Hídlap, 2007. március (5. évfolyam, 42–63. szám)
2007-03-20 / 54. szám
HÍDLAP • 2007. március 20., kedd www.istergranum.hu Hogyan szerezzünk gyorsan céget? Zöld lámpát kaphatnak az értékesítési célú cégbejegyzések Az Igazságügyi- és Rendészeti Minisztérium tervei szerint az ügyvédeknek engedélyeznék az úgynevezett értékesítési célú gazdasági társaságok alapítását. Ezeket a cégeket azután a cégalapítási eljárást túl hosszúnak találó ügyfelek egyszerűen megvásárolhatnák az ügyvédektől, így napokon belül cégtulajdonosok lehetnek. Az Igazságügyi- és Rendészeti Minisztérium - ahelyett, hogy a rendőrségi szabálytalanságok felszámolásával foglalkozna - a cégbejegyzési eljárás érdekes leegyszerűsítésére tett javaslatot. Az állítólag hosszadalmas cégalapítást lerövidítő módszer lényege, hogy az állam nevében eljáró ügyvédek úgynevezett értékesítési célú gazdasági társaságokat alapíthatnának, amelyeket utóbb a céget indítani szándékozók egyszerűen megvásárolhatnának. Az alapító okiratba így nem kerülne bele a cégjegyzésre jogosult személy neve, a székhely, az adó- és KSH-szám, és a törzstőkét sem kellene befizetni. Amikor aztán a „biankó” cég elkel, néhány nap alatt bejegyeznék a hiányzó adatokat. Nemes Tamás ügyvéd lapunknak nyilatkozva elmondta: nem tűnik logikusnak a tervezet, hiszen az elektronikus eljárás segítségével két nap alatt, a kötelező névfoglalási eljárással együtt egy hét alatt bárki bejegyeztetheti új vállalkozását, amely a papírok benyújtásától előtársaságként működhet, a bejegyzés napjától kezdve pedig szabadon adható- vehető. Egy, a tervezet szerint megalapított cégre a szakember szerint akkor lehet igény, ha valaki a közterhek felesleges fizetését elkerülendő csak akkor alapít céget, amikor már számláznia kell, akkor viszont nagyon sürgősen szeretné. • G. É. L A P ( S Z ) É L Qvár I. Tamás Elszámolták magukat Vannak az életben bizonyos helyzetek, melyeket - ahogy mondani szokták - még az ellenségének se kíván az ember. A március 15-i fővárosi ünnepségek egyes mozzanatait a televízión keresztül is csak feszengve szemlélhettük a legtöbben: igazából eldönthetetlen volt, hogy Gyurcsány és Demszky közszerepléséhez a nevetséges vagy inkább a szánalmas jelző illik-e. Ha egyetlen mondatban próbálnánk meg összefoglalni kettejük ünnepi produkcióját, talán így írhatnánk: mindkettőt súlyos aránytévesztés jellemezte. Légtérzárral is megerősítették ezúttal a kordonokkal körülvett, az egyszerű ünneplőktől elzárt Kossuth-teret; a Nemzeti Múzeum kertjében rendezett előadást pedig szinte csak távcsövön keresztül élvezhette volna igazán a tisztes távolban tartott nézősereg. Maga Gy. F. se merészkedett a történelmi lépcsőkhöz túlzottan közel se fizikai, se szellemi értelemben, tudniillik itt meg se kísérelt beszédet mondani. A Művészetek Palotájában tegező formában előadott „esti meséjében” viszont olyan messzire ment, hogy a '48-as forradalom és szabadságharc jelentőségét is átértékelte, lekicsinyelvén az akkoriban „utcán történt” eseményeket. Ami azt illeti, az aktuális utcai történéseket a főpolgármester úr is bagatellizálni próbálta. Mi vagyunk többen - ordította magából kikelve, hogy az őt pfujoló tüntetők rigmusait túlharsogja, miközben esemyős testőrei fedezékében, görcsösen a mikrofonállványba kapaszkodva olyan kicsire húzta össze magát, amennyire csak tudta. Ennél csak az volt szánalmasabb, ahogy pártja, az SZDSZ a főpolgármesteri fiaskót azon melegében mentegetni próbálta: „ezek a gyáva és agresszív tüntetők sehol se voltak, amikor a demoratikus ellenzék liberális vezetői és Demszky Gábor a diktatúra idején is mertek demokraták lenni”. (Ehhez csak annyit: Demszkyék anno maoisták is „mertek lenni”; a mai tüntetők jó része pedig akkoriban még óvodás volt, meg bölcsis.) Azt viszont készséggel elismerjük mind Gyurcsánynak, mind Demszkynek, hogy az idei nemzeti ünnep „rendzavarói”, a kerepelők, a sípolok, a dobálózók, az árpádsávos zászlót lengetők, a bekiabálok, a randaTírozók stb. így együtt is csak egy hangos kisebbséget jelentenek. Habár az ő indulataikat is mesz- szemenően meg lehet érteni, a kormányellenes többségnek sikerült március tizenötödikét illendőbb módon megünnepelni. A kétszázötvenezres Fidesz-nagygyűlés emelkedettsége, a MIEP-tábor szokásosan fegyelmezett Hősök-terei demonstrációja, a köztásasági elnök Erdélyben tett látogatásának, majd fővárosi sétájának természetes eleganciája ugyanis szerte az országban sok-sok milliós tömeg egyetértésével találkozott. Tojásdobálás ide, füttykoncert oda, a balliberálisok számára ma ez a legkínosabb. A kordon eltűnt, a tüntetők visszatértek Újra kezdődhet a demonstráció a Kossuth téren Folytatás az 1. oldalról Egy német állampolgár és egy magyar nő ellen pedig feljelentést tettek, mert azok levágták a kordonokat összekötő egyik láncot. A tüntetők mától folytatják megmozdulásaikat, a területfoglalási engedélyt az őszinél szigorúbb feltételek mellett, de április 30-ig megkapták a Parlament elé. Sátrat nem verhetnek, és csak este hattól fél tízig tartózkodhatnak a Kossuth tér lebetonozott részén. „Este hat és kilenc között fogunk demonstrációkat tartani, ugyanazokkal a feltételekkel, mint eddig az örökmécsesnél tettük. A füvet nem akarjuk rongálni, ezért nagy tömeg esetén az Alkotmány utca felé terjeszkedünk. A rendőrség írásba adta, hogy ebben az esetben leállítják a villamosforgalmat is” - jelentette be Gondá László, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 nevű csoport ügyvivője. Tóth Gy. László politológus szerint semmiféle tömegdemonstrációra nem kell számítani a közeljövőben, csupán kis érdeklődéssel kísért napi eseméBene László országos rendőrfőkapitány hétfőn bejelentette; a kordont azután bontották el, hogy elemezték a kockázatokat, de szükség esetén visszaépítik a vaskerítést. nyekre. „Érzékelhető, hogy nagyon nagy az apátia a társadalom egészében, azok körében is, akik egyébként a kormány leváltását szeretnék. Az emberek ugyanis azt tapasztalták, hogy semmilyen utcai megmozdulásnak vagy a tiltakozás bármely formájának sincs komoly következménye, és nyilvánvalóvá vált, hogy ez a kormány nem fog lemondani” - mondta a Hídlapnak a szakember. Véleménye szerint hiányzik az a légkör, mely az utcára hívná az embereket, és a politikusoknak is meg kell ezentúl fontolniuk, hogy milyen célból hívják demonstrálni híveiket, az eddigi megmozdulásoknak ugyanis nem volt eredménye. • Pálovics Klára Befektető kerestetik Ebed. Harmincnyolc hektárnyi területre vár befektetőket a község vezetése: a szóban forgó helyszín a Köbölkúü országút mentén található, elektromos hálózat, gáz- és vízvezeték is a rendelkezésre áll. Az önkormányzat 120 koronáért, 900 forintért adna egy négyzetmétert, a hivatalosan is építkezési területté nyilvánított részen, a befektető azonnal hozzákezdhetne a beruházáshoz. Többhektárnyi nádas égett le Pilisszántó. Az erős szél miatt számos avar és bozóttűz lobbant fel a hétvégén régiónkban. Pilisvörösvár és Pilisszántó térségében többhektámyi nádas lángolt szombaton. A vörösvári temető mellett 5-6 hektáron elharapó- | dzott nádastüzet egyórás munkával si- ! került megfékezniük a helyi és fővárosi j tűzoltóknak, akik dolgát nehezítette az | is, hogy nem tudták könnyen megközelíteni a területet. A Pilisszántónál fel- I lobbant szintén többhektáros nádastűz eloltásában pilisvörösvári és pomázi önkéntes, illetve esztergomi és szentendrei hivatásos tűzoltók is segítettek. Adóbevallás: egyre fogy az idő Hol kell adózniuk a Magyarországon dolgozó szlovákiai munkavállalóknak? Az adózás nem könnyű dolog, főleg akkor nem, ha olyan szlovákiaiak vagyunk, akik magyarországi munkahely- lyel rendelkeznek. A két ország közti, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt 1996-ban írták alá a szóban forgó országok; ebből kiderül, hogy kinek hol kell adóznia. Azt azonban nem árt megjegyezni, hogyha valaki szlovákiaiként Magyarországon nyújtja be az adóbevallását, ezen kötelességének, ha csak szimbolikusan is, de Szlovákiában is eleget kell tennie. Honyek Péter az APEH munkatársa lapunknak elmondta, hogy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt Magyarország az összes szomszédjával, az európai és azon kívüli nagyobb országok többségével is aláírta. „Az itt dolgozóknak az egyezményben foglaltak alapján kell teljesíteni kötelezettségeiket. Az a személy azonban, aki olyan államban tevékenykedik, amellyel nem kötetett ilyen szerződés, mindkét országban adózik” - fejtette ki a szakember. A határ menti szakaszokra jellemzően az eurorégiónk szlovákiai részéről is sokan járnak Magyarországra dolgozni. A továbbiakban kiderül, hogy kinek hol és meddig kell benyújtani az adóbevallását. „Annak a magánszemélynek, aki Szlovákiában lakik, de Magyarországon dolgozik, és magyar cégtől kapja a fizetését, Magyarországon kell adóznia. Ha azonban szlovákiai vagy más külföldi társaságtól kapja a jövedelmét, és nem dolgozott többet 183 napnál, akkor Szlovákiában, ha pedig tevékenysége az említett napszámot meghaladta, Magyarországon kell adóznia” - tudtuk meg Honyek Pétertől. Beszélgetésünkből az is kiderült, hogy a szlovákiaiak szinte ugyanazokat az adókedvezményeket vehetik igénybe, mint a magyarországiak. Nagyon kevés esetben van csak olyan kikötés, Az adóbevalláshoz szükséges űrlapokhoz az adóhivataloknál, az erre szakosodott üzletekben vagy az interneten juthatunk hozzá. A magánszemélyek esetében Szlovákiában többnyire az A típusú ívet kell használni: ehhez csatolni kell a munkáltatótól származó, bevételeinkről szóló igazolást. Míg Szlovákiában kivételesen április 2, Magyarországon április 12 a bevallási határidő. amely szerint „csak magyar magánszemély” igényelhet vissza: kérheti a tandíj-, a belföldi lakásvásárlás után járó adókedvezményt, vagy a szellemi tevékenység - és még számtalan más különböző jogcímen járó adójóváírásokat. Ebben az esetben nemcsak magyarországi, hanem szlovákiai bankszámlát is megadhatnak, ráadásul a kártyának nem kell az adózó nevén szerepelnie. Ha azonban valaki szlovákiai bankszámlaszámot tüntet fel, akkor jelezni kell az IBAN és további más, nemzetközi átutaláshoz szükséges kódokat. A szlovákiai állampolgároknak nem a munkahely szerinti APEH ki- rendeltséghez, hanem a budapesti Kiemelt Adóigazgatósághoz kell elküldeni adóbevallásukat. Nem szabad azonban arról sem megfeledkezni, hogy a szlovákiaiaknak nemcsak Magyarországon, hanem Szlovákiában is kell adózniuk: ezt a törvény értelmében március utolsó napjáig kell megtenniük. Mivel az idén 31-e szombatra esik, kivételesen két nappal több áll a rendelkezésünkre, a bevallásokat április 2-ig, személyesen vagy postai úton (ez esetben a feladás dátuma a mérvadó) kell eljuttatni a lakhelyünk szerint illetékes adóhivatalhoz. Az utóbbi módszer esetén azonban nem árt ajánlott levél formájában küldeni azt, hogy a későbbiekben, egy esetleMagyarországon munkálkodó szlovákiai magánvállalkozónak jobban megéri a Duna bal partján adózni - mondta lapunknak egy párkányi vállalkozó. Szlovákiában ugyanis függetlenül attól, hogy mennyit keresünk, egyelőre csak a 19 százalékos adókulcs a használatos (Ficoék már többször is emlegették a kétkulcsos adórendszer bevezetését), míg Magyarországon ez 18 vagy 36 százalék. ges félreértés esetén igazolni tudjuk bevallásunk postázását. Ha egész évben Magyarországon dolgoztunk, akkor a fenti lépés csak „szimbolikusnak” tekinthető: nem kell fizetnünk, de pénzt sem kapunk vissza, ha azonban csak néhány hónapig tartott vagy tart a munkavégzés, akkor más helyzet állhat fenn (az erre vonatkozó szabályok a fentiekben már olvashatók voltak). Ha a kötelességünket későn teljesítjük, kétezer koronás, 13 ezer forintos büntetésre számíthatunk, ha pedig elmulasztjuk azt, ennél jóval nagyobb pénzbírságot róhatnak fel. Az adóbevallást csak abban az esetben nem kell beadnunk, ha keresetünk nem haladta meg az évi 45 408 koronát (340 560 forintot), ez az az összeg ugyanis, ameddig nem kell adót fizetni. • Szép Éva
