Hídlap, 2007. március (5. évfolyam, 42–63. szám)
2007-03-23 / 57. szám
www.esztergom.hu 2007. március 23., péntek • HÍDLAP 3 Kátyúelhárítással kezdi a tavaszt Esztergom A megyei közútkezelő már nem fog ennyire iparkodni Szent Erzsébet vándorbotja a ferences templomban Folytatás az 1. oldalról A megyei kezelésű városon átmenő főutak felújításával kapcsolatban a közútkezelő társaság megyei igazgatósága azt az információt adta, hogy all. számú út idei munkatervekben való szerepeltetésére nem volt mód, mivel az magasabb útkategóriába sorolt útfajta, és a Régiós Operatív Programok keretében csak 4-5 számjegyű utak felújítására van lehetőség. A 2007-2008 időszakra megfogalmazott akciótervben ugyanakkor a 1111. sz. Budakalász-Dobogókő-Esztergom összekötő út 33+122-35+776 km. szelvények közötti szakaszának felújítása szerepel. Ez a beruházás előkészítő szakaszban van, jelenleg a közút kezelő részéről megküldött dokumentációk listájára kell várni a felső szakmai irányítástól. Amint az állami pénzalapok jelentette források számadatait megkapja a kht., mérlegelni fogják all-es út felújítási lehetőségeit is. A Hídlap külön rákérdezett a megyei közút kezelőnél az Esztergom, Bajcsy-Zsilinszky út Múzeum cukrászdától a Sötétkapuig tartó, forgalomtól igencsak megterhelt és emiatt erősen leromlott állapotban lévő útszakaszára. A kht. válasza ez ügyben sok mindenről tanúskodik - kitér a vállalat törvényi lehetőségeire, az őket is nagyban érintő minisztériumi koordinációra, az állami, illetve központi irányítású útfejlesztések jelenlegi financiális viszonyaira, valamint még számos, a témát távolról mindenképpen érintő tényezőre, - de az útszakasz felújításáról és a konkrét tennivalókról szóló információkkal adós marad a vállalat szóvivője. • -I -n Megérkezett az esztergomi ferences templomba Árpád-házi Szent Erzsébet vándorbotja. A felbecsülhetetlen értékkel bíró ereklyét a világegyház legismertebb magyar és ferences szentjének zarándokbotjaként tartják számon. Az Esztergomban most megtekinthető híres vándorbot ezüstborításán egy felirat olvasható: „Szent Erzsébet botja, akit Marburgban, a német lovagrend épületében 1267-ben eltemettek.” A nemesi, női identitás eszményképévé vált szent egykori használati tárgyát az úgynevezett másodlagos ereklyékhez sorolja az egyház. Elsődleges ereklyéknek a szentek csontjait nevezhetjük. A most Esztergomban látható vándorbotról a helyi egyházközösség által kiadott dokumentumban azt olvashatjuk, hogy „az ereklyéket nem imádjuk, nem tulajdonítunk nekik mágikus erőt, de tisztelettel vesszük körül. Tiszteletünkkel arra csodálkozunk rá, hogy a Krisztus követségében járó ember, Erzsébet életében a bot immáron nem fegyver, hanem támasz, segítője útjai során, amikor üldözést szenved, vagy a szegényeket látogatja, jótékonyságával Isten szeretetét közvetíti számukra. Szent Erzsébet vándorbotjának, ereklyéjének templomunkban való tisztelete bennünket is bátorítson arra, hogy a rendelkezésünkre álló lehetőségeket - például a pénzt, időt, jogköröket, szavainkat - megszenteljük, vagyis ne fegyverként használjuk mások elnyomására, hanem lehetőségként a szegények, a kisemmizettek, egymás életének szebbé tételére.” • P. Z. Csípésszám alapján gyérítik a szúnyogokat A szúnyoggyérítést is komoly elvégzendő feladatának tekinti az Esztergom és Nyergesújfalu Többcélú Kistérségi Társulás, mely legutóbbi ülésén arról is döntött, hogy idén a régió kilenc településén két-két alkalommal indul roham a szúnyogok ellen. Az összehangolt műveleteket a melegködös, földi, illetve repülőgépes módon végzik el már májusban. A települések ettől függetlenül is irtanak majd igények szerint. A feladatot végző cég úgynevezett csípésszám alapján méri fel, hogy mekkora igény van az adott területen az irtásra. A csípésszám mérése - talán nem meglepő módon - még a mezeibbnél is egyszerűbb módon történik: arra vállalkozó személyek kiállnak az érintett területre és eltűrik, hogy csípjék őket a szúnyogok. Ha kellő nagyságú a kísérleti személyeken a csípésszám, akkor jöhet az irtás. • (pöltl) Alapítványi támogatás az Esztergomi kórháznak Fordulat a könnyűdrogok megítélésében? A kender veszélyesebb, mint az alkohol - állítják a szakemberek Folytatás az 1. oldalról Statisztikák alapján kimutatható, hogy az összes ellátott beteg csupán harmincöt százaléka esztergomi, a maradék hatvanöt százalék a környező településekről érkezik, a terheket mégis szinte egyedül Esztergom állja. Osvai László, a tavaly decemberben létrehozott Esztergom és Térsége Egészségéért Alapítvány alelnöke elmondta: százöt éve, a kórház alapítása óta kérdés, hogy a környék települései milyen módon tudják, és kíván- ják-e egyáltalán támogatni az intézményt. Az alapítványi forma lehet az első lépés afelé, hogy ez változzon. A szervezet négymillió forint alaptőkével indult, eddig három és fél millióval támogatta a kórház eszközbeszerzését. Az Esztergom-Nyergesújfalu Többcélú Kistérségi Társulás a közelmúltban arról is határozott, az egy főre jutó befizetési díjakat köNapokban röppent fel a nemzetközi sajtókörökben a hír, hogy a marihuána, illetve a benne lévő hatóanyag a THC, komoly egészségkárosító hatással van a fogyasztókra. Az angol The Independent című tekintélyes napilap azért is tette közzé „felfedezését”, mert egy nemrég napvilágot látott statisztikai mérésekkel alátámasztott tudományos vizsgálat minden eddiginél rémlsztőbb adatokról ad számot a kenderfogyasztás negatív hatásairól. A liberális lap most 180 fokos fordulattal már nem a legalizálást, hanem az elrettentést, tiltást hangsúlyozók körénél tette le a garast. Az ügy kapcsán két esztergomi szakembert szólaltattunk meg. A kistérségi ülésen a polgármesterek döntöttek a leányvári Judo SE-nek nyújtott támogatásukról, és a közös akciótervbe bekerült települési projektekről is. rülbelül száz forinttal felemeli, és az így keletkezett, körülbelül hat-hétmilliós többletet az alapítványon keresztül a kórház fejlesztésére fordítják. Osvai László azt kérte a dorogi kistérség polgármestereitől, tegyenek hasonlóképpen, hiszen ők is érintettek a kérdésben. Tittman János, Dorog polgármestere, a kistérség elnöke válaszában kifejtette: egy százöt éve fennálló problémára nem fognak negyedóra alatt megoldást találni, de mindenképpen fontolóra veszik a kérdést, és választ fognak adni. • Pálovics Klára Hentes Ildikó, a Fény Központ drogprevencióval és rehabilitációval foglalkozó szervezet vezetője arról számolt be a fenti hír kapcsán, hogy nem csökkent ennek a kábítószerfajtának a népszerűsége, sőt friss adat, hogy Európában évek óta növekszik a „fű”, illetve a kokain fogyasztása. Mindehhez bizonyára hozzájárul ezek folytonosan csökkenő ára is. Nem alakult kedvezően a heroin fogyasztásából adódó halálesetek statisztikája sem, ez is emelkedő tendenciát mutat Európában, emelte ki a szakember. Hentes Ildikó a továbbiakban hozzátette, hogy időszakonként valóban újabb és újabb tudományos kísérletek „bizonyítják” a leggyakrabban használt drogok káros, esetleg kevésbé káros hatásait. A drogprevenció és rehabilitáció feladata mindezektől függetlenül itt, Esztergomban és a régióban is változatlan: felvilágosítással, jól működő programokkal a felnövekvő generációk számára is világossá tenni, hogy a drog, hasonlóan az alkoholhoz és a cigarettához komoly egészségkárosodást és függőséget okoz. Arató Géza pszichiáter, esztergomi addiktológiai szakértő a hírrel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy japán tudósok már évtizedekkel ezelőtt bebizonyították: a marihuána használat során feltűnően gyakran jelentkezik skizofréniaszerű megbetegedés, és a szer tartós fogyasztásának elhagyásával sem tűnnek el ezek a kórképek. Arató Géza kiemelte, hogy elég egyértelmű az ilyen és más megbetegedések, valamint a kenderfogyasztás közötti összefüggés. Mindenképpen komoly kockázatot vállal tehát az, aki marihuánát fogyaszt. A drog használatának elkezdését sajnos megkönnyíthetik az olyan közszájon forgó példák, ahol nincs szó a káros következményekről, ugyanakkor szakemberhez időszakról-időszak- ra új betegek érkeznek. Ez a szám talán nem tűnik soknak - évente két-há- rom megbetegedésről számolt be a szakember - de a droghasználat szerepe semmiképpen sem hagyható figyelmen kívül. • P.O.Z.
