Hídlap, 2007. február (5. évfolyam, 22–41. szám)
2007-02-22 / 37. szám
HÍDLAP • 2007. február 22., csütörtök www.istergranum.hu Elnapolták a sajtháborút Mindkét ország használhatja a különleges sajt nevét Megoldódni látszik a szlovák-lengyel juhsajtvita: feltehetően mindkét ország megpróbálja majd levédetni a bonyodalom tárgyát képező, egymástól teljesen eltérő sajtját. A szomszédos államok között azonban további bonyodalmak alakulhatnak ki, ezek kiváltója a brindza és a „korbácsiki” fonott sajt, illetve azok márkavédelme lehet. Ahogy arról beszámoltunk, Lengyelország le szeretné védetni az „Oscypek”-ként ismert sajtját, ez lesz az ország első olyan terméke, amely márkavédelmet élvez. A hatálybalépés előtt egy héttel azonban Szlovákia közbe lépett és felebezett az Európai Uniónál. Az üggyel foglalkozó bizottság hat hónapot adott a szomszédos országoknak, hogy tisztázzák a félreértést, abban az esetben, ha nem sikerülne egyezségre jutniuk, az említett szerv döntene az ügyben. Lengyelország meglepetten vette tudomásul a szlovák kifogásokat: a két ország szakértői ugyanis még decemberben megállapodtak abban, hogy a lengyel „Oscypek” és a szlovák „Ostiepok” két egymástól teljesen különböző sajtfajta. Ennek igazolására tíz eltérő pontot is találtak: többek között azt, hogy a szlovák termék húsz, a lengyel hatvan százalék juhtejet tartalmaz, és míg Szlovákiában mechanikusan is elő lehet állítani a terméket, addig a Tátra másik felén csakis kézzel tehetik mindezt. Miroslav Jurena földművelésügyi miniszter hétfőn nyilatkozott a kirobbant bonyodalommal kapcsolatosan: véleménye szerint a félreértést az okozta, hogy Lengyelország és Szlovákia között nem volt miniszteri szintű egyezség a sajtféleség ügyében. Elmondása szerint mindkét tradicionális termék levédhető, a bonyodalmak elkerülése végett azonban szükség lenne egy olyan egyezség megkötésére, amelybe azt is belefoglalnák, hogy a két megnevezést nem szabad más nyelvre lefordítani. A szlovákiai lengyel nagykövetség munkatársa Milan Wenit attól tart, hogy hasonló vita bontakozhat majd ki a brindza levédésekor is, a szlovákok szerint a korbácsiki fonott sajt miatt is lehetnek problémák. • (szép) L A P ( S Z ) É L Óvári. Tamás _____ Á rulkodó szavak A kordonügy kapcsán újabban egyre több szó esik arról is, vajon a külföld, a „Nyugat” mit szól mindehhez. Az MSZP a Fideszt vádolja avval, hogy az Európai Parlament elé viszi a belpolitikai problémákat, vagyis - az egyre bulvárosodó köznyelv szerint - mószerolja az országot. Eközben - az ellenzék rovására - a kormány maga is így cselekszik. Anélkül, hogy részletesen belemennénk ebbe a témába - hisz az idevágó esetek puszta fölsorolása is szétfeszítené e jegyzet kereteit - azt mindenképpen meg kell említenünk, mivel kezdődött ez a történet, és mik voltak a legemlékezetesebb mozzanatai. Néhány szóban azt is érdemes megvizsgálni, hogy a mai helyzet - a hasonlóságok mellett - miben tér el lényegesen a többitől. Ha korábbra nem is, Lakitelekig föltétien érdemes visszamenni. A balliberális eredetmonda szerint a demokratikus ellenzék néhány prominensét a „népiek” szándékosan nem hívták meg - és ez a mószero- lás bizony eljutott egészen Amerikáig. Ha már mi is eljutottunk ide: Tom Lantos „szenátort” nem hagyhatjuk ki. Az ő tengerentúli megnyilvánulásai az Antall-kormánnyal kapcsolatban enyhén szólva nem a tárgyilagosságuk miatt híresültek el. Talán az úgynevezett weyerbélázásra is emlékeznek néhányan. A közismert német lap balliberális érzelmű magyar tudósítójának eleve elfogult cikkeit idehaza, mint autentikus nyugati véleményt idézték. „Árpi bácsi” és a La Stampa történetét szinte mindenki ismeri. Göncz Árpád a magyar demokráciára leselkedő veszélyekre egy olasz lapban hívta föl a figyelmet, Európa segíts felszólítással. Európa kulcsszó témánkat illetően. Függetlenül attól, hogy magát az Európai Parlamentet ki hogyan ítéli meg, tény, hogy abban a tagországok különböző világnézetű (pártállású) képviselői egyaránt jelen vannak. Teljesen természetes, ha olyan durva törvénysértéseket, mint a tavaly októberi rendőrattak, vagy a mai napig meglévő Kossuth téri kordon, odakinn is megemlítenek a hazai ellenzékiek, a kormánypártiak pedig magyarázkodásra kényszerülnek. Mindez önmagában semmiképp se járathat le bennünket. „Nem kell semmi olyat csinálni, ahol felmerülhet annak a veszélye, hogy különböző álláspontok vannak (...), hogy a különböző álláspontok Magyarország határain túl is megjelennek.” Ezek viszont Göncz Kinga szavai, melyekkel a kordonügyben a Tabajdi Csaba kontra Szájer József szópárbajt véleményezte. Nos, ahogy mondani szokták, ez már meglehetősen „necces” szöveg. Annakidején a pártállamban hallottunk hasonlókat, amikor a párt egységének megőrzésére szólították fel az elvtársakat. Reméljük, az idézett mondat nem jut el Brüsszelig, ez ugyanis mindenféle „fideszes mószerolásnál”, meg sanda kormányzati „háttér-tájékoztatásnál” kínosabb lenne. Megkezdődött a nagyböjti időszak Hamarosan elkészülnek a bérlakások Erdő Péter tartott szentmii Tegnap, hamvazószerdával elkezdődik a Húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt. E negyven nap a keresztények számára bűnbánati időszak, amely alkalmat ad a lemondásra, a hitben való elmélyülésre és kiengesztelő- désre, hogy méltóképpen felkészülhessenek Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére. Erdő Péter, bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szentmisét mutatott be tegnap délután öt órakor a nagyböjt kezdetét jelző hamvazószerdán. Hamvazószerda az őskeresztény hagyományból merít: a hívők a vezek- lés részeként hamut szórtak a fejükre. Még ma is őrzik ennek emlékét: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap hamvazószerdán, és nagyböjt első vasárnapján keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben ezt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!”. A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást. A nagyböjt negyven napig tart. A Szentírásban számos esemény kapcsolódik a negyvenes számhoz, Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyei tegnap Esztergomban ven napig tartózkodott a Sínai-hegyen és Jónás próféta negyvennapos böjtöt hirdetett Ninivében. A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés kifejeződését szolgálja, jelzi az embernek Isten iránt tanúsított sze- retetét és az érte való áldozatvállalását. Nagyböjtben a keresztények különös figyelmet fordítanak a szegények megsegítésére is. A VII. században alakult ki a mai gyakorlat, hogy a nagyböjt kezdetét az első vasárnap előtti szerdára tették, így hamvazószerdától húsvétvasáma- pig nem negyven, hanem negyvenhat nap telik el, ugyanis a közbe eső hat vasárnap nem böjti nap. • Pálovics Klára BÚCS. A felvidéki faluban teljes erőbedobással folyik annak a bérlakásnak az építése, amelyet májusban szeretnének átadni. A 12 millió koronás beruházás keretében öt háromszobás és egy kétszobás egység kerül kialakításra: a pénzösszeg 70 százalékát az Állami Lakásfejlesztési Alapból, 30 százalékát dotációból térítik. A kul- túrház kertjében épülő bérlakás egy meglévő sornak lesz a folytatása, és ha a későbbiekben lesz rá igény, tovább folytatják az építkezést. Döntöttek a pénz elosztásáról Komárom-Esztergom megye. Az idén 19,3 milliárd forint támogatást biztosít az Önkormányzati és Terület- fejlesztési Minisztérium a többcélú kistérségi társulások feladatainak ösztönzésére. A megyében a társulások összesen több mint 519 millió forint támogatást kapnak. A Tatabányai Kistérségi Többcélú Társulás 66, a Tatai Kistérségi Többcélú Társulás közel 71, a Komárom-Bábolna 59, a Dorogi 71, az Esztergom és Nyergesújfalu 46, a Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulás 166 és az Oroszlányi 38 millió forintot kap az idén a pályázati célok és a kistérségi feladatok megvalósítására. A gyerekeknek is fizetniük kell vizitdíjat? Teljes a káosz a 18 éven aluliak mentességét illetően Folytatás az 1. oldalról Lett is ebből kalamajka elég, és úgy tűnik, maga a tárca sem tudja, mi a megoldás, márpedig erősen közeleg a következő hétvégi ügyelet. A Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete éppen e félreértés miatt élt javaslattal a tárca felé, azt szeretnék, ha a gyerekek ellátása is vizitdíjköteles lenne, ha nincs beutalójuk, indokolatlanul mennek ügyeletre, illetve nem saját orvosukhoz fordulnak. Huszár András, az egyesület elnöke kérdésünkre hangsúlyozta, hogy nem anyagi, hanem szakmai kérdésről van szó: ha a mentesség marad érvényben, nem fogják tudni követni a betegek útját, feleslegesen keresik fel a szülők az amúgy is zsúfolt szakrendeA házi gyermekorvosoknak sikerült elérniük, hogy 5 milliárd forintos kompenzációt kapjanak elmaradt bevételeikért, ami durva becslés szerint átlagos praxisra levetítve 100-120 ezerforintos összeget jelenthet márciustól. Erre azért volt szükség, mert míg vizitdíjat nem szedhetnek, támogatásukat ugyanúgy csökkentették, mint a felnőtt praxisokat vezető orvosokét. léseket és a háziorvosok „kapu” szerepe is értelmét veszti. Arról nem is beszélve, hogy az ügyeleti házhozhívások minimum 60 - egyesek szerint 80-90 - százaléka teljesen indokolatlan, amit ha ingyenesen végeznek, súlyosabb esetektől vonhatja el az orvost. Huszár szerint pillanatnyilag abszolút bizonytalan, hogy a minisztériumi honlapon megjelent és az utolsó pillanatban módosított feltételek avagy az eredeti jogszabály van-e továbbra is érvényben. Tehát furcsa módon nem jogtalan, ha az orvos elkéri az emelt vizitdíjat a 18 év alattiaktól és nem jogszerűtlen az sem, ha ingyen látja el. Egyébként amennyiben az orvosok nem tudják kifizettetni a viziteket, mert a beteg vagy szülei megtagadják azt és dokumentálják az orvos-beteg találkozást, nemcsak az elmaradt összeget kell pótolniuk, hanem még büntetésre is számíthatnak. Ráadásul az elmaradt díjakat nem lehet adó módjára behajtatni sem, ezért az orvosok legalább azt szeretnék elérni, hogy a megyei egészségpénztárak küldjenek a nemfizetőknek valamiféle figyelmeztetést a kötelezettségről, hogy ez ne vezessen az orvos-beteg közti kapcsolatok elmérgesedéséhez. Megkérdeztünk egy dorogi gyermek- orvost is, aki azt mondta: a hétvégi ügyelet vezetője úgy rendelkezett, hogy szedniük kell a vizitdíjat, de hamar botrányba fulladt a rendelés. A doktor úgy Tudja, hogy a tárcánál most is zajlik a pontosítás, és reméli, legkésőbb péntekig tisztázódik, hogyan kell törvényesen eljárniuk. A tárca honlapján a következő magyarázat szerepel: Az emelt összegű vizitdíj fizetésének kötelezettsége a jogszabályban meghatározott esetekben éppúgy vonatkozik a vizitdíj alól mentesekre, mint a vizitdíjfizetésre kötelezettekre. A mentesség csak a szakmai szempontok alapján indokolt rendben igénybevett ellátások esetén értelmezhető. A mentesség nem jelenti azt, hogy beteg beutaló nélkül úgy veheti igénybe a beutaló köteles ellátást, hogy nem fizeti meg az elemeit összegű vizitdíjat. Majd kérdés-válasz formájában a következőket tudjuk meg: míg a mentesülő cukorbetegnek emelt összegű vizitdijat kell fizetnie, ha beutaló nélkül megy rendelésre, addig ahogy azt részletesen kifejtik, a 18 év alattiaknak semmilyen esetben sem kell fizetniük. Sem a szakrendelőben, sem indokolatlan ügyeletért, Aztán pedig ezt olvashatjuk: Mentességben részesülő biztosítottak?(pl. 18 év alattiak, tartós orvosi kezelési körbe tartozók) vizitdíj-mentessége vonatkozik-e az emelt összegű vizitdíjra is (pl. nem sürgős ügyeleti ellátás, beutalótól eltérő szakrendelő felkeresése)? A válasz: nem. Szabó Hajnal
