Hídlap, 2007. április (5. évfolyam, 64–83. szám)

2007-04-13 / 72. szám

2 HÍDLAP • 2007. április 13., péntek www.istergranum.hu V I D E N Lemondott Akar László (H) Lemondott, a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának el­nöke. Ezt Szili Katalin közölte. A házelnök a házbizottság ülésén kérte a frakcióktól, hogy gyorsít­sák fel a jelölési folyamatot és a jö­vő hétre terjesszék elő javaslataikat az új felügyelő bizottsági elnök személyére. Százmilliók az olimpiára (H) Plusz forrást biztosít a kormány a sportra a pekingi olimpiára törté­nő felkészülés érdekében, emellett a labdarúgás is további forráshoz jut. Mindkét célra 200-200 millió forintot fordít a kabinet - közölte az Önkormányzati és Területfej­lesztési Minisztérium sportszak- államtitkára. Elbert Gábor el­mondta: a Nemzeti Utánpótlás-ne­velési és Sportszolgáltató Intézet a 200 millió forintot az olimpiai kvalifikációkra készülő sportolók támogatására fordíthatja, oly mó­don, hogy a szövetségek edzőtá­borozásra, felkészülésre a kereten belül térítésmentesen használhat­ják az olimpiai sportlétesítménye­ket. A Magyar Labdarúgó Szövet­ség az utánpótlás-programjára már korábban kapott 200 millió forintot. A mostani döntés értel­mében újabb 200 millió forint áll rendelkezésre. Kaposvár is tiltakozik (H) A matricarendelet módosítását kezdeményezi a közlekedési mi­niszternél a kaposvári képviselő- testület, mert az útdíjfizetés kiter­jesztése óta sokkal több teherautó halad át a városon - közölte Szita Károly polgármester. A fideszes politikus közleményében azt írta: éppen azért épült az elkerülő út, hogy tehermentesítse a városi út­hálózatot, ez került most veszély­be. Hozzátette: a somogyi megye- székhelyet elkerülő út fizetőssé té­tele az elmúlt két hétben több ezer kamiont hozott be a városba. Mint írta, az útdíjrendelet hatályon kí­vül helyezését kérik a szaktárca vezetőjétől. V4-ek Pozsonyban (SK) A visegrádi országok védelmi mi­niszterei tegnap a szlovák főváros­ban ültek tárgyalóasztalhoz. A ter­vek szerint a NATO rigai csúcsta­lálkozója után esedékes aktuális kérdéseket vitatják meg, így az Észak-atlanti Szövetség bővítésé­ről és Koszovó jövőbeli státuszá­nak kialakítása is napirendre kerül. Nabucco-konferenciát szervez a kormány Fidesz: nem lehet szembemenni az EU-s energiapolitikával Konferenciát szervez a kormány a kö­zeljövőben az uniós Nabucco-gázve- zetékröl, és erre mindenkit meghívnak, „aki valamilyen információval rendelke­zik az ügyben” - nyilatkozta a külügymi­niszter a Figyelő című hetilapnak. „A közös európai energiapolitika nem azonos a Nabuccóval. Az unió 27 tagál­lamának ma még 27-féle energiapoliti­kája van, különböző forrásokkal, elérési útvonalakkal, eltérő lobbiérdekekkel” - fogalmazott Göncz Kinga. Hozzátette: néhány hét múlva maga is elutazik Azer­bajdzsánba, hogy személyesen tájéko­zódjon. Az Ausztria és Törökország kö­zött tervezett, 3300 kilométeres Nabucco-gáz vezeték Közép-Ázsiából és a Kaszpi-tenger körzetéből szállítana gázt Közép- és Nyugat-Európa irányá­ba. A lehetséges szállítójelöltek között van Azerbajdzsán is. A csőhálózat a ter­vek szerint 2011-től üzemelne. Az Országgyűlés külügyi bizottságá­nak fideszes elnöke szerint még nincs valódi közös energiapolitika Európá­ban. Németh Zsolt a Magyar Narancs­nak adott interjúban azt mondta: ez né­mi mentséget ad Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnöknek is. Az ellenzéki politi­kus ugyanakkor bírálta Gyurcsány Fe­rencet, mivel szerinte a magyar kor­mányfő „leértékeli a Nabuccót” és - mint mondta - „azt próbálja eladni”, hogy a rivális orosz gázvezeték, a Kék Áramlat „már itt van, Szegednél”. Né­meth Zsolt elismerte, „a különalkus megközelítés” Európában meglehető­sen elterjedt gyakorlat, de ez általában nem megy szembe a közösségi ener­giapolitika elveivel. • Koncz Endre Együttműködik a magyar és a román parlament Stratégiai partnerségi megállapo­dást kötött tegnap a magyar és a ro­mán parlament a gazdasági, kulturális kapcsolatok elmélyítése, és egyebek mellett a környezetvédelmi együttmű­ködés érdekében. A dokumentumot Szili Katalin ház­elnök és Bogdan Olteanu, a román képviselőház elnöke írta alá Pécsett. A megállapodás szerint a házelnökök a jövőben rendszeresen találkoznak majd, a külügyi, az emberi jogi, a munkaügyi, a környezetvédelmi parla­menti bizottságok pedig intenzívebben működnek együtt. Szili Katalin az aláírást követően beszámolt arról, hogy hasonló megál­lapodás már korábban is volt a magyar és a román parlament között, azt azonban Románia január elsejei euró­pai uniós csatlakozásával célszerű volt „új pályára” állítani. A dokumen­tum amellett, hogy az európai parla­mentközi együttműködést szabályoz­za, azon bizottságok együttműködését irányozza elő, melyek a Romániában élő magyarság érdekeit is szolgálják - hangsúlyozta. • (palotás) A demokrácia csődje? Politikai vircsaft a mindszenti beteg ügyében Herényi Károly szerint „a demokrácia csődje”, ha politikusok megkérdőjele­zik a tisztiorvosi szolgálat és az egész­ségbiztosítási felügyelet függetlensé­gét és polihisztornak képzelik magukat egy sajnálatos haláleset után. Az MDF parlamenti frakcióvezetője csütörtökön foglalta össze pártja állás­pontját azzal kapcsolatban, milyen reak­ciók történtek az április 6-án Szentes és Hódmezővásárhely között egy mentőau­tóban elhunyt mindszenti beteg ügyében. Herényi Károly hangsúlyozta: meg kell várni a tisztiorvosi szolgálat és az egész­ségbiztosítási felügyelet vizsgálatának eredményét, és annak ismeretében kell hozni nem politikai, hanem szakmai döntéseket.Előzőleg bocsánatkérésre szólította fel Lázár Jánost, Hódmezővá­sárhely fideszes polgármesterét a mind­szenti beteg halála kapcsán tett kijelenté­sei miatt az MSZP frakcióvezető-helyet­tese. A hódmezővásárhelyi polgármester korábban az egészségügyi reform első áldozatának nevezte a mindszenti férfit, és azt mondta, az ügyben vizsgálódó szervek politikai megbízást teljesítettek. Falus Ferenc országos-tisztifőorvos ko­rábban azt mondta: hibázott a beteget to- vábbküldő hódmezővásárhelyi orvos, mert a páciens leletei súlyos állapotról tanúskodtak, így sürgős ellátásra szorult volna. Az MSZP-s Mesterházy Attila azt mondta: Lázár János kérjen bocsánatot a beteg családjától, a mentősöktől, az Egészségbiztosítási Felügyelettől és az ÁNTSZ-től, amelyek a szakmai normák alapján végezték a feladatukat. Közben cáfolta a hódmezővásárhelyi kórház igazgatója azt a korábbi értesülést, hogy felfüggesztették az ügyben érintett doktornőt. Kallai Árpád nyilatkozatában visszautasította, hogy a vezetőség bármi olyan utasítást adott volna a kórházban, amely a jogszabályokkal ellentétes, azaz amely beteg ellátásának megtagadására irányulna. • (koncz) Ismét Alkotmánybírósághoz fordul a Fidesz Az Országos Választási Bizottság (OVB) hadat üzent az alkotmányosság­nak, az Alkotmánybíróságnak és a nép­akaratnak - hangsúlyozta Répássy Ró­bert a testület tegnapi, elutasító dönté­sét kommentálva. Az OVB ugyanis ne­met mondott a vizitdíjjal és a kórházi napidíjjal kapcsolatos Fidesz-KDNP HÍREK AZ EURÓPAI UNIÓBÓL Enyhítenék a korlátozásokat A munkaerő-piaci korlátozások enyhí­tését szorgalmazta a német gazdasági miniszter az új uniós tagállamokból, köztük Magyarországról érkező mun­kaerőimport elősegítésére. Michael Glos elsősorban szakemberhiánnyal indokolta javaslatát. A konzervatív po­litikus azt nyilatkozta, hogy a korláto­zásokat a tervezettnél korábban kell megszüntetni. Németország az unió 2004-es bővítésekor hét év átmeneti időszakot kért munkapiacának védel­mére. Az átmeneti időszakon belül kétszeri felülvizsgálat lehetséges, és a korlátozások legkésőbb 2011-ig lehet­nek érvényben. A korábbi szociálde­mokrata-zöld kormány úgy döntött, hogy a korlátozásokat legalább 2009. április 30-ig meghoszszabbítja. A kon­zervatívokkal közösen kormányzó szociáldemokraták egyelőre nem fog­laltak állást a miniszteri indítványról. Növelni kell a termelést Magyarországon a következő tíz év­ben a mezőgazdaság termelését 30 százalékkal, az unió jelenlegi költ­ségvetési időszakában pedig mint­egy 20 százalékkal kell növelni - hangoztatta az agrárminiszter egy konferencián. Gráf József kiemelte: a következő években a víz és az élel­miszer stratégiai cikk lesz, amely a világgazdaságban felértékelődik. Ezért is kell Magyarország agrárter­melési potenciáját a lehető legna­gyobb mértékben kihasználni. népszavazási kezdeményezés;re. Beje­lentette, hogy a párt újra az Alkotmány- bírósághoz fordul a tegnap nem hitele­sített két kérdésben. Hozzátette, hogy az OVB tudatosan szembehelyezkedett az Alkotmánybíróság döntésével, és úgy látják, hogy egyfajta presztízsharc folyik a két testület között. Több lehet az intervenció Félmillió tonnás növelést engedélye­zett az EU a magyar intervenciós ku­korica értékesítésében. Az Európai Bizottság elrendelte, hogy 500 ezer tonnával megemeljék az intervenciós készletből az uniós tagországokban viszonteladásra piacra vihető magyar kukorica mennyiségét. Terv van, céldátum nincs Az euro bevezetésének nemzeti tervét a cseh kormány tegnapi ülésén elfogadta, ám abban nem szerepel konkrét céldá­tum. A dokumentum azokat a lépéseket rögzíti, amelyek révén zökkenőmente­sen be lehet vezetni az eurot, időpontot akkor tűznek ki, ha már egyeztettek ez ügyben a nemzeti bankkal. Továbbra sincs céldátum Veres: egyhamar nem lesz adócsökkentés Belátható időn belül Magyarországon nem lehet radikális adócsökkentéssel számolni, és ezt mára a jobboldali kon­zervatív ellenzék is belátta - szögezte le a Die Presse c. újságnak nyilatkozva Veres János pénzügyminiszter. A tárcavezető a konzervatív osztrák napilapnak adott interjújában elmond­ta: az idei évre jósolt, 2,2 százalékos gazdasági növekedés 1,5 százalék- pontos lassulást jelent, de ez a kor­mány takarékossági intézkedéseinek kényszerű következménye. Arra a kérdésre, hogyan történhetett, hogy a néhány éve még élenjáró Magyaror­szág ma hátul kullog az új uniós tagok között, Veres úgy válaszolt: sok kelet- közép-európai országban azért gyor­sabb a növekedés, mert ezek - példá­ul Szlovákia vagy Románia - azon a szinten állnak, ahol Magyarország tíz évvel ezelőtt, és ezekben az országok­ban a nagy befektetések és privatizá­ciók csak az elmúlt években zajlottak le. Hozzátette: 2008-ra a kormány több mint 3 százalékos növekedést vár, 2009-ben és 2010-ben pedig a nö­vekedés előreláthatólag ismét 4 száza­lék körül lesz. A kormány nagyon elő­vigyázatos, és ezért nem tűz ki céldá­tumot az euro bevezetésére - tette hozzá Veres János. Kitolódik a nyugdíjkorhatár? Szlovákiában felvetődött a korhatár 62 évről 65-re való emelése Az elöregedés problémája hasonló­an, mint más európai országokban Szlovákiát is sújtja. A jelenlegi nyugdíj- rendszer fenntartása esetén idővel a Szociális Biztosítónak nyugdíj formájá­ban egyre nagyobb összeget kell majd kifizetnie. Ezzel összefüggésben a szlovák mun­kaügyi tárca keresi a legjobb megoldást. A lehetőségek között mérlegeli a jelenle­gi 62 éves nyugdíjkorhatár 65 évre törté­nő kitolását. Egy másik elképzelés sze­rint a költségvetési hiányt úgy lehetne pó­tolni, hogy az aktívan kereső emberek a jelenlegi pénzösszeghez képest keveseb­bet fizetnének a nyugdíjrendszer második pillérébe. A különbözet a Szociális Biz­tosító kasszájába csordogálna. Tekintet­tel arra, hogy a második pillérre vonat­kozó tervezet az ellenzék soraiban heves tiltakozást váltott ki, a munkaügyi tárca a nyugdíjkorhatár módosítását fontol­gatja. A Munkaügyi Minisztérium elem­zése alapján az elmúlt évtizedekben, Szlovákiában folyamatosan meghosz- szabbodott az emberek életkora és e vál­tozáshoz a kormány megfelelő módon VlERA TOMANOVÁ nem igazította hozzá a nyugdíjrendszert. A Viera Tomanová tárcavezető által elkészített javaslat szerint a férfiak nyugdíjkorhatára 65-re módosulna. „Hosszú távra tervezett intézkedésről van szó, amelyet még meg kell vitatni. Ebben a választási ciklusban nem lesz belőle semmi” - mondta Peter Silka ál­lamtitkár. Két éven belül egyébként az unión belül is átértékelik az emberek nyugdíjkorhatárát. O.F.

Next

/
Thumbnails
Contents