Hídlap, 2007. április (5. évfolyam, 64–83. szám)
2007-04-27 / 82. szám
HÍDLAP • 2007. április 27., péntek www.istergranum.hu ígéret: gyorsulnak a fejlesztések Csáky Pál Gyurcsánnyal egyeztetett a fővárosban Bemutatkozó látogatásra érkezett a Magyar Koalíció Pártjának új elnöke, Csáky Pá| és delegációja a miniszterelnökhöz. Gyurcsány Ferenccel folytatott megbeszélés során a magyar fél ígéretet tett arra, hogy a kormány megvizsgálja a fejlesztések felgyorsításának lehetőségét. A magyar kormány továbbra is kiemelt partneri viszonyra törekszik a Magyar Koalíció Pártjával - olvasható abban a közleményben, amelyet a szerdai találkozó után adott ki a Kormány- szóvivői Iroda. Közlik azt is, hogy „a megbeszélésen Gyurcsány Ferenc és a Magyar Koalíció Pártjának delegációja áttekintette a tavaly nyáron elkezdett közös munka, a határon túli magyarsággal kapcsolatos politika és a magyar-magyar kapcsolatok megújításának eddigi eredményeit, köztük a külhoni magyar szervezetek és a kormány egyeztetési fóruma, a Magyar-Magyar Kormányzati Konzultáció tevékenységét, továbbá a miniszterelnök vezetésével, a hazai és a határon túli magyar politikusok részvételével megalakult Regionális Egyeztető Fórum működését. A közös munka eredményei között szóba került a támogatási rendszer átalakításáról és a Szülőföld Alap megújításáról született megállapodás is, amelynek célja a külhoni magyarság aktív szerep- vállalásának előmozdítása a fejlesztés- politika területén”. A találkozó után Csáky Pál, az MKP elnöke az mno-nak azt nyilatkozta, hogy ígéretet kaptak arra, hogy a magyar kormány megvizsgálja a fejlesztések fel- gyorsításának lehetőségét. Hozzátette, hogy ez kétoldalú érdek, amelyre a szlovák oldalon van fogadókészség. Szeretnék, hogy a hátár menti térségekbe befektetések érkezzenek, ehhez pedig, jövőre át kellene adni az első Ipoly-hidat Szécsénykovácsnál. Csáky Pál számos hiányosságra is felhívta Gyurcsány Ferenc figyelmét, mint például arra, hogy a Szülőföld Alap pályázati rendszeréből kimaradt a nem szakkönyvek kiadásának támogatása, és az oktatási-nevelési támogatások jelenlegi rendszerében is változtatásra lenne szükség. Az MKP elnöke elmondta azt is, hogy a jövőben valamennyi parlamenti párt vezetőjével szeretnének találkozni, várhatóan Kóka Jánossal, az SZDSZ elnökével a határ menti infrastrukturális fejlesztésekről egyeztetnek, de a Fidesz vezetőivel is hamarosan tárgyalóasztalhoz ülnek. • -I -a Nyár végére összeomolhat a gyermekegészségügy? Folytatás az 1. oldalról „Ezek az esetek máshol nem oldhatók meg, csak a magasabb szintű ellátóhelyeken, a minisztérium felé több szakmai kollégium is jelezte, hogy a mostani helyzet tarthatatlan” - mondta a Hídlapnak az orvos igazgató. Soós Iván esztergomi gyermekgyógyász-főorvos szerint nem ez az egyetlen probléma a gyermekellátásban, a tervek szerint ugyanis a gyermekek esetében is fizetni kell majd az indokolatlan ellátásért. „Márpedig a szülőnek az a kötelessége, hogy aggódjon, és joga van hozzá, hogy tudja, mi baja van a gyermekének. Azért hozza hozzám, hogy én állapítsam meg, hogy beteg-e” - mondta a Hídlapnak a főorvos. • Pálovics Klára Tovább folytatódik a cementvita Jogszerűen módosították a megyei területrendezési tervet Folytatás az 1. oldalról A polgármester a mai napig is csak informális csatornákon értesült a szerinte sorsdöntő módosításról, ezért a héten a Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatalhoz fordult az eljárás törvényességének megállapítását kérve. A területrendezési terv legutóbbi változásával kapcsolatban Völner Pál, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke arról tájékoztatott: a rendeletet, melyben a teljes Duna-parti szakasz tájkép védelmi rendelkezései szerepeltek, még tavaly nyáron fogadta el a megyei önkormányzat, miután mind a települések, mind a hatóságok, így Miskolczi József is a törvény szerint megismerték és véleményezték azt. Völner Pál azt állítja, hogy a területrendezési terv szakmai háttere nem változott. A mostani apró módosítás logikusan következik az előző változatból, mindössze szövegbeli pontosításokról van szó, ezért a jogász-elnök úgy véli: ez esetben nem volt szükséges a tavaly nyáron szabályosan lefolytatott szakmai egyeztetés megismétlése. A közgyűlés elnöke kiemelte, hogy a pontosítás előtti változat értelmében sem épülhetne a Duna-partra cementgyár, és határozottan cáfolta a szándékosságot. • Gábor Éva. S Z ) É L Gulya István _____ F üst és láng Aki kételkedett volna, újra megbizonyosodhatott: a vidéki állampolgár másodrangú, a vidéki Magyarország szekunder. Nem lehet vele választást nyerni, tolul fel bennem a közéletet élő gonosz, de most csupán jelenségről van szó, nem ok-okozati összefüggések felfejtéséről. Azért így sem tudok demagógiamentes lenni. Nos. Az történt, hogy már kedden múlt egy hete - mindig meg-megáll- va - annak, hogy Berettyóújfalu egyik portáján valószínűsíthetően egy második világháborús bomba hever, és azért valószínűsíthetően, mert a tűzszerészeknek még nem nyílott idejük a kerti fűben ketyegő szerkezetet megvizslatni, mivelhogy nem értek oda. A hírt közlő RTL Klub szerint, ahogyan manapság oly’ divatosan szokták mondani; idézem: „Egy hete fekszik egy bomba Berettyóújfaluban egy ház udvarán. Múlt kedden csatomaásás közben került elő a földből. Az utca lakói attól félnek, hogy bármikor felrobbanhat. Nem értik, miért nem lehetett hatástalanítani ennyi idő alatt. A tűzszerészek egyelőre még meg sem tudják mondani, mikorra érnek oda, annyi munkájuk van.” A fiúk naponta vagy egy tucat hívást kapnak, és tény: nem győzik. És hát előző nap még Pestre - is - hívták őket, merthogy a Szabadság téren több gránátot fordított ki a markoló. Akkor futottak-szaladtak, mert a veszély leírhatatlan méreteket öltött. A Hajdú-Bihar megyei településen nem, ott csak a szomszéd ház ablakát rizikóztatta az izé (kihajolni veszélyes), amitől néhány méterre fekszik a fémhenger, ami, ugye, hangsúlyozzuk, lehet más is, akár túlhasznált termosz, és a lakóék meg már amúgy is messze inaltak, nem alszanak otthon. A gyáva férgesek. Magas labda párhuzamba állítani a két történést, távol áll tőlünk a népámítás, miszerint főváros-vidék megint 1:0. De hát mit tegyünk, szeretjük a magas labdákat. Nagyot szólnak, amikor lecsapódnak. S hazudtunk - ebben az országban nem állunk ezzel egyedül, ugyebár, a fejétől bűzlik a hal -, igenis kéjesen remeg a szánk széle, ha élhetünk a demagógia szép eszközével. S mindehhez tesszük hozzá: az állami pénzen (az ön- és énkegyedék forintjain, nemde) működtetett hivatalok (és szervezetek) hajlamosak az idiotizmusra. Ha messzire megyünk, példaértékű (negatív példaértékű) az egészségbiztosítási kassza „aptudét” (naprakész) nyilvántartási rendszere, ami szerint tűzoltók, mentősök és rendőrök nem fizették a társadalombiztosítási járulékot, ami nyilvánvalóan nem igaz, ezek a „cégek” nem hakni-futballklubok és egyéb érdekes „vállalkozások”, amik milliárdos tb-tartozást halmoztak föl, mondván, hogy majd csak megoldja a kérdést a parlamenti haverság. Hanem, hogy fizettek rendesen, csak éppen a biztosító szuperszámítógépe avétös adatok alapján dolgozik - és valamely irodista pedig betege annak, hogy minél több levelet küldjön a világba (az internetről már letiltották). Ha közel megyünk példakeresni, helyben szintén bőséggel találunk rángásra sarkalló motívumokat mindenféle helyi hivatalok működésében (lásd: Üvegtigris 2. című film, a „helyi hülye” epizód). A lángot olykor eltakaija a füstje. Bár felül a füstnek árja, azért a láng az úr. A mentősökkel mégis megfizettetik a vizitdíjat A tűzoltók és a rendőrök várhatóan mentesülnek a fizetés alól Meglehetősen különös a vizitdíj-szabályozásnak azon része, miszerint a tűzoltóknak, rendvédelmi dolgozóknak nem kell fizetniük, ha szolgálat közben ellátásra szorulnak, ám az egészségügyi dolgozóknak igen. A mentősök joggal hangsúlyozzák ezen rendelkezés igazságtalanságát, hiszen az ő foglalkozásuk sem veszélytelen. Míg egyes országokban még járulék- fizetési kedvezmények is járnak nekik, a hazai mentősöknek, egészségügyi dolgozóknak azt sem sikerült elérniük, hogy ingyenesen lássák el őket szolgálati időben történt sérülés esetén. Ismeretes, hogy a tűzoltók és rendőrök hangja akkor erősödött meg, amikor több lánglovagtól könyörtelenül behajtották a vizitdíjat, miután megsérültek egy katasztrófa elhárítása közben. Márpedig mentősnek lenni sem egy életbiztosítás, nem véletlenül kapnak veszélyességi pótlékot fizetésük mellé. KatoSzerdán döntött volna a kormány a vizitdíj szabályozás módosításáról, ám ezt végül egy héttel elhalasztották. Abban állítólag egyetértettek a miniszterek, hogy a rendszeres - legalább 30-szoros - véradóknak és bizonyos krónikus betegeknek ne kelljen se vizit-, se napidíjat fizetniük, ám még nem tudtak megegyezni a rendvédelmi dolgozók mentességéről, a tüdőszűrés ingyenességéről és a 18 éven aluliakra vonatkozó szabályok változásáról sem. Nyergesújfalun május 1-től már az új mentőállomásról indul a rohamkocsi, de az új épület ünnepélyes átadására csak május 15-én kerül sor, nagyjából akkorra várható az esztergomi mentőállomás és központi ügyelet átadása is. na Ferenc, az esztergomi mentőállomás - tegnap leköszönt - vezetője kérdésünkre elmondta: volt rá példa, hogy elmezavart beteg támadt rá, egy esetben késsel és rendőröket kellett hívniuk, de mentett már magasban és mélyben és a megkülönböztetett jelzéssel gyorsan haladó esetkocsiban ülni sem veszélytelen, ahogyan egy autópályán sem az, ha a forgalom leállítása előtt kell megkezdeniük a munkát. Ezen túl kiszálláskor nem tudhatják biztosan, hogy fertőző betegségben szenved-e, akit megvizsgálnak. Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy bár a mentősöknek ki kell fizetniük a vizitdíjat, azt, amennyiben szolgálat közbeni rosszul1 létről, sérülésről van szó a belső szabályzat alapján az Országos Mentő- szolgálat később megtéríti a dolgozóknak. Mégis méltóbb lenne, ha nem kellene nekik sem aprópénzzel a zsebükben életet menteniük, különösen annak tükrében, hogy gyakoriak a munkabalesetek: naponta átlagosan két-három mentős szenved valamilyen sérülést munka közben az országban. * Szabó Hajnal
