Hídlap, 2007. február (5. évfolyam, 22–41. szám)
2007-02-17 / 34. szám
Jegyzet 2007. február 17., szombat A HÍDLAP hétvégi meiíékiete 5. szám Szerkesztette: Ámon Adrienn írásunk a III. oldalon í'.lZsZ Pjjpá'; ,. 1 ÍV. . X É fj\/(S '-r^rráí §§§* a »■AwtSj PifB Memento II. j fi Rein ____________________ 5 34 éve, 1473. február 19-én született Nikolausz i Kopernikusz lengyel csillagász, a heliocentrikus : világkép megfogalmazója. Kimondta, hogy a Föld : a saját tengelye körül forog, a mozdulatlan Nap : körül pedig éves mozgást végez. 1879. február 19-én : Thomas A. Edison amerikai feltaláló megkapta a ; szabadalmi védelmet, a fonográf nevű készülékre. A : mai gramofon őse még abban az évben Európában : is ismert lett, miután március 11-én Puskás Tivadar, : Edison európai megbízottja bemutatta a Francia • Tudományos Akadémián. 1790. ferbruár 20-án meg- ; halt II. József, a kalapos király. Ezt a melléknevet i azért kapta, mert 10 éves uralkodása alatt nem : koronázták meg a magyar koronával. O, mint • a Német-Római Birodalom császára uralkodott ; Magyarországon. Uralkodásához számtalan refor- j mintézkedés fűződik, amelyeket azonban halálos : ágyán szinte kivétel nélkül visszavont. 1886. február : 20-án született Kun Béla politikus, aki 1919-ben • a Tanácsköztársaság idején a kommün tényleges ; vezetője, bár hivatalosan „csupán” a kül- és a had- : ügyi népbiztos volt. A Kommunisták Magyarországi : Pártjának egyik megalapítója, s első elnöke, majd : a magyar Tanácsköztársaság tényleges vezetője ; volt. A proletárdiktatúra bukása után Ausztriába : menekült, ahol internálták. 1920-tól Moszkvában : élt, részt vett a különböző magyar kommunista frakciók közötti vitákban. Szintén február 20-án kezdődött, hogy egy család öt gyermeke született ezen a napon: az első 1952-ben, a második 1953- ban, a harmadik 1956-ban, a negyedik 1961-ben, az ötödik pedig 1966-ban. 1440. február 21-én az udvarhölgyekért érkezett Kottanerné éjjel, gyertyafénynél nyitotta fel a lelakatolt koronás helyiséget és vitte el a koronát, majd másnap reggel az elrejtett koronával Komáromba utazott. 1732. február 22- én megszületett George Washington, az Egyesült Államok első elnöke. Leginkább politikusként és katonaként tartják számon, pedig ő volt korának egyik leggazdagabb embere is. Vagyona elsősorban kiterjedt földbirtokaiból származott. Pénze másik részét Martha Curtisnek köszönhette, aki Amerika leggazdagabb özvegye volt, mikor 1759-ben az eredetileg földmérő Washington feleségül vette. Rengeteg tulajdona és már-már mániákusan vezetett pénzügyi kimutatásai ellenére állítólag gyakran küzdött készpénz-gondokkal. Mikor 1789-ben elnöki beiktatására utazott, a vonatjegyre is kölcsönt kellett kérnie valakitől. Az első amerikai elnök 1799-ben, 67 éves korában halt meg. Saját gyermeke nem volt, felesége gyermekei pedig még elnökké választását sem érték meg, így George Washington minden vagyonát Marthára és a rabszolgákra hagyta. A végrendeletében kikötötte, hogyha Martha is meghal, birtokának összes rabszolgáját fel kell szabadítani. 1440. február 23-án Kolozsvárott megszületett Hunyadi Mátyás, a későbbi legendás magyar király. 1744. február 23-án született Rothschild, a frankfurti családalapító hamar kitűnt kiváló üzleti érzékével és 1796-barn, az ottani zsidónegyedben megalapította az első Rothschild - bankházat. Az évek során a gettó szegénységéből az európai kontinens vezető pénzemberévé küzdötte fel magát. Szerényen, pénz - és valutaátváltással kezdte, de bankja még életében olyan hatalmassá nőtte ki magát, hogy kölcsöneivel hadseregeket szereltek fel és iparosították Európát. Mire az első Rothschild meghalt, fiai már Londonra, Párizsra, Bécsre és Nápolyra is kiterjesztették bankbirodalmát. A későbbiekben a Rothschild-család finanszírozta Olaszország függetlenné válását, Belgium létrehozását, a Szuezi- csatorna megépítését és az 1870—71-es porosz-francia háborút követően a Németországnak fizetett francia jóvátételt. A bankháznak manapság világszerte sok leányvállalata van, és egész sor tőkés vállalkozásban érdekelt. Vagyonukat több milliárd dollárra becsülik. 1547. február 24-én született Don Juan de Austria, V Károly császár törvénytelen fia. Belépett a hadseregbe és ott mostohatestvérét, II. Fülöp királyt szolgálta. O nyerte meg a lepantói csatát, melynek emlékére a pápa Európa-szerte elrendelte az esti harangszót. 1938. február 24-én elkészült az első műszálas sörtéjű fogkefe. Ez volt az első alkalom, hogy nylonfonalat hétköznapi célokra használtak. Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata értelmében minden év február 25-én tartják a kommunizmus áldozatainak emléknapját annak emlékére, hogy Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a megszálló szovjet katonai hatóságok 1947. február 25-én jogtalanul letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták, ahol nyolc évet töltött fogságban. Szerzetesek világnapja V3.raafiéterDines__________ N emrégiben volt a szerzetesek világnapja. Illendő is az ünnep, hiszen a világi papság mellett az európai és így a világkultúrának oly sokat adó szerzetességről külön is illendő megemlékezni. A hazai térítés korában a kettő nem különíthető el élesep egymástól, az egyházak felépítésével és az intézmények megszilárdulásával azonban szükségszerűen el kellett különülniük, mert a szerzetesek nem nősülhettek, és monostori közösségben éltek, a világi papok viszont megházasodtak és családjukkal együtt laktak. Magyarországon a pannonhalmi apátság volt az első Szent Benedek-ren- di monostor, a második valószínűleg a pécsváradi apátság. István monostoralapításai zömmel uralkodásának második felére tehetők. De már itt ki kell térni egy vitatott kérdésre, a magyarországi szerzetességnek és az egész magyar egyháznak az európai reformmozgalmakban elfoglalt helyére. A magyar történettudományban elterjedt az a nézet, hogy a magyar egyház István korában clunyi szellemű volt, azaz intézményeit áthatotta a franciaországi clunyi monostorból szétsugárzó szerzetesi reformmozgalom. A bencés rend alapítója, Szent Benedek a VI. század elején olyan regulát írt elő a Monté Cassino-i szerzetesek és követőik számára, amely a világtól való elvonulást, Isten dicsőítését és a házi munkát tűzte célul. A század végén viszont Nagy Szent Gergely a római szerzeteseket angliai térítésre indította, s ez átformálta életüket. A külvilággal való gyakorlati munka és tudományos érdeklődés került előtérbe, ez az „elvilágiasodás” azonban sok ellenzőre talált. Hogy a szerzetesség magyarországi működését nem csupán a clunyi mozgalom határozta meg, arra döntő bizonyíték, hogy István király a pannonhalmi apátságot Astrik-Anasztáz tanácsára Monte-Cassino jogaival ruházta fel, és nem clunyi vagy dijoni jogközösségbe vonta be. Magyarországon István király szinte a semmiből teremtett új egyházszervezetet. Itt nem az elévült egyházi intézmények reformja, hanem a pogánysággal való harc volt a döntő. Egyházakat kellett létrehozni, amikor is nem játszott szerepet, hogy az új létesítmény melyik irányzatot képviseli. Ezért találunk István későbbi alapításai között görög monostort is. De az uralkodó által létrehozott és irányított szervezet sem felelt meg a clunyi szellemnek, amely a világi hatalom beleszólásának megszüntetésére törekedett. István király egyházszervezete inkább a királyi „magánegyház” fogalommal jellemezhető, s e tekintetben II. Henrik magánegyház-szemléletével' mutat szoros rokonságot. Sőt mint új létesítmény, még ennél is erősebben magán viselte az egyházszervező király keze nyomát, s ebből fakad István „apostoli” jelzője, amivel XI. század végi életírói felruházták. A Szent István korában még szinte kizárólagos, bencés típusú, úgynevezett monasztikus (szemlélődő) rendek mellett később megjelentek az oly népszerűvé váló kolduló rendek, mint az Assisi Szent Ferenc alapította ferencesek, illetve a Szent Domonkos által alapított domonkosok. Utóbbiak fő jellemzője, hogy sokkal inkább a nép körében éltek, nem véletlenül nevezték őket „barátoknak”. A szerzetesrendek e két alapvető típusa mellett számos más rend is alakult, mint például a különböző lovagrendek, akik közül kiemelkednek a keresztes.hadjá- ratokhoz is kapcsolódó templomosok, vagy a Sárkány-rend és így tovább. Nem szabad természetesen megfeledkeznünk a különböző női rendekről sem, mint a klarisszák, az orsolyiták vagy a szatmári irgalmas nővérek. Ezek jobbára tanítással, betegápolással foglalkoztak.
