Hídlap, 2007. március (5. évfolyam, 42–63. szám)

2007-03-23 / 57. szám

2 HÍDLAP • 2007. március 23., péntek www.esztergom.hu V I D E N Parlamenti vitanap a vidékfejlesztésről (H) Kétnapos ülést tart jövő héten az Országgyűlés, ennek keretében kedden politikai vitanap lesz a vi­dékfejlesztésről - közölte a Parla­ment sajtófőnöke. Altorjai Anita elmondta: a Fidesz kezdeménye­zésére „Falurombolás vagy vidék- fejlesztés?” címmel tart vitanapot a ház, a kormány nyilatkozatát is beleértve több mint 6 órás időke­retben. Zárószavazás lesz egyebek mellett egyes munkaügyi tárgyú törvények valamint egyes agrár jogszabályok módosításáról. Nem számít kamatemelésre a piac (H) Egyhangú elemzői vélemények sze­rint változatlanul hagyja az alapka­matot a Magyar Nemzeti Bank Mo« netáris Tanácsa jövő hétfői, kamat­döntő ülésén. A Reutersnek nyilat­kozó szakértők többsége szerint az első kamatcsökkentésre már a má­sodik negyedévben sor kerülhet. Ennek mértékéről azonban vita ala­kult ki a megkérdezettek között. Több prognózis erre az évre egyszá­zalékos kamatcsökkentéssel szá­mol, de egyes vélemények szerint az erősödő forint miatt ennél na­gyobb mértékű, akár másfél száza­lékos is lehet. Nincs döntés a Tubesről (H) Nem szavazta meg a pécsi közgyű­lés a változtatási tilalmat a Tubes- hegyre tervezett katonai radar építé­si helyszínére vonatkozóan. A mai rendkívüli ülésen a baloldali többsé­gű testület szocialista és szabad de­mokrata tagjai elutasították, a Fidesz-KDNP-Összefogás Pécsért Egyesület képviselői támogatták a rendeletet, amely így nem léphet hatályba. Tasnádi Péter szocialista polgármester az ülés után azt mond­ta: azért szavazott nemmel a balol­dal, mert a pécsi építési szabályzat újbóli áttekintésekor kiderült: az a hidrogeológiai övezet védelme ér­dekében amúgy is tiltja egy ilyen beruházás megvalósítását. Gyorsan hajtott Bajnai (H) Az uniós pénzekért felelős kor­mánybiztost még februárban kap­ták gyorshajtáson az Ml-es autó­pályán. Bajnai Gordont, mivel 190-nel hajtott égy fontos szakmai megbeszélésre, pénzbírsággal súj­tották, és ideiglenesen bevonták a jogosítványát. Újra kérdeznének a kettős állampolgárságról Nem támogatják a parlamenti pártok az MVSZ kezdeményezését Egyik parlamenti párt sem támogat­ja a Magyarok Világszövetségének népszavazási kezdeményezését a ket­tős állampolgárság ügyében. A szer­vezet elnöke, Patrubány Miklós tegnap délelőtt jelentette be, hogy a 2004-ben már népszavazásra bocsátott kérdést változatlan formában juttatták el az Országos Választási Bizottsághoz, és szerintük a referendum várhatóan ügydöntő lesz. Az MSZP nem támogatja a Magya­rok Világszövetségének kezdeménye­zését - ezt Kozma József szocialista képviselő közölte. Mint mondta, a népszavazást - ebben a kérdésben - már az előző időszakban is politikai­lag elhibázottnak tartották, és felelős­nek tartották mindazokat a politikai erőket, amelyek e mellé az eleve ku­darcra ítélt ügy mellé álltak. A Fidesz is ellenzi az MVSZ kezdeményezését, szerintük az nem megfelelő eszköz az egyébként általuk is megvalósítandó- nak tartott kettős állampolgárság el­érésére - mondta Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke. Németh Zsolt emlé­keztetett arra, hogy a 2004-ben meg­tartott népszavazásról kiderült, hogy katasztrofális következményekkel járt a határon túli magyarság számára, il­letve a magyar-magyar kapcsolatokra nézve is. Véleménye szerint meg kell teremteni a kettős állampolgárság po­litikai feltételeit - most már a schengeni csatlakozás miatt is - de nem népszavazással. Firtl Mátyás, a KDNP országgyűlé­si képviselője elmondta: osztják a Fi­desz álláspontját. Megjegyezte ugyan­akkor, hogy Európában a kettős állam- polgárság bevett gyakorlat. Úgy vélte, ki lehetne alakítani egy olyan állás­pontot, hogy ha más országok megad­ják, például Románia, akkor Magyar- ország is megadhatja az állampolgár­ságot a határon túli magyaroknak. Almássy Kornél MDF-es képviselő úgy vélekedett: a népszavazás nem szerencsés ebben a kérdésben, ezt már 2004-ben is elmondták. Súlyos fele­lőtlenség, amit Patrubány Miklós csi­nál, nem ismeri a magyar társadalmi viszonyokat, ha egy ilyf n kérdést nép­Ötpárti egyeztetés a nemzetpolitikáról Hasznosnak nevezte mind az öt párt képviselője a nemzetpolitikáról szóló egyeztetést, és tovább folytatják felme­rült kérdések megvitatását - derült ki a pártok által delegált országgyűlési kép­viselők szavaiból a parlamenti megbe­szélés után, csütörtökön. Az ötpárti egyeztetést hat témában kezdeményez­te az SZDSZ, ezek közül az egyik volt a nemzetpolitika. A képviselők szerint a vitaanyag áttekintése után már az első találkozón több kérdésben közös neve­zőre tudtak jutni. szavazásra kíván bocsátani - mondta. Gusztos Péter, az SZDSZ országgyű­lési képviselője azt mondta: pártja en­nek a problémának a megoldását nem a Magyar Köztársaság és a határon túl élő magyar emberek közötti közjogi kapcsolat létesítésében látja. Állás­pontja szerint a kettős állampolgárság számos problémát vet föl, amelyekről a javaslatot tevők nem mondták el, ho­gyan lennének képesek megoldani. • Koncz Endre Az MDF szerint anarchista a Fidesz Az MDF elnöke szerint a Fidesz az elmúlt időszakban anarchista maga- tartású volt. Erről Dávid Ibolya a köz­tévé reggeli műsorában beszélt. Az el­lenzéki politikus kiemelte: a Fideszt a hatósági rendelkezések elleni fellépé­se miatt nevezte így. Véleménye szerint felelős ellenzék nem nyúlhat olyan eszközökhöz, módszerekhez, mint például a kor­donbontás, „ez Európában az anar­chistákra jellemző”. Közben cáfolták a Fidesz részéről, hogy májusban lecserélnék a kommu­nikációs stábot, Szijjártó Péterrel az élen. Kubatov Gábor képviselő sze­rint szóvivőproblémák hetek óta a kormányoldalon vannak, a Fideszben nem. A politikus arra reagált, hogy a Népszava azt írta: a Fidesz májusi kongresszusát követően lecserélik a párt kommunikációs szakembereit, és távoznia kell Szijjártó Péter szóvivő­nek is. A lap szerint a Fidesz képvise­lői elégedetlenek, amiért még szak­kérdésekben is kevéssé vagy egyálta­lán nem felkészült ifjú politikusok nyilatkoznak. • -z -e Régiók helyett nagymegyék? Áprilisban újra tárgyalnak a közigazgatás átszervezéséről Lamperth Mónika önkormányzati miniszter javaslata szerint a közép­szintű közigazgatást úgy tenné unió- konformmá a kormány, hogy a 19 me­gye helyett 12-15 nagymegyét hozna létre. A parlamentben várhatóan ápri­lisban tárgyalnak a koncepcióról. Miután az ellenzék korábban eluta­sította a regionális önkormányzatok létrehozását célzó közigazgatási át­alakítás tervezetét, Lamperth Mónika újabb koncepcióval állt elő azzal kap­csolatban: hogyan lehetne az unió számára értelmezhetetlen és így a pénzek elosztását is megnehezítő ma­gyarországi megyerendszert unió- konformmá alakítani. Az elképzelé­sek szerint kisebb megyékből kettőt­hármat egy-egy nagy megyévé vonná­nak-össze, így összesen 12-15, na­gyobb lakosságszámú és területű köz- igazgatási egység jönne létre - írja a Népszava, amely úgy tudja, a szocia­lista frakció 12 nagy megyével kalku­lál. Ezeknek regionális feladataik len­nének, de közben megőriznék a törté­nelmi megyerendszert. Létrehozásuk­kal 7-ről 12-re emelkedne a régió- székhelyek, vagyis a területfejlesztés­ben speciális feladatokkal és forrá­sokkal bíró nagyvárosok száma. Ezen kívül Budapest Bécshez hasonlóan speciális státust kapna. A parlament­ben kétharmados többség kell ahhoz, hogy valóban átalakulhasson a köz­igazgatási rendszer. • -I -a Demszky: mindenképpen megépül a 4-es metró A főpolgármester szerint a buda­pesti 4-es metró akkor is megépül, ha a beruházásra egyetlen euro sem érke­zik az Európai Unió kohéziós alapjá­ból. Demszky Gábor kiemelte, hogy az idei fejlesztésekre állami és önkor­mányzati forrásokból 85 milliárd fo­rintot tettek félre. Bajnai Gordon fej­lesztéspolitikai kormánybiztos el­mondta, a kormány tárgyal Brüsszel­lel arról, az EU kohéziós alapjából HÍREK AZ EURÓPAI UNIÓBÓL Ellentétes agrár- és klímapolitika? Ellentétes az unió agrárpolitikája a Brüsszelben frissen elfogadott zöldenergetikai és klímapolitikai célokkal - közölte a magyar agrár­tárca államtitkára egy nemzetközi szakmai konferencián, Budapesten. Gőgös Zoltán utalt arra, hogy az uniós kormányfők március eleji döntése alapján 2020-ig csaknem négyszeresére kell emelni a meg­újuló energiaforrások, azon belül is a bioüzemanyagok jelenlegi fel­használási arányát, ezzel hozzájá­rulva a szén-dioxid-kibocsátás leg­alább 20 százalékos csökkenéséhez. Az államtitkár közölte, hogy az uni­ós agrárpolitika jelenleg visszafo­gott termelésre ösztönöz, így vi­szont nem lehet eleget előállítani az uniós törekvések eléréséhez döntő fontosságú biomasszából. Jóváhagyták az egyezményt Támogatásukról biztosították a tag­országok közlekedési miniszterei csütörtöki brüsszeli találkozójukon az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti légi forgalom liberali­zálásáról szóló megállapodás terve­zetét - jelentette be az Európai Bi­zottság. Az egyezményt várhatóan hivatalosan április végén írják alá a csúcsszintű kétoldalú találkozón Washingtonban, és körülbelül egy év múlva lép életbe. A liberalizáció­nak elsősorban minden bizonnyal az utasok élvezhetik majd az előnyeit, mekkora pénzösszeget lehetne kapni a 4-es metró építésére. Az uniótól ka­pott forrásnál az a lényeg, hogy ma­gyar közpénzt helyettesíti - mutatott rá. Demszky Gábor megemlítette, hogy az Európai Beruházási Bank ki­lencvenes években készített megvaló­síthatósági tanulmánya is azt igazolta, hogy szükség van a 4-es metróra, és azon a nyomvonalon, amelyen az épí­tés folyik. mert a liberalizált piacon a légitár­saságok a jövőben teljesen szaba­don választhatják meg az útvonalat, az árakat, a verseny éleződése nyo­mán csökkenhetnek a jegyárak. Emlékérme az 50. évfordulóra Az Európai Unió alapításának ötve­nedik évfordulója alkalmából az euroövezetbe tartozó országok még a héten olyan kéteuros érmét bocsá­tanak ki, amely az alapító Római Szerződés 1957. március 25-i aláírá­sának helyszínéül szolgáló Piazza del Campidogliot ábrázolja. Az év­forduló tiszteletére Ciprus, Magyar- ország és Románia a saját pénzne­mében szintén kibocsát egy-egy, az alapmotívumot ábrázoló érmét. Csökkenteni kellene a terheket Fidesz: mondjon le a kormány az elvárt adóról Az elvárt adó bevezetéséről való le­mondásra szólítja fel a Fidesz a kor­mányt - közölte Szatmáry Kristóf, a párt parlamenti képviselője. Mint mondta, elfogadhatatlan számukra, hogy az elvárt adó ismételt bevezeté­se esetén a vállalkozásoké lenne a bi­zonyítás terhe. Az ellenzéki politikus úgy vélte, a versenyképesség javításának legfon­tosabb feltétele a terhek csökkentése. A kormány a közelmúltban foglalt ál­lást arról, hogy lesz elvárt adó. Az el­törölt és az új elvárt adó között az lesz a különbség, hogy míg a régi nem kí­néit választási lehetőséget az adófize­tőnek, az új szabály lehetővé tenné, hogy a vállalkozó ne fizesse meg az adót, ha erre nem képes. Ebben az esetben azonban bizonyítania kell az adóhatóság fejé. hogy tényleg nem tudja teljesíteni ezt a kötelezettségét, mert veszteséges. • (koncz) Eltökélt a kormány abban, hogy minden alkotmányos eszközt megragadva csök­kentse az adóelkerülők számát, hiszen jelenleg miattuk magasak az adóterhek - er­ről a pénzügyminiszter beszélt. Veres János az APEH által rendezett konferencián hangsúlyozta: a versenyképesség növelése megköveteli az adóstruktúra átalakítá­sát, egyszerűsítését. Úgy vélte, a párbeszéd megkezdődött, s a következő hónapok­ban érdemi vita tud kibontakozni az irányokról. Előnyös állami hivatalnoknak lenni Míg Szlovákiában az átlagfizetés nem egész 19 ezer korona egyes jól fi­zetett állami hivatalnokok bére ennek a többszöröse. Emellett az állami hiva­talnokok más előnyöket is élvezhet­nek: például, van „kincstári” szolgála­ti autójuk, számítógépük és a tömeg- közlekedési eszközöket is díjtalanul igénybe vehetik. A Statisztikai Hivatal kimutatása sze­rint Szlovákián 2006-ban az átlagfizetés 18 761 korona volt és ez nyolcszázalé­kos évközti növekedést jelen. Az embe­rek kétharmada azonban az átlagbér alatt keres. Önkéntelenül felvetődik a kérdés, hogy kiknek a bére befolyásolhatja ked­vezően ezt a statisztikai kimutatást. A Novy Cas napilap összeállította a tíz legjobban kereső állami hivatalno­ki funkciót. E csoportba tartozók havi bére — a parlamenti képviselőkön kí­vül - meghaladja a 100 ezer koronát. A köztársasági elnök mellett az úgy­nevezett speciális bírók keresnek leg­Mennyi az annyi? (1000 koronában) Köztársasági elnök: 265 Speciális bírák: 178 Az Alkotmány Bíróság elnöke: 156 A Legfelsőbb Ellenőrző Hivatal elnöke: 131 Kormányfő: 130 Miniszterelnök-helyettes: 123 Házelnök: 110 Házelnök-helyettes: 105 Miniszterek: 1Ű3 Vidéki - nem pozsonyi illetőségű - parlamenti képviselők: 96 jobban. Érdekes, hogy Robert Fico miniszterelnök honoráriuma e bírák fizetésének csupán 73 százaléka. Nem beszélve a magánkézben lévő multi­nacionális vállalatok menedzsereinek bérezéséről, akikhez képest a szlovák miniszterelnök csak szegény rokon. Viszont míg az állami hivatalnokokat a befolyt adókból, a menedzsereket a vállalati bevételekből elégítik ki. • 0. F.

Next

/
Thumbnails
Contents