Hídlap, 2007. február (5. évfolyam, 22–41. szám)
2007-02-21 / 36. szám
4 HÍDLAP • 2007. február 21., szerda www.istergranum.hu Változhat a vizitdíj-szabályozás A tapasztalatokkal gyűlnek a javaslatok és a kérések is Ipolyszalka: veszélyben a magyar iskola? Folytatás az 1. oldalról Varga Győző szerint az intézmények elemi érdeke, hogy a törvény által előírt módon szedjék a pénzt, hiszen a bevétel náluk marad. így például könnyen meglepődhetnek azok, akik beutaló nélkül keresik fel például a bel-, ideg-, valamint tüdőgyógyászati rendelést és a reumatológiát, mert tőlük nemcsak a dupla vizitdíjat, azaz a 600 forintot kérhetik el a rendelőbe való bejutásért, hanem mivel nincs beutalójuk, a vizsgálat költségét is meg kell fizetniük, ami akár több ezer forintra is rúghat. Ugyanakkor mára tisztázódott, hogy egy intézményben egyazon napon csak egyszer kérhetnek vizitdíjat, tehát akit a sebészetről átküldenék mondjuk a röntgenre, annak már A tatabányai ügyeleti orvosok úgy becsülik, hogy az ügyeletén megjelenők 80-90 százaléka nem „sürgős szükség” miatt, azaz valójában indokolatlanul keresi fel a rendelőt. nem kell fizetnie. Megnyugodhatnak azok is, akik bár befizették a díjat, de nem kerülnek sorra aznap, nekik visszatéríti a szakrendelő a pénzt. Ennél problémásabb a helyzet a háziorvosoknál, akik többségének meggyőződése, hogy a beszedett összeg egyszerűen elolvad az adózás után. Nem könnyű az ügyeletre érkezőkkel sem megértetniük, hogy mivel nem szorultak sürgős ellátásra, 1000 forintot kell otthagyniuk a rendelőben. Különösen a kisgyermekes szülőket érték kellemetlen meglepetések, hiszen sokan úgy tudták, 18 év alatt ingyenes az orvos-beteg találkozó. Ami így is van, legalábbis ha nem ügy életet keresnek fel. Másrészt komoly konfliktusokra számíthatnak azok az orvosok, akik nehéz szociális helyzetben lévőket látnak el, hiszen vannak esetek, amikor okosabbnak látszik, ha nem is kísérlik meg elkérni a kiszállás vagy ellátás díját. Egy általunk megkérdezett esztergomi doktornő - akinek egyébként a csőd szélén áll a praxisa és ezen a vizitdíj sem Mivel eleve több tízmilliárd forinttal kevesebb pénz jut az egészségügynek, a vizit- és napidíjak lényegében semmiféle plusz bevételt jelentenek - állítják szakértők. Ráadásul kétséges, hogy nem ütközik-e alkotmányossági aggályokba, miszerint adóként kell beszedniük a díjakat. segít - például tanácstalan azzal kapcsolatban, mit tegyen, ha megtagadják a fizetést, és jogosan teszi fel a kérdést: ki védi meg az orvosokat ezektől a konfliktusoktól? Mivel az orvosok is emberből vannak, és elsősorban a beteg érdekeit kell nézniük, sokan élnek azzal a lehetőséggel, hogy az igazán rászorulóktól nem kérik el a vizitdíjat például akkor, ha cukorbetegségük miatt ugyan mentesülnek ez alól, de nem kifejezetten ehhez tartozó társbetegséggel keresik fel az orvost. Időközben kezdenek megjelenni az első repedések a rendszeren, legutóbb az Alzheimer-kórban szenvedők érdekképviselete kérvényezte a mentességet, amire, mivel krónikus betegségről van szó, ugyanolyan joguk lenne, mint a cukorbetegeknek. A Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete viszont szűkítené a 18 éven aluliak mentességi körét, mert szerintük sokan szükségtelenül fordulnak sürgősségi ellátáshoz és az iskolai lógásokat is túl egyszerűen tudják igazolni. Az MDF ezzel szemben éppen hogy bővítené a mentességi kört, és törvénymódosító javaslatot nyújt be, hogy a tartós orvosi kezelésre szorulók ne csak a vizit-, hanem a kórházi napidíj megfizetése alól is mentesüljenek. • Szabó Hajnal Folytatás az 1. oldalról Példaképpen elmondta, hogy a kerületi hivatal 245 ezer koronát küldött februárra: ebben a fűtés, a világítás, és minden más szerepel, de csak a tanárok fizetésére 330 ezer kell, így ez az összeg szinte semmire sem elég. „A testület elhatározta, hogy akármennyibe is kerül, a falu a hiányzó pénzt odaadja ahhoz, hogy az iskola fennmaradjon. Tavaly 860 .ezer koronát kellett pótolni ily módon: a fizetéseken kívül mindent a falu állt. Az idei költségvetési javaslatban 1 millió 200 ezer korona szerepel erre a célra: nemcsak a bérek és különböző díjak emelkedtek, hanem kevesebb lett a gyerek (így az állami támogatás is), a tanítók száma pedig ugyanannyi - fejtette ki Józsa János. Nagyon sok szálkái szülő a párkányi alapiskolába íratja be, vagy viszi át a gyermekét, ezt orvosolandó különböző „reformokat” szeretnének eszközölni a településen. „Tanító és igazgató cserére van szükség, az utóbbira már kiírtunk egy pályázatot, amelyre ketten jelentkeztek, az Iskola Tanács február végén fog dönteni ez A leendő igazgatótól olyan intézkedéseket várnak, amely elősegíti az iskola színvonalának emelkedését, ilyen például fiatal tanárok Szálkára csábítása. Ha meglesz az új intézményvezető, az iskola tanács és a képviselőtestület tagjai vele együtt ellátogatnak a környező falvakba is: az ottani kisgyerekes szülőket is szeretnék megismertetetni az új szálkái koncepcióval. Q_ -LU rvi CO O I— o • ügyben. A jelenlegi iskolavezető nem volt hajlandó személyi változtatásokat végrehajtani. Jártam az intézményben is, nyíltan elmondtam, mi a probléma, de az elképzelésünk nem talált termékeny talajra” - mondta Szalka első embere, hozzátéve, „ha nem lesznek hajlandók a változásokat végrehajtani, akkor az egész intézményt fel kell áldozni, de ha egyszer bezárják a magyar iskolát, kinyitni nem fogják soha”. Néhány pedagógus elbocsátásával több százezer koronát spórolna meg éves szinten a falu, és ha csak tíz gyereket sikerülne visszacsalni, akkor sokkal kevesebb pénzt vinne el az iskola: a diákok után több fejpénzt kapnának, de a fizetések nagysága némileg csökkenne. Az utóbbi elősegítése érdekében egy anyagi motivációs rendszert is kitaláltak: azok a szülők, akiknek a gyerekei helyben végzik el az iskolát, 20 ezer koronát kapnak, azok pedig, akik bármelyik évfolyamba visszajönnek, az összeg arányos részét vehetik kézhez (akik most lesznek elsősök, azoknak jár majd először a teljes összeg). • Szép Éva L A P ( S Z ) É L Kocsis L Mihály. Kapja a bankot A bankot, persze, adni se rossz. Ugyanakkor kapni még úgy nem! (Pláne, ha nemzeti.) Felszállt végre a fehér füst és a homály is kitisztult, habemus bankár, s ez jó, egy gonddal kevesebb, a magyar adófizető polgár amúgy sem tudott már aludni az izgalomtól, annyira gyötörte a bizonytalanság: ki lesz Járai Zsigmond utóda. Nagy nevek röpködtek a levegőben január eleje óta, s a kormányfő nem siette el a döntést, de - valljuk be - nem is lehet könnyű levegőben röpködő neveket elkapni. Elképzeljük szegény miniszterelnököt, amint tengersok dolgában (két blogforduló és egy országértékelés [eltúrtuk; vagy hordtuk?] között) lepkehálóval kapdossa a bankelnököket, akik ott röpdösnek körülötte, mintha csak valami szabadmadarak volnának, mert hát (azt is jól tudjuk), a sas nem kapdos legyeket, de kérdés - az ilyen esetekben is -, hogy milyen erős a (szociális) háló. Végül azonban - szinte az utolsó pillanatban - bevitte a találatot (franciásan toucher - ejtsd: tusé), hogy ezzel a sportból vett hasonlattal éljünk, s ezzel egyszer s mindenkorra elvágta a találgatások fonalát. Vannak, akik szinte fellélegeztek a választás hallatán, hiszen a sajtó által (is) röptetett jelöltek között volt olyan, akinek a most folyó Kulcsár-perben is akad majd némi elfoglaltsága (jó esetben tanúként), és mégis, hogy vette volna ki magát, ha egy (nemzeti) bankelnök délelőtt a bíróságon tisztázza magát, délután pedig a magyar nemzeti valutát értékeli le. Szinte az utolsó pillanatig úgy látszott, hogy - minden pozitív tulajdonsága ellenére - nem a végül is kijelölt szakemberé lesz a pálma (nem a ragasztó, hanem az ág - amely majd húzza), hanem az MNB korábbi kétszeres elnökéé; sokan össze is rezdültek, amikor kiderült, hogy mégsem őrá esett a választás. A miniszterelnök azonban sohasem hagyja befolyásolni magát (legfeljebb csak álmában vagy | meg]úszás közben, ezért is federte be az uszodáját - jobb élni, mint megijedni). így (talán) nem is csodálható, hogy végül Simor András mellett döntött, a sok jelölt közül. Mert sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak. Pontosabban egy. A magas bankelnöki tisztre jelölt pénzügyi szakember (a Deloitte könyvvizsgáló és tanácsadó cég magyarországi elnöke, egyben a miniszterelnök mellett működő konvergencia tanács tagja, vagyis pártoktól és politikától - teljesen - független szakértő!) örömmel vette a döntést. És nagyon határozottan kijelentette - a miniszterelnök mellett állva mintegy (független) bankelnöki hitvallásként: „Minden tőlem telhetőt meg fogok tenni a Nemzeti Bank függetlenségének megőrzéséért.” Most tehát izgatottan várjuk, nemzetibank-ügyben mi fog majd kitelni a miniszterelnöktől. Tovább takargatják az ágy számokat A szocialista képviselők már tudják, kinek mennyi aktív ágy jut áprilistól Ahogy azt lapunkban is igyekeztünk végigkövetni, a régió kórházait sem hagyja érintetlenül a drasztikus kórházi struktúra-átalakítás. Az év első hónapja azzal telt, hogy a megyék, pontosabban a Regionális Egészségügyi Tanácsok (RET) és az intézmények megpróbáltak osztozkodni a minisztérium által ajánlott aktív ágyszámokon. A végleges lista azonban mint kiderült, csak március elején lesz nyilvános. Nem volt könnyű, de még januárban régiónkban is megegyezés született az aktív ágyszámokról, ám Molnár Lajos javaslata később ezt olyan mértékben írta felül, hogy mind a Közép-dunántúli, mind a másik hat régió kénytelen volt visszautasítani és azóta várják az újabb minisztériumi döntést. A tárca például teljesen megszüntette volna az aktív ellátást a fejlesztés alatt álló komáromi és a frissen kibővített kisbéri kórházban, illetve nehéz helyzetbe hozta volna a kiemeltből területivé lefokozott esztergomi intézményt is. A Vaszary kórház szülészet-nőgyógyászati osztályának aktív ágyait 35-ről 25-re, míg a pszichiátriai ágyakat felére, azaz 50-ről 25-re csökkentették volna, miközben a kórház korábban már maga is végrehajtotta a szükséges karcsúsításokat, és lemondott például a gyermekosztály aktív ágyairól. Február 3-án szocialista és SZDSZ-es képviselők Lovasberényben titkos megállapodást kötöttek az ágyszámelosztásról, ami Komárom-Eszter- gom megye tekintetében azt jelentette, hogy mégis az eredeti RET-ajánlás győzött és megmenekült mind a komáromi, mind a kisbéri intézmény. Az esztergomi kórház ügyében azóta sem tudni semmi újabb konkrétumot, és már a főigazgató sem kíván találgatásokba bocsátkozni. Sólyom Olimpia kérdésünkre elmondta: annyit tudnak, hogy az első miniszteri ajánlás már változott, de mivel napról napra kiszámíthatatlanul változik a helyzet, már csak akkor mondanak valamit, ha megtörtént a március eleji végleges kihirdetés és megkötötték az OEP-pel az új szerződést. A végleges kihirdetést először hétfőre harangozta be a sajtó, amit a tárca később megcáfolt és azt állítja, továbbra is folynak az egyeztetések ágyszám-ügyben. Felröppent ugyanakkor az a hír is, hogy a lobbiesélyeiket tekintve amúgy is előnyben lévő szocialista képviselők - lásd komáromi és kisbéri kórház - már a hétfői frakcióülésen megkapták a végleges listát, előbb, mintsem azt a szakma láthatta volna. Innen aztán egyenes ívben szivárgott ki a dokumentum az egyik napilaphoz, amelyik szerint a végleges lista lényegében megegyezik azzal, amiben a február eleji lovasberényi találkozón megállapodtak. • Sz. H. Az esztergomi kórház is megszenvedi az egészségügyi forrás-kivonást, bármenynyire is igyekszik önerőből biztosítani a bevételeket, az ellátásért kapott állami juttatások már nem fedezik a valós költségeket. Az önkormányzat mint fenntartó továbbra is elkötelezett a kórház működtetését illetően: nemrégiben a telekadó teljes összegének átutalásáról döntöttek, és a legutóbbi testületi ülésen megszavazták, hogy a lehetőségek szerint továbbra is támogatják az intézményt. Az április elsejére befejeződő kórházi átalakulással 16 ezer aktív ágy szűnik meg és 9 ezer krónikus hely létesül, öt vagy hat kórház végleg bezár, míg másokat összevonnak, elköltöztetnek, illetve kizárólag krónikus ápolás lesz a feladatuk. Továbbra is bizonytalan a MÁV-kórházak sorsa és folyamatosak a tiltakozó tüntetések, legutóbb Hódmezővásárhelyen gyűlt össze tízezres, kórháza leépítése ellen tiltakozó tömeg.
