Hídlap, 2007. március (5. évfolyam, 42–63. szám)
2007-03-16 / 52. szám
HÍDLAP • 2007. március 16., péntek www.istergranum.hu Inkubátorok: életmentő gondoskodás Két tucat hazai kórház csatlakozott a programhoz Pár héttel ezelőtt újszülöttet találtak a békéscsabai kórház babamentő inkubátorában, az egészséges kisfiút sötétedés után helyezték a készülékbe. Az ország majd minden megyéjében működik a babamentő program, Komárom-Esztergom megyében a tatabányai kórház előtt van inkubátor, ebben eddig egy csecsemőt találtak. A madarakat nem zavarja az időjárás Májusig milliós számban érkeznek hazánkba a költöző' madarak Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint az európai régióban naponta átlagosan négy tizennégy éven aluli gyermeket, illetve csecsemőt ölnek meg, ami évente több mint ezerháromszáz esetet jelent. A gyilkosságok megelőzése érdekében az Európa Tanács jogi szabályozást javasol, de emellett a legtöbb országban hatékonyan vesznek részt ebben a munkában a civil szervezetek is, mint Magyarországon az Alfa Szövetség vagy az Életvédő Központ. A kórházak elé kihelyezett inkubátorok jelenleg csak Magyarországon és magyar mintára Szlovákiában működnek. Magyarországon a - minisztérium által bezárásra ítélt - Schöpf-Mérei kórházban 1996-ban indult útnak a Babamentő Program a krízishelyzetben lévő nők megsegítésére. A program azóta több vidéki kórházban működik, jelenleg összesen huszonnégy helyen van babamentő inkubátor, Komárom-Esztergom megyében a tatabányai Szent Borbála Kórház főbejárata mellett. Szabó Éva, a tatabányai kórház újszülött osztályának főorvosa lapunknak elmondta: az inkubátor 2002 óta működik, azóta egy csecsemőt találtak benne, korábban két kisgyermeket is találtak a kórházhoz közel kitéve. „Az eljárás szerint az inkubátor jelez a portán, ha az ajtaját kinyitják. Ezek után a portásnak meghatározott időt várnia kell, hogy nehogy az anyával összetalálkozzon, majd jelez az osztálynak. Orvosi vizsgálatok után pedig a GYIVI veszi pártfogásába a kicsit, a legutóbbi esetben is sikerült rögtön nevelőszülőknél elhelyezni” - tájékoztatott a főorvos. Berbik István, az esztergomi Vaszary Kolos Kórház szülész-nőgyógyógyász főorvosa a Hídlap kérdésére úgy válaszolt: állami és civil szervezetek közösen próbálják megvédeni a nemkívánt, vagy titkolt terhességből születő babákat. „A családvédelmi szolgálat, a védőnők és a GYIVI közösen kíséri figyelemmel ezeket a kismamákat, és igyekszik gondoskodni róluk, illetve a gyermek elhelyezéséről, örökbeadásáról is” - mondta lapunknak a főorvos. Tájékoztatása szerint ezek a kismamák eleve veszélyeztetett terhesnek minősülnek, a védőnő gyakrabban látogatja őket, és ha kell, a kórházba is hamarabb befeküdhetnek. „Esztergomban azért nincsen inkubátor, mivel alkalmas helyünk sem lenne rá, hiszen azt úgy kellene elhelyezni, hogy közel legyen, mégis senki se láthasson rá. Ugyanakkor kétarcú dolognak tartom a programot az inkubátor ugyanis a könnyebb utat jelenti, az anya egyszerűen ledobhatja magáról a felelősséget. Esztergomban emellett még nem volt példa arra, hogy egy titkolt terhes ne részesült volna megfelelő ellátásban, vagy gyermekében kárt okozott volna” - tette hozzá a szakember. • Pálovics Klára Folytatás az 1. oldalról Az első „fecskének” számító seregélyek is csak körülbelül egy héttel jelentek meg a szokásosnál hamarabb, a vonulási ciklusokat csak egy hirtelen, gyökeres klímaváltozás borítaná fel teljesen. A szárnyasok érkezését és költését alapvetően befolyásolja az élelemforrás megléte, de a forró Afrikában nem tudhatják, hogy itthon az enyhe telet gond nélkül átvészelő rovarhad várja őket. Érdekes módon az itt telelő cinkéket sem csábította előrehozott költésre a táplálékgazdagság. A virágok korai nyílásával már februárban megjelentek a lepkék, de a békákat - amin a természetvédő is csodálkozik - nem hozta nászi lázba a hirtelen jött tavasz, így a gólyák például jól döntöttek, hogy nem hagyták ott hamarabb afrikai szállásterületüket. A madártani egyesület folyamatosan végez madárgyűrűzést és figyelik a fokozottan védett fajok fészkelőhelyét is, így nagyjából tíz évre visszamenőleg látják, mely évek kedveztek a költésnek. Az utóbbi évek csapadékos időjárása, a belvizes, árvizes területek növekedésének következtében például négy-öt éve folyamatosan növekszik a fokozottan védett fekete gólya állomány, és míg a harisból általában 2-3 éneklő hímet találtak a Dunakanyarban, tavaly már 100 körül volt a számuk. A költöző madarak csapatait ugyanakkor erősen megritkítják a hosszú út viszontagságai, általában 50- 60 százalékos a veszteség, de egyes fajok állománya akár 70-75 százalékkal is csökkenhet, mire költési helyére ér, a természetes szelekció főként a fiatal, gyengébb egyedeket érinti. Hazánkban egyébként nagyjából száz költöző faj rak fészket évről évre. • Szabó Hajnal L A P ( S Z ) É L fém Kocsis L Mihály: Parlamenti emlék Fogadjunk, hogy erre már senki sem emlékszik! (Pedig talán érdemes volna.) Az országgyűlés 1989-es tavaszi időszakának első délelőttjén az elnöklő alelnök szavazásra tette fel a kérdést, mely szerint március 15- nek ünnepi előestéjén - pontosabban: március 14-én délután - az ország- gyűlés ünnepi üléssel emlékezzék e jeles napra. Az akkoriban már örvendetesen mind markánsabb pluralizmus jegyében egyre „haladóbb” - a „kor szavát” megérteni kezdő - grémium azonban ebben a kérdésben sem tudott egységesen állást foglalni. Volt képviselő, aki tartózkodott, és volt olyan is, aki a javaslat ellen szavazott. Vajon mi bajuk lehetett a márciusi iljakkal? Hát először is, ugye, mert ezek a márciusi ifjak olyan fiatalok voltak, hogy azt ne mondjam, éretlen tacskók. Épphogy huszonévesek. A tojáshéj még a fenekükön. Amolyan hőbörgős fajta. Ha jobban belegondolunk, talán még rosszabbak is, mint az akkori Fidesz. Valami tizenkét pontot emlegettek folyton és kisajátították a sajtót. Ismeijük az ilyeneket! Ma a sajtó, holnap a televízió. Aztán itt ez a Petőfi! Nyegle, nagyszájú, türelmetlen, nem tisztel se embert, se Istent. Légióként a hatalmat nem tiszteli. És lázit. „Talpra magyar...” Kérem, ez egy nagyon veszélyes felszólítás. „Itt az idő, most vagy soha.” Mire van itt az idő, és mi az, hogy most vagy soha?! Mire jó a szabadság? Nem. Az ember legyen határozott. Érezze, hogy hol az a végső határ, ahol meg kell vetnie a lábát. Nem ünnepiünk - mondták néhányan -, mert nincs mit, és kész. Mert ma esetleg ünnepiünk, holnap elkezdjük kutatni a sírhelyeket. Holnapután valakinek eszébe jut azt firtatni: ki írta alá a halálos ítéleteket. Persze mindez csak fikció. Képzelődés. Lehet, hogy aki akkor - a (mint már említettük) „rohamléptekben demokratizálódó országban” - Március 15. ellen szavazott (vagy tartózkodott), nem is gondolt ilyesmire. Lehet, hogy egyszerűen csak akart egy jó pontot magának. Későbbre. Majd. Esetleg. Ugye, láttunk mi már karón varjút, meg éjjeliőrt nappal meghalni. (Fontolva halódó nemzet voltunk mindig, bármit is akartak a forradalmak, vagy egy akkoriban divatosabb szóval inkább: népfölkelések.) A fene se tudhatja előre, hogy ezek a mozgolódások merre forogják ki magukat. Az utolsó pártállami parlamentben bizony akadtak néhányan, akik nem szerettek volna sietve állást foglalni ilyen kényes ügyekben. Parttalanul ünnepelni tegnapi forradalmakat? Hova vezet ez? Még majd kitör a forradalom... Felújítják a kassai Rákóczi-kriptát Közel hétmillió koronából szépül meg az emlékhely Jövő tavasszal kezdik el a kassai Szent Erzsébet-székesegyházban található Rákóczi-kripta felújítását, amelynek kivitelezésére 6,37 millió koronát sikerült összegyűjteni a Gótikus Út Gyöngyszemei nonprofit szervezetnek köszönhetően. Az eredeti tervek alapján még tavaly szerették volna elkezdeni a renoválást, de anyagi okok miatt ez nem valósulhatott meg. A felújítás során a boltívek, a falak, a bordázatok felújítására, a dóm északkeleti hajója fölötti falrészek köveinek lecsiszolásá- ra, megtisztítására és a tömítések kicserélésére is sor kerül, ezen kívül természetesen a koporsókat is kezelésbe veszik. A munkálatok elvégzésére kiírt pályázatot egy olyan pozsonyi cég nyerte meg, amely a dómmal szomszédos Mihály-kápolna felújítását is végezte: a szerződést február végén írták alá a kriptát birtokló katolikus egyházzal. Az elkövetkező hónapokban különböző egyeztetések zajlanak majd le, a tényleges munkálatok jövő májusban kezdődhetnek el. A dóm teljes rendbetételéhez egyébként 320-340 millió koronára, azaz 2,5 milliárd forintra lenne szükség. A kuruc szabadságharcos 101 évvel ezelőtt került jelenlegi nyughelyére, az akkor még szintén Magyar- ország területén található Kassára: a kriptát évente mintegy húszezer, javarészt magyar turista látogatja meg. • Szép
