Hídlap, 2007. március (5. évfolyam, 42–63. szám)
2007-03-20 / 54. szám
www.istergranum.hu 2007. március 20., kedd • HÍDLAP Szeptemberre készül el az új Duna-híd terve Folytatás az 1. oldalról A híd kivitelezéséhez szükséges terveket a pozsonyi Dopravoprojekt és a budapesti Pont-TERV Zrt. által létrehozott Komámo-Komárom Konzorcium készíti. Egy múlt heti sajtótájékoztatón Nagy László a pozsonyi vállalat híd- szakosztályának főmérnöke leszögezte: „Egyoldalasán felfüggesztett, egyedi hidat terveztünk, ehhez hasonlót csupán egyet találunk a világon, mégpedig Kanadában, de az jóval kisebb ennél”. A dunai határátkelő a gyalogos és gépkocsiforgalom számára egyaránt alkalmas kétsávos, 11,5 méter széles úttesttel rendelkező, 588 méter hosszú, szabványos teherbírású'átkelő lesz. A szlovák területen 800, a magyar oldalon 1200 méter hosszú úthálózat vezet majd hozzá, a dél-komáromi útszakasz közvetlenül az M 1-es autópályára, illetve a dél-komáromi déli elkerülő útra, a szlovák rész a 63-as főútra csatlakozik majd. A hídhoz egy kerékpárút is vezet majd, a gyalogos feljáró tervezésekor a mozgássérültekre is gondoltak, és felmerült egy kilátótorony építése is. A híd fesztávja 252 méter lesz: ilyen szempontból Szlovákia második, Magyarország harmadik legnagyobb hídja lesz a komáromi. • Szép Letették az esküt az új képviselők Hétfő délelőtt átvették megbízóleveleiket a megyei kisebbségi önkormányzatok képviselői. Komárom-Esztergom megyében a szlovák, a német és a cigány kisebbség alakíthatott önkormányzatot. A Tatabányán tartott ünnepségen Monostori Imre, a Területi Választási Bizottság elnöke ismertette a választások eredményeit. Az adatok szerint a március 4-i választáson a cigány kisebbség valamennyi elektora leadta szavazatát. Ebből hetven szavazat volt érvényes. A szlovák kisebbségben az ötven elektor érvényes voksokat helyezett el az urnában. A német kisebbségi választáson a százkilenc szavazásra jogosult közül százhatan szavaztak, valamennyi szavazat érvényes volt. A kisebbségi önkormányzatok megválasztott képviselői. Csermák Vilmos megyei főjegyző, a Területi Választási Iroda vezetője jelenlétében tették le az esküt. • -I -a Megtalálják a külföldön vétkezőket is Nem maradnak büntetlenül a határon túli kihágások Folytatás az 1. oldalról A behajtást akkor kezdik meg, ha a bírság összege meghaladja a 70 eurot, azaz nagyjából 17 500 forintot. Ezt könnyű „elérni” például Szlovákiában, ahol a kisebb közlekedési szabálysértéseknél 1500-2000 koronás helyszíni bírságot szabnak ki a rendőrök, de az eljárást követően akár 7 ezer koronás büntetés, azaz 53 ezer forint is lehet a végeredmény. Az esztergomi rendőrkapitányság illetékese kérdésünkre elmondta: tény, hogy régóta tervezték a nemzetközi behajtások lehetővé tételét, és eddig valóban tehetetlenek voltak a külföldiekkel szemben, ha azok egyszerűen kihajították a rendőrtől kapott csekket. A végrehajtás nemcsak bonyolult, hanem meglehetősen idő és költségigényes feladatot is jelent a hatóságoknak, valószínűleg ezért húzták meg az összeghatárt 70 euronál. Az illetékbélyegen lerótt tartozás egyébként a központi költségvetést gazdagítja, míg az adók módjára behajtott összeg a lakóhely szerint illetékes önkormányzathoz kerül. A tervezetet várhatóan még a tavaszi ülésszakban megtárgyalja az Országgyűlés. • Szabú Hajnal íí@© \nm [(OMúMOO: #í©©lfcnMh) Magyarországon 2000-ben lépett életbe egy új, szigorúbb szabálysértési törvény, amikor is jelentősen megemelték a bírságok összegét és büntetésként megjelent az elzárás is. A szabálysértési pénzbírság 1000-től 150 ezer forintig terjedhet, míg a helyszínen 500-tól 10 ezer forintig büntethet a rendőr. Szintén hét éve törölték el a helyszínen történő fizetést, azóta csekket kapnak a szabálytalankodók. Egy éven belül újra lehet kórház Zselízen A szanatórium után megnyílhat a többi részleg is Decemberben került a pozsonyi Medfin tulajdonába a 2005 végén bezárt zselízi kórház. Az egészségügyi intézmény területén pár hét múlva szanatórium nyílik, és folyamatosan készül el a többi részleg is: a jövő évben akár már a környék betegeit ismét ellátó kiskórház is működhet. A fővárosi cég 27 millió koronát ad az egészségügyi intézményért: ebből 15-öt már kifizetett, a második részleget március végéig kellene térítenie. A szerződésben foglaltak értelmében a Medfin arra kötelezte magát, hogy tíz évig kórházat is működtet abban a komplexumban, amelynek teljes, az uniós normáknak is megfelelő felújításához 40 millió korona, megközelítőleg 300 millió forint szükséges. Az intézmény három alaposztállyal rendelkezik majd: a tervek szerinti ortopédia, szülészet és sebészet negyven ággyal szolgálja a jövőben a betegeket, mindez valószínűleg a jövő évben valósul meg. Bakonyi Pál, a város polgármestere lapunknak elmondta, hogy ez nem csupán elképzelés: „a cég egy olyan tervre kapott kölcsönt, ami ezt is tartalmazza, így a projektet muszáj megvalósítaniuk”, de véleménye szerint a város segítségével az emh'tetteken kívül más részlegek is újjáéledhetnek majd. „Háromnégy héten belül működésbe lép az épületegyüttes E szárnya, ahol szanatóriumot alakítottak ki. Ez körülbelül a komplexum negyedét teszi ki, és a szlovákiaiakon túl külföldi betegeket is várnak. Főleg idősebbeket gondoznak majd itt, olyanokat, akikkel otthon nem tudnak törődni, akik intenzív felügyeletet igényelnek” - fejtette ki a város első embere. Első fázisban negyven férőhellyel és tíz alkalmazottal indulnak a szolgáltatások, de még ebben az évben 200 ágyra emelnék a kapacitást, a későbbiekben ez a szám maximum 300-ig emelkedhet. Ahogy az egyes részlegek az uniós normáknak megfelelően elkészülnek, úgy nyílik majd meg az intézmény többi része a betegek számára. A pozsonyiak egy speciális, allergiás gyerekek gyógyítására alkalmas osztályt is szeretnének létrehozni, ide egész Szlovákia területéről várják majd a kisbetegeket. A várost egyébként körülbelül 40 millió koronás adósság terheli a kórház miatt, ez a bezárás idején több mint 50 milliós volt, azóta azonban már némileg sikerült a tartozásból lefaragni. • -p -a Ml A VÉLEMÉNYE? A magyarok külföldön elkövetett, 70 eurot meghaladó szabálysértése a jövőben hazánkban is behajtható lesz. Arról kérdeztük az embereket, hogy mennyire jogos és hasznos ez az uniós jogi újítás. Sipeki Márk (konyhai alkalmazott) Fél éve dolgozom I Londonban, ott meg : lehet élni úgy, hogy nem kényszerül rá az ember szabályokat sértegetni. Alapvetően nem behajtható a bírság, viszont jogos, amennyiben az elkövető hazajön. Ellenkező esetben az az állam hajtsa be a büntetést, amelyikben él. Összefoglalva tehát: behajtani nem lehet és jogossága is kérdéses. m Kozma Attila (tanuló) Logikus, hogy az az ország büntesse meg a bűnözőt, ahol a I bűntényt elkövette. Ha idejön egy horda külföldi és szétveri a fél országot, akkor nekünk van szükségünk pénzre az újjáépítéshez. Abszurd volna, ha a büntetés ahhoz az országhoz folyna be, amelyiknek állampolgárai alkotják a vandálfalkát. Dobayné Zsüliett (ötvös) | Az új intézkedés I csak annyira jogos, amennyire jogos, | hogy ott büntessenek, ahol a pénzbírságot kirótták, függetlenül attól, hogy mely nemzet tagja az elkövető. A különbség nem jelentős, a lényeg, hogy minden bűnöst felelősségre vonjanak. Szimon Ferenc (basszusgitáros) I Nem hiszem, hogy olyan jelentős lenne a világon a külföldiek által elkövetett szabálysértések mértéke, hogy ezzel a témával komolyan kelljen foglalkozni. Eleve nem jogos a kérdésfeltevés, csak a sajtó normális téma hiányában szívesen rágódik felesleges elméleti problémákon. Csak lopják, nem művelik az erdőket Egyre több helyen ismerik fel a helyzet tarthatatlanságát A magánerdő-gazdálkodás egyre nagyobb szerepet tölt be a hazai erdőművelésben, de még mindig rengeteg a problémás, gazdátlannak minősíthető terület, amelyen újratelepítés vagy gallyazás nem, csak szabad rablás folyik. Kóspallagon társulnak a tulajdonosok egy hatékonyabb működés érdekében, míg Szokolyán egyéni gazdálkodásba adják a településhez tartozó mintegy 400 hektárnyi erdőt. A hazai erdőgazdálkodásban egyre nagyobb területet foglalnak el, így egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a magánerdők, elsősorban a 90-es években indult kárpótlásnak köszönhetően ma már a hazai fás területek több mint 40 százaléka magánkézben van, és ez az arány hamarosan akár 50 százalékra is nőhet. Sok újdonsült vagy idős erdőgazda ugyanakkor nem nagyon tudja, mit kezdjen erdejével és egyáltalán nem kezeli, tisztítja, telepíti, őrzi a területét, ami így szabad prédát jelent a fatolvajoknak, akik szétrabolják a megújulás esélye nélkül tengődő erdőket. Ahogy sok más településen, Szokolyán is régóta problémás a mintegy 400 hektárnyi magánerdő művelése, amelynek csaknem 80 százalékát egyetlen család birtokolja. Gyurcsik Ferenc polgármester lapunknak elmondta, hogy nemrégiben ő maga kezdte el sürgetni az állapotok rendezését, mert a fatolvajok itt sem kímélték a faállományt és évről évre hatalmas károkat okoznak. Szerette volna, ha a tulajdonosok a kóspallagi- akhoz hasonlóan, úgynevezett erdőbirtokossági társulást hoznának létre, ám ennek megalapítása rövid időn belül lehetetlen lenne, mert több terület gazdája már elhalálozott, ezért más megoldást kerestek, hogy végre valóban beinduljon az erdőgazdálkodás, de a néhány hektáros erdőtulajdonosok se legyenek kiszolgáltatva a többségi tulajdonos kénye-kedvének. Egyéni gazdálkodással bízzák meg tehát az egybefüggő szokolyai erdők többségi tulajdonosát - aki már most is komoly szakmai munkát végez, meghatározott üzemterv szerint dolgozik -, de várhatóan pénteken olyan szerződés születik majd, amihez egy külön megállapodást csatolnak annak érdekében, hogy a nagygazda ne dönthessen a többi 63 tulajdonos kizárásával,- azaz a társtulajdonosok is betekinthetnek a könyvelésbe, bizonyos ellenőrzési, beleszólási jogkört kapnak. Szokolyán tehát felismerték, hogy bűn lenne kihasználatlanul és „műveletlenül” hagyni ezt az óriási kincset, amit az erdő jelent, a tolvajokat talán már most is visszariasztja, hogy egy erdész járja folyamatosan a területet, a későbbiekben pedig állami támogatással mezőőrt is szeretnének megbízni. • Sz. H. Az uniós direktívákkal harmonizáló hazai célkitűzések szerint 2035-re a jelenlegi 20 százalék körüli erdősültségi arányt 26-ra kell emelni. Az új telepítések mintegy 80 százalékát várhatóan magánterületen fogják megvalósítani, ezért különösen fontos a magánerdő-gazdálkodás megerősödése. 2005-ben összesen 227 ezer hektárnyi erdő volt működésképtelen gazdálkodók kezében, míg 2001-ben ez a terület még 307 ezer hektárt tett ki.
