Hídlap, 2007. január (5. évfolyam, 1–21. szám)
2007-01-12 / 8. szám
4 HÍDLAP • 2007. január 12., péntek www.istergranum.hu Mennyibe kerül ma egy terhesség? Öt helyett csak két lombikbébi-kezelést finanszírozna az állam Újabb áremelésre készülnek a pékek 200forint alatt nem lesz majd fehér kenyér Jugoszláviának mindig voltak „nehézségei”, s talán lesznek a jövőben is, függetlenül attól, hogy végül is megérinti-e valaha is a „béke ujja”. „Ha a föld mélyében bizonyos folyamatok játszódnak le, akkor annak szintjén a vulkanikus területek mozogni, a tűzhányók dolgozni kezdenek. Nemcsak geológiai, hanem politikai értelemben is vannak vulkanikus területek, ahol veszedelmes mozgalmak indulnak meg akkor, ha a világpolitika feszültsége növekszik. Két ilyen vulkanikus politikai terület: Dél-Amerika és a délszláv föld.” Nem mostanában, hanem hetvenöt (75) évvel ezelőtt íródtak le ezek a szavak, a Pesti Napló című újság 1932. június 19-ei számában. Napjainkban Dél-Amerika „vulkánjai” szunnyadoznak (habár Chavez elnök és a többi „szocialisták”, ugye!), ellenben délszláv földön immár csaknem két évtizede folyamatosan mozog a politikai talaj. Maradjunk abban, hogy nem akarunk mi ezzel a mostani újraolvasással semmire sem célozgatni, s a legnagyobb határozottsággal utasítsuk el az esetleges áthallásokat is. Annyit azonban szögezzünk le, hogy gróf Klebelsberg Kúnó - a jelek szerint - nemcsak kultuszminiszterként, hanem politikai helyzetelemzőként is figyelemreméltó személyiség lehetett. „A mutatkozó Dráván-túli nehézségek okát nemcsak a délszláv léleknek a fölgeijedésre való hajlamosságában, hanem éppoly mértékben még abban is kell keresni, hogy maga a jugoszláv állam és annak alkotmánya nagy fokban mesterséges konstrukció, amit az világít meg legjobban, hogy évezredes történeti és kulturális fejlődéssel való gyökeres szakítás révén jött létre. A világháború végén, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásakor egyesített népelemeket igazában csak a nyelv közössége kötötte össze, de különben eltérőnek érezték magukat politikai kiformálódás, vallás és művelődés tekintetében, amit a latin és cirill írás eltérése jellemzően szimbolizál. A horvát és szlovén részen ott van a katolicizmus, a többszázados nyugati műveltség, a hozzászokás a rendszeres, fejlett közigazgatáshoz, az önkormányzati élet kedvelése, bizonyos fejlettség az ipar, a kereskedelem és a bankügy terén. A szerb oldalon hosszú keleti befolyás, bizánci ortodox vallás, a paraszti elem túlsúlya, harcos tradíciók ápolása.” Klebelsberg gróf cikkében hosszan elemzi Jugoszlávia Trianon utáni politikai helyzetét, különös tekintettel a szerb-horvát viszonyra. És (mintha csak ma élne) a szükséges „politikai korrektségről” sem feledkezik meg, ami kizárja azt, hogy „mi magyarok a jugoszláv állam belügyeibe avatkozzunk, hogy a horvátoknak keserves helyzetükben most segítségükre lehessünk”. Horvátoknak. Vagy... másoknak. Hiszen valóban, a legbeszédesebb az, amiről egyáltalán nem szól elemző cikkében a (hamarosan már csak néhai) miniszter. A „magyar” Vajdaság mintha nem is léteznék egy magyar politikus számára. Történelem az élet tanítómestere? A cukorbetegek sem ússzák meg a térítési díjat Régiónkban is több ezren járnak rendszeresen diabetológushoz Alig egy hónap múlva fizetnünk kell a vizitdíjat, de még mindig nem jelent meg a technikai részleteket is pontosító végrehajtási rendelet. Valószínűnek tűnik, hogy mindenki maga gyűjtögetheti majd a nyugtákat, hogy tudja, hányadik alkalomnál tart, ami egyáltalán nem mindegy, hiszen évi 20 alkalom után az ezen felüli összeg már visszaigényelhető az illetékes jegyzőktől, azaz lényegében ingyenes lesz az ellátás. Vaszary kórház diabetológus főorvosa is, aki kérdésünkre elmondta: nagyon változó, kinek, mekkora adagra van szüksége, de ugyanígy széles spektrumon mozoghat a készítmények ára is. Az a beteg, aki havonta 34 ezer forint értékű inzulint kapott, eddig ugyanúgy ingyen juthatott hozzá, mint aki néhány ezer forintos készítményt használt, ami a doktornő szerint valahol valóban felveti annak jogosságát, hogy a betegek is érzékeljék ellátásuk költségeit. A Magyar Cukorbetegek Országos Szövetsége is tisztában van azzal, hogy elkerülhetetlen a változás, a tények is azt mutatják, hogy vannak olyan, gazdagabb uniós tagállamok, ahol nem ingyenes az inzulin, a hazai cukorbetegek helyzete összességében nagyjából a középmezőnybe sorolható. Ugyanakkor folyamatosan tárgyalnak az egészségügyi tárca illetékeseivel a kérdésről és egyelőre úgy tűnik, legalább a vizitdíj alól mentességet kaphatnak majd. • Szabó Hajnal társelnöke is, egyben megerősítette: ahhoz, hogy költségeik növekedését kiegyenlítsék, a 12-15 százalékos emelés is kevés. A pékszövetség már tárgyal a nagyobb felvásárlókkal az áremelés szükségességéről, de az még nyitott kérdés, hogy mennyire tudják majd érvényesíteni akaratukat. • Sz. H. Több más krónikus betegséggel küzdőkhöz hasonlóan a cukorbetegek sem kaphatják tovább ingyen az inzulint - január 16-tól nekik is fizetniük kell az egységes 300 forintos térítési díjat. Az intézkedés több mint félmillió embert érint hazánkban, a magyar Cukorbetegek Országos Szövetsége a szaktárcától azt az ígéretet kapta, hogy kompenzálásként elengedik számukra a szintén 300 forintos vizitdíjat. Összesen 550 ezer idős és fiatalkorú küzd hazánkban a cukorbetegséggel, akiknek rendszeresen inzulinra van szükségük. Havi adagjaikat eddig 100 százalékos térítéssel, ingyen kapták, hamarosan azonban minden recept kiváltása 300 forintba kerül majd. Mivel egyszerre általában két receptet kapnak, így 600 forintot biztosan otthagynak a patikákban. Ez még nem is lenne annyira megterhelő, de a cukorbetegséghez számtalan egyéb baj is társulhat, vannak betegek, akik 10-15 féle szert is kénytelenek szedni az alapbetegségükhöz kapcsolódó szövődmények miatt. Ahogyan a betegek, úgy az orvosok is egyelőre a médiából értesülnek a fejleményekről és mindeddig nem tisztázott például, hogy mennyiben befolyásolja a térítési díjat a kiszerelés típusa, vagy a gyógyszer mennyisége. Szűkebb régiónkban is több ezren küzdenek a diabétesszel, a térítési díjról hallott már Lászlóczky Ágnes, a Csehországban három beavatkozást támogat a tb gyógyszerekkel együtt, de az első két beavatkozás során az olcsóbb gyógyszereket alkalmazzák. Németországban két kezelést fizetnek a biztosítók, melyekhez a pároknak 700 euros önrészt kell fizetni, a gyógyszerek pedig további 800 euróba kerülnek. Ausztriában két próbálkozás 70 százalékát támogatja az állam. Angliában 40 éves korig minden rászoruló asszony egyszeri kezelésének költségeit állják. Miközben a meddő párok a gyermekért harcolnak, vannak, akiknek a művi meddővé tétel széles körű elérhetősége a fontos. A sterilizáció legalizálása ellen harcoló Összefogás a magyar családokért nevű szervezetnek sikerült több mint 50 ezer tiltakozó aláírását összegyűjteni, ezért a törvény értelmében az Országgyűlésnek napirendre kell tűznie a szabályozás szigorítását. szőérést serkentő- és tüszőrepesztő injekciók, illetve különféle, a terhesség megőrzését szolgáló gyógyszerek, melyek az elmúlt hónapban tb-támogatással együtt összesen 50 ezer forintba kerültek riportalanyunknak. A nem veszélytelen és fájdalommal is járó lombikbébi-kezelésben résztvevők orvosságainak ára kezelésenként akár 300 ezer forint is lehet. • Gábor Éva Sebességmérők Tatán A tatai képviselő-testület úgy döntött, hogy több traffipaxot is kihelyeznek a városban, mivel évről évre növekszik a balesetek száma. A haladási sebességre figyelmeztető, 500 ezer és 1 millió forint értékű eszközöket olyan helyekre rakják majd ki, ahol nehezen oldható meg a traffipaxos ellenőrzés. Folytatás az 1. oldalról A fehér kenyér ára eszerint 200 forint körül alakul majd, a szeletelt változatokért pedig 240-250 forintot kémek a boltokban. A finom pékárak, bukták, rétesek, csigák esetében még nagyobb, 15 százalékos lehet az áremelkedés. Egy solymári központú, Esztergomban is működő kispékségtől megtudtuk: ők tavaly csupán az 5 százalékos áfaemelést érvényesítették az áraikban, néhány héten belül azonban már kénytelenek lesznek nagyobb emelést végrehajtani. A február 1-től 7 százalékkal emelkedő liszt árát a Tatabányai Sütőipari Kft. sem tudja kompenzálni - mondta el lapunknak Kókai László ügyvezető, aki a pékszövetség regionális szervezetének A fehér kenyér kilója eltekintve a hiper- marketektől már most is 170-190 körül mozog, a péksütemények többségét sem lehet már 100 forint alatt megkapni, a kakaóscsigát, tekercseket, töltött kifliket, buktákat, réteseket 110-130 forintért árulják a pékségekben. Folytatás az 1. oldalról Amint a szervezet által megfogalmazott levélből kiderül: hazánkban a meddőség a párok 15 százalékát, mintegy 15Ö ezer párt érint. Miközben évente 20 ezer pár fordul orvoshoz a problémájával, csak 3 ezren esnek át mesterséges megtermékenyítésen, vagy lombikbébi- kezelésen. A többiek tovább próbálkoznak a természetes úttal, vagy spórolni kezdenek, hiszen a kezeléshez szükséges injekciók és gyógyszerek ára, valamint az utazási költség havonta több százezer forinttal is megterhelheti a családi kasszát. A Hídlap megkeresésére az Hazánkban évente mintegy kétezer lombikbébi jön világra, amely azt jelenti, hogy száz közül két baba megszületéséhez kellett orvosi segítség. Egészségügyi Minisztérium sajtóirodája úgy nyilatkozott: „A hazai lombikbé- bi-finanszírozás a világon egyedülállóan nagyvonalú. A nemzetközi irodalom áttekintését követően, valamint a hazai mesterséges megtermékenyítést végző intézetek hatékonyságát és eredményességét mutató adatokat figyelembe véve döntött úgy a tárca, hogy átgondolja a jelenlegi szabályozást, de még nem döntöttek az ügyben.” Lapunknak név nélkül beszámolt tapasztalatairól egy érintett fiatalasszony is, aki hormonális és szervi problémái miatt egészen biztos, hogy orvosi segítséggel tud majd csak gyermeket szülni. Mint elmondta, jelenleg az inszeminációval próbálkoznak, amely sokak esetében a lombikprogramot megelőző lépés. Ennek során a nő testén belül végzik el a megtermékenyítést, de ehhez is szükségesek tüKocsis L Mihály Jugoszlávia nehézségei
