Hídlap, 2007. február (5. évfolyam, 22–41. szám)

2007-02-28 / 41. szám

2 HÍDLAP • 2007. február 28., szerda www.esztergom.hu V I D E N Az első lépés (H) Március végére nyilvános lehet az új magyar energiastratégia - közöl­te a gazdasági tárca szakállamtitká­ra egy nemzetközi konferencián, hozzátéve: jelenleg a tervezet első szövegváltozatának belső közigaz­gatási egyeztetése zajlik. Felsmann Balázs azt mondta: reméli, hogy a nyilvános vitát követően a lehető leghamarabb az Országgyűlés elé kerül a stratégia, amelyről még az idén döntés születhet. Ugyanitt Kóka János szakminiszter hangoz­tatta: a gázár-támogatási rendszer átrendezése nem az utolsó, hanem az első lépés volt az energiapoliti­kai paradigmaváltáshoz, amelyen Magyarországnak az elkövetkező években végig kell mennie. Márciustól e-vámokmányok (H) Március elsejétől bevezeti a vám- és pénzügyőrség az elektronikus kivi­teli vámeljárás első, kísérleti fázisát, ami jelentősen gyorsítja az áru moz­gását, és növeli a magyar vállalko­zások nemzetközi versenyképessé­gét - közölte az országos vámpa­rancsnok. Nagy János elmondta: a tesztidőszak kiértékelése után, idén júliustól valamennyi magyar vámhi­vatalban bevezetik a procedúrát, az­az mindenütt elektronikusan is be lehet adni a kiviteli árunyilatkoza­tot. A parancsnok hozzátette: az im­port vámeljárásokat illetően szintén nyártól megnyílik az e-vámokmány benyújtásának lehetősége. Öngyilkosság Szentesen (H) Janó Tibor az MSZP-SZDSZ koa­líció szentesi önkormányzati kép­viselője öngyilkosságot követett el szombaton, adta hírül a Délmagyar. A rendőrség közölte, hogy a képviselő búcsúlevelet írt, mielőtt felakasztotta magát. A ha­láleset miatt időközi választást tartanak majd a körzetben. Sokol elismerte (SK) Bár korábban nyílt levélben tagad­ta ügynökmúltját Jan Sokol Pozsony-Nagyszombat megyei érsek, tegnap kiadott közleményé­ben elismerte, hogy a régi rend­szerben többször találkozott a kommunista titkosrendőrség tiszt­jeivel. Vélhetően azért ismerte ezt el Sokol, mert az egykori cseh­szlovákiai belügyminisztérium le­véltárából olyan dokumentumok kerültek elő, amelyek egyértelmű­vé tették, hogy egykoron jelenté­seket írt az érsek. Se jegyzőkönyv, se felvétel Fidesz-kérdés a gye rmekpornó-törvényjavas latról Levélben kér választ a miniszterek­től a Fidesz egyik alelnöke arra a kér­désre, támogatták-e a gyermekpornó­val összefüggő törvénymódosító ja­vaslatot az ezzel foglalkozó kormány­ülésen. Pelczné Gáli Ildikó azt mondta: azért fordul most írásbeli kérdéssel a kormánytagokhoz, mert korábban hi­ába kérte Szilvásy György kancellá­riaminisztertől az említett ülés jegy­zőkönyvét. Hozzátette: arra is kíván­csi, a miniszterelnök hogyan szava­zott az ügyben. Egy törvényjavaslat szerint nem lenne büntethető, aki 14. életévét betöltött de 18. életévét még be nem töltött személyről annak bele­egyezésével, saját használatra készít vagy tart pornográf felvételt. Az el­lenzéki politikus ugyanakkor hangsú­lyozta: múlt hét óta nem történt sem­mi ebben az ügyben, sem a jegyző­könyvet, sem a kormányülésről ké­szült hangfelvételt nem kapta meg. Úgy vélte: a kormánynak van titkolni- valója, ezért nem kívánja a megoszta­ni ezeket az információkat. A múlt héten az MSZP és az SZDSZ is bejelentette, hogy módosí­tót nyújt be, amelyben a passzus el­hagyását, illetve a rendelkezés szigo­rítását javasolja. A Fidesz alelnöke szerint ugyanakkor az, hogy a kor­mánypártok közben kihátráltak a ja­vaslat mögül, nem menti fel őket a fe­lelősség alól. • K. É. Aggódnak a jogvédők Tájékoztatást kért a Magyar Helsin­ki Bizottság az országos rendőrfőkapi­tánytól, hogy milyen intézkedések ga­rantálják, hogy március 15-én senki­nek se essen bántódása. A nyílt levélen többek között azt kér­dezik Bene Lászlótól, hogy március 15-én lesz-e azonosító jelzés a rendőrö­kön, illetve, hogy kidolgozták-e a gu­milövedékek használatának részletes szabályait. A bizottság szerint ugyanis . elengedhetetlen, hogy jól látható azo­nosító jelet viseljenek a rendezvények biztosításában részt vevő rendőrök. Ag­godalommal hívják fel levelükben a fi­gyelmet arra is, hogy „nem lehet kizár­ni, hogy a március 15-i megemlékezé­sek, a tavaly őszi eseményekhez hason­lóan erőszakos cselekményekbe is át­csaphatnak”. • -L -A Simor: fontos az euro bevezetése Járai: a jelenlegi koalíció elszúrta a közös valuta bevezetését A maastrichti követelmények teljesítése, majd az euro bevezetése hasznos és fontos Magyarország számára - mondta a Magyar Nemzeti Bank elnökjelöltje az Országgyűlés európai ügyek bizottságának tegnapi ülésén. Simor András kijelentette: a közös európai valutát akkor lehet jól beve­zetni, ha a kormány és a jegybank együttműködik. Az MNB elnökjelölt­je hozzátette: „elengedhetetlennek tartom a konvergenciaprogramban megfogalmazott célok elérését és az euro magyarországi bevezetését”. Simor szerint a monetáris politika a maastrichti követelményben megfo­galmazott inflációs cél eléréséhez se­gítheti az országot. A forint jelenlegi árfolyama nem gátolja az infláció csökkentését - felelte képviselői kér­HÍREK AZ EURÓPAI UNIÓBÓL Málta lépést tart Ciprus már az év elején hivatalosan is jelezte: jövőre kíván csatlakozni az euroövezethez. Tegnap azonban Málta is hasonló bejelentést tett. A miniszterelnök Brüsszelben bejelen­tette: országa teljesíti az euro beve­zetéséhez szükséges kritériumokat. Ha nincs reform, nincs török csatlakozás Mindenekelőtt a véleményszabadság és más alapvető jogok biztosítása ér­dekében szólította fel elengedhetet­len reformokra Törökországot az Eu­rópai Unió bővítési biztosa. Olli Rehn közvetve ettől tette függővé az Ankarával korábban megkezdett, csatlakozási tárgyalások újabb feje­zeteinek megnyitását. Szerinte a tö­rök fél jó hozzáállása esetén az év közepéig négy fontos fejezetről kez­dődhetnek meg a tárgyalások. A lengyelek keresztbe fekszenek? Német lapvélemény szerint a szom­szédos Lengyelország megbuktathat­ja a német uniós elnökséget. A Fi­nancial Times németországi kiadása arra hívta fel a figyelmet, hogy Varsó ahol tud, keresztbe fekszik, legyen szó akár az uniós alkotmányról, akár az Oroszországhoz fűződő kapcsola­tokról. A tekintélyes német üzleti és politikai napilap idézte az alkotmány kérdésében tárgyaló lengyel kor­mánymegbízott legutóbbi kijelenté­sét, amely szerint Varsó cseppet sem bánná, ha az egész ügyet 2011-re ha­désre az elnökjelölt. Járai Zsigmond leköszönő jegybankelnök kritizálta a jelenlegi kormányt, mert az többször, szerinte szándékosan értelmetlenül módosította a jegybanktörvényt, a Monetáris Tanácsban jelentősen túl­súlyba hozta a külső tagok arányát, amivel csorbította a testület függet­lenségét. Köszönetét mondott az Or- bán-kormánynak, mert szerinte, ha a polgári kormány által megkezdett úton haladt volt Magyarország, már régen bevezethették volna az eurot. • (vári) lasztanák, amikor majd Lengyelor­szág tölti be az elnöki tisztséget. Szemétügy: mellettünk az EB Magyarország mellé állt az Európai Bizottság a Németországból szárma­zó hulladékok ügyében; a brüsszeli végrehajtó testület szerint az uniós jogszabályok alapján törvénysértő volt a németországi háztartási hulla­dékok Magyarországra szállítása. A testület ugyanakkor üdvözölte, hogy a német és magyar hatóságok meg­kezdték az együttműködést az ügy felderítése és a hulladékok biztonsá­gos visszaszállítása érdekében - ezt az írásos választ Herczog Edit szoci­alista EP-képviselő kapta a közösség környezetvédelmi biztosától. Jobbak az idei büdzsé számai? Gyurcsány: 2012 előtt nincs adócsökkentés Legkorábban 2012-ben lehetséges adócsökkentés - idézte a magyar mi­niszterelnököt a brit Dow Jones hírügy­nökség tudósítója, miután Gyurcsány Ferenc külföldi újságírókkal találkozott. A kormányfő kijelentette: Magyar- ország nem lazít költségvetési politi­káján, és tovább dolgozik azon, hogy 2009-re a tavalyi, majdnem 10 száza­lékról a hazai össztermék 3 százaléká­ra csökkentse államháztartási hiányát. Hozzátette: a tavaly év végi és az idei év eleji költségvetési számok jobbak a vártnál, de a kormány, ötévi deficit­túllépés után, még csak most kezdi új­jáépíteni hitelességét. A miniszterelnök ugyanitt arról is beszélt: szerinte politikai feszültség­gel lehet számolni, de az erőszak ki­robbanásától nem kell tartani a márci­us 15-i nemzeti ünnep alkalmával, mint attól sokan félnek. Gyurcsány Ferenc hozzátette: a Fidesz szerinte kockáztat azzal, hogy a tavaly októbe­ri budapesti zavargások színhelyére hirdetett nagygyűlést. Ugyanakkor úgy vélte, a szélsőséges radikalizmus­nak csökken a támogatottsága Ma­gyarországon. Mór: rendkívül bonyolult helyzet Nem vizsgálat, hanem belső elem­zés folyik a rendőrségen a móri ügy kapcsán - derült ki a rendészeti tárca államtitkárának szavaiból. Kondorosi Ferenc egy rádióinterjúban azt is el­mondta: személyesen is tájékozódni fog a helyzetről a Nemzeti Nyomozó Irodánál. Az államtitkár úgy fogalma­zott: ez egy rendkívül bonyolult hely­zet. Korábban a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának vezetője azt mondta: nem merült fel az ügyben el­ső fokon eljáró bíró felelősségre vo­nása. Frech Ágnes úgy fogalmazott: nem jelenthető ki a móri ügy kapcsán, hogy bírói tévedés történt, addig biz­tosan, amíg a jelenleg hatályos ítélet­nek ellentmondó, azt felülíró bírósági döntés nem születik. Kifejtette: a ko­rábbi eljárásban számos tényező, így közvetett és közvetlen bizonyítékok sora erősítette meg a 2005-ben elítélt Kaiser Ede bűnösségét. Az egyik gyanúsítottat, N. Lászlót a veszprémi postásgyilkossággal is vá­dolják. Ez ügyben szembesítik a tanú­kat a postástámadások gyanúsítottjá­val. A tanúknak 5-6 személy közül kell majd felismerniük a támadót. Közben nyilvánosságra hozták azt a február 16-án készült felvételt, amely N. László elfogását dokumentálja. Szlovákia Ukrajnától vesz áramot A szlovák és az ukrán kormányfő megegyezett Robert Fico szlovák miniszterelnök egynapos villámlátogatása után a gaz­dasági tárca szóvivője, Branislav Zvara arról tájékoztatta a sajtó képvi­selőit, hogy a jászapáti atomerőmű másik blokkjának leállítása után Szlo­vákia Ukrajnától vesz majd áramot. Az áramvásárlásról hétfőn Kijevben meg­egyezés született a szlovák és az uk­rán kormányfő között. Robert Fico főleg gazdasági kérdé­sekben tárgyalt Viktor Janukoviccsal, az ukrán miniszterelnökkel, majd ta­lálkozott Viktor Juscsenko államfővel és Alexander Morozov házelnökkel is. „A tárgyalások folyamán kiderült, hogy Ukrajna hajlandó áramot szol­gáltatni Szlovákiának” - erősítette meg szóvivője kijelentését Lubomír Jahnátek, a gazdasági tárca vezetője. Az unióval kötött szerződés értelmé­ben 2006 végén Szlovákia kénytelen volt leállítani a jászapáti atomerőmű egyes blokkját, és ennek következté­ben mintegy tíz százalékkal csökkent A szlovák kormányfő nem ismeri a térképet? A jelek szerint Robert Fico földrajzi isme­retei hiányosak, de az is lehet, hogy csak bakizott. Hétfői villámlátogatása kapcsán ugyanis azt mondta, hogy „Szlovákia az unió legkeletibb tagországa”. Elég egy pillantást vetni a térképre és mindenki számára világossá válik, hogy mind Ro­mánia, mind a balti államok Szlovákiától keletebbre fekszenek. az ország elektromos áramtermelése. 2008-ban ugyanez a sors vár a másik blokkra is. Az áramhiányt a mohi atomerőmű hármas és négyes blokkjának befeje­zésével szeretné megoldani a szlo­vák kabinet. Az erőmű részvényei­nek többségét bíró olasz Enel a kö­zelmúltban jelentette be, hogy Mo­hiban az év második felében kez­dődnek el a két blokk befejezését célzó munkálatok. • 0. F.

Next

/
Thumbnails
Contents