Hídlap, 2007. február (5. évfolyam, 22–41. szám)
2007-02-21 / 36. szám
www.istergranum.hu 2007. február 21., szerda • HÍDLAP 5 A fél ország fél pénzért ehet holnap az éttermekben A tavaly nagy sikerrel debütált akció idén is csalogatja a vendégeket Folytatás az 1. oldalról Tavaly mintegy félezer étterem csatlakozott a programhoz, főként a fővárosból. Az akció akkor nagy sikert aratott, a legtöbb étterem zsúfolásig megtelt az ebéd és a vacsora időszakában. Idén már több mint hétszáz vendéglátóhely szerepel a www.menjunkenni.hu internetes oldalon is megtekinthető listán. Esztergomban a Szalma Csárda már tavaly is részt vett az akcióban, ráadásul ők az országban egyedülálló módon idén is a hétvégéig meghosszabbítják a félpénzes napokat.-Az étterem munkatársától megtudtuk, hogy csütörtök és péntek estére már nem tudnak helyet biztosítani, szombatra és vasárnapra viszont még váiják a vendégeket. A Csülök Csárda idén csatlakozott először a Torkos Csütörtökhöz, mint megtudtuk, igen nagy sikerrel, hiszen a közkedvelt vendéglő asztalait már napokkal ezelőtt lefoglalták egész napra. Szintén először ehetünk fél áron Dömösön, a Szőkeforrás étteremben, amely tizenegy év szünet után tavaly októberben nyitotta meg újra kapuit. A felújított, összesen 180 férőhelyes étteremmel, hatvan férőhelyes borozóval és teraszokkal rendelkező vendéglátó- hely munkatársa elmondta: az akcióhoz való csatlakozás legfőbb szándéka az, hogy minél többen tájékozódjanak arról, hogy az egykor igen jó hírű étterem újra megnyílt. Aki meg szeretné kóstolni, hogy főznek' a Szőkeforrásban, akár asztalfoglalás nélkül is odamehet, de a biztonság kedvéért ajánlatos telefonon időpontot egyeztetni. A kesztölci Borház is első alkalommal vesz részt a Torkos Csütörtök programban. A festői szépségű környezetben fekvő étterem munkatársa arról tájékoztatta lapunkat, hogy délben és vacsoraidőben már az összes asztal foglalt, viszont a délutáni órákra még tudnak helyet biztosítani. Régiónkban továbbá a piliscsabai Zakeus étterem, a pilismaróti Dobozi vendéglő, a visegrádi Nagyvillám, Sirály és Reneszánsz éttermek, valamint a dobogókői Manréza étterem várja holnap a vendégeket, de Szentendrén is számos helyen fogyaszthatnak fél áron az érdeklődők. Az akcióhoz olyan neves és patinás fővárosi vendéglátóhelyek is csatlakoztak, mint a városligeti Anonymus étterem, a Citadella étterem, a belvárosi Gerbeaud Sörház, a Vénhajó étterem és a Mátyás Pince. • Gábor Éva Nem szab gátat a határ a hallépcsőnek A jogi háttér tisztázása alatt is épül a létesítmény Nincs szükség hitelre Kesztölc. A község képviselő-testü- lete múlt heti ülésén elfogadta a község ez évi költségvetését. Ez alapján elmondható, hogy bevételeik fedezik a kiadásokat, hitel felvételére nem lesz szükség. Tervezett felhalmozási kiadásaink: a Széchenyi úti „Kis iskola” állagmegóvása, könyvtárhelyiség kialakítása; számítógéppark folyamatos felújítása, évenkénti ütemezéssel. Kosári út és Iskola út pályázati pénzből való felújításának önrészét biztosítják, a pályázati önrész várhatóan 30 százalék lesz, vagyis a tervek szerint 10 millió forint. Folytatják a temető és a ravatalozó rendbetételét is. Az új testület munkacsoportokat alakított a három tervezett pihenőpark - Erzsébet park, Sportpálya mögötti terület, Bánk bán út Major utca kereszteződése - munkálatainak megkezdésére. Ezen kívül folytatják a sportegyesülettel közösen az öltöző felújítását, korszerűsítését. Ahogy arról január végén beszámoltunk, problémák merültek fel az Ipolytölgyes-Kiskeszi között épülő hallépcsővel kapcsolatosan: a majd 200 millió forintos projektnek egy határügyi kérdés szabhatott volna gátat. Kiderült, hogy a folyó „magyarországi” oldalán lévő építkezés egy része Szlovákiáé, így további engedélyek és egyezségek szükségesek a lépcső gördülékeny felépítése és működtetése érdekében. Az Ipoly-parti települések esetében elvileg a folyó fele képezi a határt, a nyolcvanas években Kiskeszinél létesített vízduzzasztó miatt azonban más mederbe terelték a vizet, de az államhatárt nem módosították. így lehetséges az, hogy a hallépcső építkezési területének egy része annak ellenére, hogy a folyó „magyarországi” oldalán fekszik Szlovákiáé: a szlovák fél ezért azt szerette volna, hogy amíg nem tisztázódnak a dolgok, ideiglenesen álljanak le a munkálatok. „Továbbra is folyik a hallépcső építése. Ez a bemházás közös érdek, nem csak magyar kezdeményezés, és mivel uniós pályázatról van szó, tartani kell az időpontokat, hiszen az elnyert pénz felhasználása bizonyos időkeret közé van szorítva. Az átadásnak egyébként augusztusban kellene megvalósulnia” - tudtuk meg Kiskeszi polgármesteréről, Molnár Annától. Varga Norbert a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) Államhatárügyi Osztályának a munkatársa lapunknak elmondta, hogy nemrégiben közös szlovák-magyar határbizottsági ülést tartottak az államhatárral kapcsolatosan felmerülő kérdésekről. Itt szóba került a hallépcső problémája is: a vízügyi szerveknek be kell szerezni bizonyos engedélyeket, és a gyors megoldást szolgálná, ha a terület használatáról szerződést írna alá a két ország. „Akár diplomáciai jegyzékváltásra is sor kerülhetne, tudomásom szerint azonban az illetékesek alacsonyabb szintű egyezségben, gondolkodnak. Minden határközi építmény létesítéséhez nemzetközi szerződés szükségeltetik, ennek vannak bizonyos feltételei” - mondta Varga Norbert, majd hozzátette, hogy szerencsésebb lett volna még a projekt megkezdése előtt lerendezni az ilyen ügyeket. A szakember azt is felfedte, hogy több ilyen terület található az Ipoly mentén, ezeket területcsere keretében oldják majd meg. Ez azt jelenti, hogy négyzet- métereket cserél a két ország: ugyanannyi kerül át Szlovákiába, mint amennyi Magyarországra. Néhány éve az „Ipoly egy” nevű folyamat keretében már történt ilyen művelet, a mostani „Ipoly kettő” megvalósításával, feltehetően 2-3 év múlva további kérdéses területek cserélnek majd gazdát. • (szép) Ml A VÉLEMÉNYE? A farsang és böjt közötti utolsó „nagyevés” hagyományára épít a Torkos Csütörtök elnevezésű akció, amely a Magyar Turizmus Fit. és a különböző éttermek közös eseménye. Arról kérdeztük az embereket, hogy mit szólnak ahhoz, hogy a „falánkok napján” fél áron étkezhetnek a csatlakozott csárdákban Rusznákné Irén (nyugdíjas, Párkány) A tévében hallottam erről, és jó ötletnek tartom, hogy a tradk ót ilyen módon őrzik meg. Ráadásul, akik nem sűrűn tehe tik meg, hogy étteremben vacsorázzanak, legalább egyszer egy évben mégis eljuthatnak egy igényes helyre. Pereszlényi Márta (népművelő) Kicsit megkéstek, hiszen ma van hamvazószerda, az első igazi nagyböjti nap, utána már nem torkoskodunk. A magas árak miatt az éttermi étkezés ünnepi esemény, nem hiszem, hogy ez a program alapjában befolyásolhatja az emberek étterembe járási szokásait, mégis jó marketingfogásnak tartom. Pánczél Éva (földrajztanár) Tokodiként ismerem és ápolom népünk hagyományait, nálunk ebben az időszakban tartjuk a pincéknél a gúnározást, a téltemetést, a bábuégetést. Ehhez kapcsolódik a torkoscsütörtök szokása is, amit ezzel a szerencsés kezdeményezéssel át lehet menteni a modern időkre. Fügedi András (összeszerelő, Béla) Nem hallottam még erről a lehetőségről, de szerintem nem érdemes a hagyományokat erőltetni, mert az vagy életben marad, vagy feledésbe merül. A féláras étkezés életképes kezdeményezés, de bármikor kihasználnák az emberek, nem csak a „Torkos Csütörtökön”. Cukorbajok: megjárják a termelők A mezőgazdászoké a munka, a feldolgozóké a haszon ? A Cukorrépa Termesztők Országos Szövetsége fontolóra vette, hogy felmondja szakmaközi egyezményét a Cukoripari Egyesüléssel. A termelők szerint ugyanis a feldolgozó ágazat folyamatosan megszegi azt. Kelemen István, a termelői tömörülés főtitkára lapunkat arról tájékoztatta: nehezményezik, hogy a mai napig nem történt meg a cukorrépa-szállítási jogok szabályozása, a Magyar Cukor Zrt. halogató magatartása miatt, így pedig a jogok nem kerülhetnek a termelőkhöz. Egyes termelő cégek pádig folyamatosan megszegik a szerződési ajánlatok benyújtásának határidejét, így a termelőknek sokkal kevesebb idejük marad az ajánlatok áttanulmányozására és a döntésre. „A feldolgozók szabálytalanságainak sikeréhez jelentősen hozzájárult a termelők megoszthatósága is. Ezért tagjainkat az alapszabályzatunk maradéktalan betartására és szolidaritásra szólítottuk fel.” - mondta lapunknak a főtitkár. Véleménye szerint minden eddigi arra irányuló próbálkozásuk, hogy a gyártók az egyezményt betartsák, sikertelennek bizonyult. Továbbra is fenntartják viszont a meghatározott mennyiségű termeléshez való jogukat, és a tárgyalásos megoldást keresik és kezdeményezik. Felszólították továbbá a magyar agrár érdekképviseleti szervezeteket, hogy szolidaritásukról és támogatásukról biztosítsák a magyar cukorrépa-termelőket. • Pálovics Klára Újjáélesztett hagyomány Perőcsényben Hosszú idő után újra előkerült a tebefa farsangvasárnap Miközben a legtöbb településen a hagyományos téltemető-farsangi ünnepektől hangosak mostanában az utcák, addig Perőcsényben egy 70 éve megszűnt, már-már elfeledett szép hagyomány újjáélesztésének lehettek tanúi a vasárnap odalátogatók. A börzsönyi palócok körében sokáig ősi szokásként élt, hogy főként az életfordulókhoz, azaz lakodalmakhoz kötődően eljegyzési ajándékként díszes, úgynevezett tebefát küldtek egymásnak a családok, ami az eredetileg termékenységet szimbolizáló életfa egyik sajátos megjelenése. A dióval, almával, szalagokkal ékesített ajándék küldése bevett szokás volt Diósjenő, Perőcsény, Kemence, Szokolya és Nagybörzsöny környékén, majd évtizedekkel ezelőtt fokozatosan kihalt. Perőcsényben mindig is farsangvasámaphoz kötődött a tebeküldés, amikor a gyermekek nevében a szülők készítették el és cserélték ki az ajándékot, amivel barátságukat, a két család közti jó kapcsolatot fejezték ki, erősítették meg. A múlt vasárnap felélesztett hagyományt meghatottan nézték végig a falubeliek, akiknek helytörténész és néprajzkutató mesélte el a már-már elfeledett szokás lényegét, eredetét. A fiús házból elindult díszes, népviseletbe öltözött menethez egyre többen csatlakoztak, majd a lányos háznál meghallgathatták a köszöntőt és az ilyenkor szokásos jókívánságokat. A díszes tebét egyébként kiemelt, jól látható helyre teszik és a rajta lévő diókat a vendégeknek ajándékozzák, majd mikor elfogy, visszaküldik a fiús háznak. • (szabó)
