi elismerést arat. Az Orvostörténti Múzeum főigazgatója 1984-ben lett, az intézetet világhírű ku­tatóműhellyé fejlesztette, és munkát biz­tosított sok olyan embernek, akiket a rendszer üldözött. A politikai életbe 1988-ban tért vissza és a rendszerváltó ellenzéki mozgalomba való bekapcsoló­dása során 1989-ben a Magyar Demok­rata Fórum elnöke, egy évvel később pe­dig az első szabadon választott parla­ment miniszterelnöke lett. A rendszer- váltás politikai küzdelmeiben súlyos be­tegsége ellenére is helytálló Antall Jó­zsef 1993 december 2-án hunyt el. A Magyar Demokrata Fórum 2003-ban hozta létre az Antall József Alapítványt, amelynek céljai közé tartozik a politikai kultúra fejlesztése és színvonalának emelése,amelynek megvalósítását tudo­mányos kutatás, tájékoztatatás, oktatás és képzés szervezésével segíti elő. • MUZSLAI HIRDETMÉNY Esztergom Város Önkormányzata „PÁLYÁZATOT” hirdet az Esztergom Város Önkormányzata tulajdonát képező alábbi ingatlanok területfejlesztésére és bérbeadására. BfzsgeMr^ Helyrajzi szám Cím Terület Művelési ág 19785, 19764/1, 19764/2, 19759, 19760/19 Esztergom, B aj csy-Zs i 1 inszky utca 15488 nr szálloda, beépítetlen terület, strandfürdő, művelődési központ 19760/32 Esztergom, Bajcsy-Zsil inszky utca funkciónak megfelelő területhányad közterület Az ingatlanon kizárólag minimum 4 csillagos, 320 lakóegységes szálloda- és fürdőkomp­lexum, konferenciaterem és mélygarázs építhető. A bérlet időtartama 25 év. Az ingatlan bérleti joga nyílt pályázati formában kerül értékesítésre. Akadályversenyek reneszánsza Lövészet, kézigránát dobás és NATO totó a diákoknak A Pilis-Gerecse Iskolaszövetség és a Sárisápi Általános Iskola közös szerve­zésében indul hétvégén a akadályver­seny. A Tavaszi Túra 2007 elnevezésű programot Völner Pál, a megyegyűlés és a KÉM Védelmi Bizottság elnöke nyitja majd meg. Az idei megmérettetésről a verseny egyik szervezőjével, a sárisápi iskola igazgatójával, Csicsmann János­sal beszélgetett munkatársunk.-A mai 30-as, 40-es generációs még bó'ven emlékszik arra, amikor az „átkosban" a honvédelmi napon aka­dályversenyt tartottak. Ma, amikor már kötelező sorkatonai szolgálat sincs, milyen korszakát éli ez a játé­kos mozgalom?- Idén huszonnegyedik alkalommal rendezzük meg az akadályversenyt, te­hát úgy tűnik, továbbra is igen népsze­rű a gyerekek, a pedagógusok és a szü­lők körében a program. Az iskolánk gyakorlatilag 1983 óta rendezi meg ezeket az akadályversenyeket.- A mostani akcióban hányán vesz­nek majd részt?- A részt vevő huszonegy csapat ti­zenhét általános iskolából érkező gyerekekből tevődik össze, egy-egy csapat pedig nyolc főből áll. Az isko­lák a Pilis-Gerecse Iskolaszövetség tagjai, de a felvidéki Párkány és Karva oktatási intézményei is har­madik ízben csatlakoznak a verseny­hez. Ugyancsak harmadik alkalom­mal szerepel Békéssámson csapata az akadályversenyen. Érdekesség, hogy ők nem a Pilis-Gerecse Iskolaszövet­ség tagjai, de tavaly például ők nyer­ték a kupát.- Milyen megpróbáltatásokon kell át- küzdeniük magukat a versenyzőknek?- Idén az eddigiektől egy picit ki­sebb távon, 6 kilométeres szakaszon rendezzük meg az akadályversenyt, de ezen a távon összesen tizenhét felada­tot kell megoldani a gyerekeknek. Ezek között lesz kúszófolyosón való áthaladás, légfegyveres lövészet, „ké­zigránát” dobás, és elsősegélynyújtás. A gyakorlati elemek mellett négyféle tesztet is meg kell majd oldani a nebu­lóknak. Idén is lesz honvédelmi totó, a kor szellemének megfelelően NATO kérdésekkel. A harmadik írásos ver­senyszámban az európai felségjelek­ből kell vizsgázniuk a résztvevőknek, a negyedik feladat pedig a térképészet és terepismeret lesz.-Ebben a mai magyar „demilitari- z.ált" korban hogyan látják a gyerekek ezeket a meglehetősen katonás felada­tokat?- A közel kétszáz résztvevő a ver­seny minden egyes pillanatát nagyon élvezi. Annyira, hogy a szervezők kö­zött is vannak általános iskolások, akik nem versenyzők, hanem az egyes állo­másoknál segítenek. Talán azért is nép­szerű ez a program, mert sportszerűen, de mégis játékosan, kint a természet­ben, jó levegőn lehetnek a diákok. A tavalyi megmérettetésen is jelen volt az esztergomi, a piliscsévi, a sárisápi, a dorogi és még számos megyei általá­nos iskola diáksága. Ez az egész aka­dályverseny pedig már majdhogynem egy bajnokság, hiszen tavasszal és ősz­szel is három-három alkalommal tart­juk a különböző fordulókat. • L.N. Kudlik Júlia Esztergomban A Helischer József Városi Könyv­tár ad otthont április 16-án, hétfőn 17 órakor annak a közönségtalálkozó­nak, melyen az egykori tévébemondó, a Delta című tudományos magazin műsorvezetője lesz a meghívott ven­dég. A legutóbbi években a Fidesz vá­lasztási kampányában is tevékeny szerepet vállaló Kudlik Júliát ez alka­lommal is Bánhidy Vajk tanár faggat­ja a közönség előtt. A pályázatokat két eredeti példányban, zárt, sértetlen, cégjelzés nélküli borítékban kell be­nyújtani, 2007. május 7. 10 óráig. A pályázat elbírálásának ideje 2007. május 8. 18 óra. Az ingatlan pályázati anyaga átvehető Esztergom Város Polgármesteri Hivatala Városszé­pítésén (Esztergom, Széchenyi tér 1.1. em. 114/7 iroda). A részletes pályázati kiírás elolvasható és letölthető a www.esztergom.hu honlapról. A pályázattal kapcsolatos kérdésekre a Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási Irodájának munkatársa. Bognár Krisztián ( bognar.krisztian@esztergom.hu ) (Esztergom, Széchenyi tér 1.1. eme­let 114/7 szoba) válaszol személyesen, illetve telefonon, a 06-33/542-052-es számon. Meggyes Tamás polgármester sk. Nem szabadna patkányt látni az utcákon Tavasszal és ősszel irtják a kártékony rágcsálókat Több olvasónk is felhívta figyelmün­ket arra, hogy mostanában patkányok tűnnek fel Esztergom utcáin. Egyesek a szemétszállítási rend változásával pró­bálják összefüggésbe hozni az „elsza­porodó” rágcsálókat, de a szakemberek szerint nem erről van szó, Ha valaki patkányt lát az utcán, az ÁNTSZ-nél kell bejelentést tenni. A patkányok és egyéb rágcsálók irtá­sa a közterületeken az önkormányzat feladata, a csatornarendszerben a háló­zat üzembentartójáé, Esztergom eseté­ben az ÉDV Rt.-é, az intézményekben a fenntartóé, vendéglátóipari egysé­gekben, illetve egyéb ingatlanokban pedig a tulajdonos, üzemeltető feladata - tájékoztatta lapunkat Sári Katalin esztergomi tiszti főorvos. Az előírások szerint évente két alkalommal, tavasz- szal és ősszel, összehangoltan, azaz nagyjából egy időben kell kihelyezni az irtószereket, mérgeket és csapdákat, hogy a mentesítés minél hatékonyabb legyen. Sári Katalin hozzátette: a vá­rosban élőknek nem szabadna az utcán patkányokkal találkozniuk, ezért ha ilyen előfordul, azt azonnal be kell je­lenteni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) esz­tergomi irodájában, hogy intézkedni tudjanak a soron kívüli irtás ügyében. Mivel az is felmerült, hogy esetleg a heti egyszeri szemétszállítás miatt sza­porodhattak el a rágcsálók, megkér­deztük Király Vincét, az Eszköz Kft. ügyvezetőjét is a témával kapcsolát- ban. „A hazai települések 98 százalé­kában hetente egyszer szállítják a kom­munális hulladékot. Ha a szemetet megfelelő méretű zárható edényben tartják, az nem jelenthet kedvező kö­rülményt a patkányoknak, hiszen azok meleg, háborítatlan helyet keresnek, ahol folyamatos az élelemellátás” - magyarázta az ügyvezető. Az Eszköz Kft. a hulladéklerakón rendszeresen irtja a rágcsálókat, a begyűjtött szeme­tet pedig minden nap műszakzárás után letakarják építési törmelékkel, földdel, illetve szennyvíziszappal. Botos Tamás, a helyi vízmű üzem ve­zetője szerint a csatornahálózatban évente kétszer végeznek irtást, igaz, az önkormányzattól függetlenül, tehát nem „összehangoltan”, ahogyan a tiszti főor­vos fogalmazott. A vízmű, ha valahol szükséges, akkor soron kívül is megis­métli az eljárást. Botos Tamás hangsú­lyozta, hogy a patkányok a közhiede­lemmel ellentétben a csatornát csak közlekedési útvonaléként használják, nem ott raknak fészket, inkább kedvelik az elhagyott épületeket és raktárakat, ahol az irtást is nehéz nyomon követni. A rágcsálóirtásra használt színezett ga­bonaszemek, a bonyolultabb dobozsze­rű csapdák, valamint a képzett szakem­ber munkadíja bár nem jelentős költség, vannak olyan vállalkozások, amelyek a spórolás egyik lehetőségét látják benne, így elmulasztják a védekezést, pedig ez mindannyiunk közös érdeke lenne. • G.É.

Next

/
Thumbnails
Contents