Hídlap, 2007. január (5. évfolyam, 1–21. szám)
2007-01-12 / 8. szám
www.istergranum.hu 2007. január 12., péntek • HÍDLAP 5 Riasztó droghelyzet: célkeresztben a régió? A Felvidéken és Magyarországon is nehezen kezelik a hatóságok a problémát Dallos Jenó rajza Folytatás az 1. oldalról A drog alapanyagot három csarnokban, különleges lámpák segítségével termesztették, a raktárhelyiségek átkutatása során a rendőrök 4000 kiváló minőségű, nemesített marihuána palántát (bonsaj marihuánát) találtak, és 15 kiló szárított, légmentesen csomagolt kábítószert is lefoglaltak. A Párkányi régióban hat-hét éve kezdett a drogfogyasztás nagyobb problémává válni: főleg a cannabis, az extazy és a pervitin „megy” nagyban, ráadásul a boldogító szereket sokszor a környéken készítik. A szlovák rendőrök nemrég számoltak fel egy famadi droglabort, ahol vadkenderültetvényeket is megsemmisítettek. Szeptemberben Bény és Bart határában 500 méteres szakaszon nőtt a vadkender. A vizsgálatok szerint a növény magas THC tartalommal rendelkezett, láthatóan több alkalommal is leszüretelték azt, így a rend őrei lekaszálták, majd felgyújtották a „fűféleséget”. Az akció során egy barti férfira is ráakadtak, aki fóliában termesztette a kendert. 2004-ben 600 kiló feletti tiltott szert koboztak el a rendőrök, és csak a felvidéki Szőgyénben 150 drogfogyasztóról tudnak, ebből 50 alapiskolás korú. Keil István, az esztergomi rendőrség bűnügyi osztályának vezetője szerint a kábítószerforgalmat a kínálatkereslet viszonya határozza meg. Mivel azonban rejtett bűncselekményről van szó, nem tudnak pontos adatokat arra vonatkozóan, hogy mennyien foglalkoznak illegális kereskedelemmel. Igazán nagy fogásuk az elmúlt hónapban nem volt, a nyomozás pedig általában azt deríti ki, hogy Budapestről vásárolták a marihuánát. Hentes Ildikó, a drogprevencióval és kezeléssel foglalkozó Szent Jakab Alapítvány Fényközpontjának vezetője lapunkat arról tájékoztatta: Esztergomra vonatkozó statisztikák eddig nem készültek a témában. A fiatalok bevallása szerint - bár ez iskolánként változó - társaik ötven-hetven százaléka használ alkalmanként könnyű drogokat, a szakember szerint viszont ez a szám túlzónak tűnik. Valószínűleg Esztergomra is az országos statisztikák érvényesek, vagyis a fiatalok húsz-ötven százalékának életében játszanak szerepet a marihuana-származékok. Főleg az unatkozó, céltalan, stabil elfoglaltsággal nem rendelkező kamaszokra jellemző, hogy ilyen módon próbálnak meg kikapcsolódást keresni. A marihuana veszélyei attól is függenek, hogy milyen háttérrel rendelkezik a használó, egy stabil családi kapcsolatokkal, célokkal rendelkező fiatalnál kevésbé lesz hangsúlyos a drogfogyasztás, a „bulizós” időszak végeztével általában abbahagyja a fogyasztást. Azok a fiatalok azonban, akiknél más problémák is fennállnak, zűrös családból származnak, önbizalom-hiányosak, depresszióra hajlamosak, nagyobb károkat is okozhatnak a könnyű drogok. A rendszeres fogyasztás pszichés gondokhoz vezethet, befelé fordulás, önbizalomhiány, és a baráti kapcsolatok elvesztése jellemző a fogyasztókra. Ha a rendőrség elfog egy fiatalt, aki fogyasztó, akkor már a nyomozati szakaszban lehetősége van, hogy részt vegyen egy hat hónapos „elterelésen” , például a Fényközpontban, ahol rendszeresen meg kell jelennie, és részt venni a foglalkozásokon, így elkerülheti az egyéb retorziókat - tudtuk meg Hentes Ildikótól. • Szép-Pálovics Az idei a víz éve lesz Szentendrén Elkészül a városvédő gát és egy uszodaközpont Felkötik az útilaput a háziorvosok Az idősek a nyugdíjat, a fiatalok külföldet választják Folytatás az 1. oldalról Az eddigi enyhe tél pedig reményt ad a bizakodásra, vagyis arra, hogy a tavalyihoz hasonló nagy árvíz idén elkerüli a térséget. A gát védelmi funkcióján kívül bicikliútként is használható lesz majd, amelyet egy uniós pályázaton nyert pénzből valósítanak meg. A Budapestről érkező kerékpárút meghosszabbítása ennek a töltésnek a tetején történik majd egészen Szentendréig. A 2007-es év másik kiemelt projektje a városi uszoda megépítése, informálta lapunkat a magánvállalkozói, banki és önkormányzati forrás- bevonással megvalósuló komplexumról Kriaszter Attila polgármesteri tanácsadó. Az uszoda és szabadidőközpont tervezése és engedélyeztetése már tavaly ősszel lezajlott, az enyhe télnek köszönhetően pedig még ebben a hónapban megkezdődik az építés az egykori fűtőmű területén. Kriaszter Attila elmondta azt is, hogy a tervek szerint jövő év elején nyílik meg a rekreációs központ a településen. A medencén kívül, amely a vízilabdázókat, úszókat és a kistérség iskoláinak tanulóit egyaránt várja, szauna, fitnesz-centrum és bowling pálya is szolgálja majd az idelátogatók kikapcsolódását. Ezen kívül parkoló és bankfiók is tartozik majd az épülethez. • G. K. Folytatás az 1. oldalról „Sokan elégedetlenek, és elképzelhető, hogy szerződést bontanak az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral. Az idősek inkább a nyugdíjat választják, sokak elmondása szerint ugyanis ilyen körülmények között már nem tudnak dolgozni, a fiatalok pedig inkább külföldre mennek. Ennek eredményeképpen komoly veszélybe kerülhet az alapellátás, vagy keletről érkező kétes képzettségű orvosok gyógyítják majd a magyar betegeket” - mondta lapunknak Kertai Aurél, a Magyar Orvosi Kamara háziorvosi szekciójának vezetője. Véleménye szerint a háziorvosok már eddig is nehéz helyzetben voltak, a kártyapénz reálértéke ugyanis az elmúlt öt évben hat-nyolc százalékkal csökkent évente. „Az eszköztámogatásból fizettem a kölcsönt, amiből a rendelőmet megvettem, nem tudom ezután miből fogom finanszírozni a hitelt. Ha valóban igazak a hírek, hogy tovább csökkentik a kártyapénzt, akor lehet, hogy fel kell adnom a praxisomat. Ilyen körülmények között nem éri meg vállalkozóként dolgozni” - kommentálta a híreket Tóth Katalin háziorvos. Véleménye szerint, ha a minisztérium nem tesz lépéseket a helyzet rendezésére, akkor a háziorvosok egységes fellépésére és tiltakozására kell számítania. • Pálovics Klára Ml A VÉLEMÉNYE? Februártól hét százalékkal nő a liszt, és ennek egyenes következményeként 10-12 százalékkal a kenyér ára. Arról kérdeztük az embereket, számítottak-e az újabb áremelésre. Varga Elemérné (nyugdíjas) Az lenne a különös, ha csökkenne, vagy nem változna az ár. ik A kenyér drágulása érint ugyan, de annyi mindent emelnek, hogy ez a legkevesebb. Az alapköltségek, a villanyszámla, a gáz ára, a vízdíj az igazi teher. Nem sok kenyeret eszem, hetenként fél kilót, ennél a mennyiségnél nem terhel meg jelentősen az áremelés. Uzsák Imre (vállalkozó) j Minimális mennyiségű kenyeret fogy.asz- ! tok, mert különöseb- I ben nem ízlik. Szerencsére nincsenek filléres gondjaink, ezért nem aggódom az áremelések miatt. A pékeket, eladókat is meg lehet érteni, mert drágultak az alapanyagok, nőttek az energiaköltségek és a járulékok is. Mikus Kinga (háztartásbeli) i Szívesebben eszem j zsömlét, kiflit, de valószínű, hogy minden pékáru drágulni fog. Mindig máshol veszem, ezért nem is tudom, hogy jelenleg mennyibe kerül pontosan. Sokat nem mérgelődöm a dráguláson, mert attól nem lesz olcsóbb a kenyér, elfogadom az áremelést. Párák Tibor (nyugdíjas) I Nagyon szeretem a kenyeret és fontosnak is tartom, de az I egészség szempontjából sajnos túl sokat fogyasztok. A dráguláson már nem csodálkozom, szerencsére nem én szembesülök vele, hanem a feleségem, mert nálunk ő intézi a „gazdasági” dolgokat. Bős-Nagymaros igazi vesztese: a Szigetköz Meghiúsult a szlovák-magyar úszó vízi erőművek terve Inkább ötlet volt, semmint konkrét terv, hogy a Szigetközben Dunakiliti és a szlovákiai Doborgaz térségében úszó vízi erőművekkel termeljenek áramot. Az Interreg pályázat sikertelen volt és Dunakiliti polgármestere szerint ilyen úton nem is érdemes próbálkozniuk. A térség települései talán a legnagyobb vesztesei a bős-nagymarosi vízlépcső körüli húzódó vitának. Egy évvel ezelőtt adtunk hírt arról, hogy szlovák szakemberek mini, hajóra szerelt erőműveket álmodtak a Dunára Szigetköz és Csallóköz területén. A két-három megawatt összteljesítményű erőművek mindkét országnak termeltek volna áramot, de a projektet végül Doborgaz adta be, ám a pályázat nem nyert és valószínűleg ezzel el is halt a kezdeményezés. Amíg a bősnagymarosi vízlépcső körüli vitákat nem zárják le és nem tisztázódnak a határfolyó hasznosításának feltételei, valószínűleg az itteni települések nem is reménykedhetnek sikeres pályázatokban. Szokoli Sándor, Dunakiliti polgármestere abban bízik, hogy a régió szerveződéseinek összefogásával frissen megalakult Szigetköz és Felső-Duna Mente Térségi Fejlesztési Tanács képes lesz majd olyan komplex projekteket kidolgozni, amivel uniós pénzekhez is juthatnak az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települések, és végre megindulnak a tájrehabilitációs és fejlesztési munkák is. Szokoli számára érthetetlen, miért nem választják le és kezelik külön a bős-nagymarosi vitától a Magyarország területén lévő szigetközi részt. Az itteni települések olyan politikai döntések áldozatai, amibe nem szólhattak bele, és mivel a meglehetősen fejlett Győr-Moson Sopron megyében vannak, jóval kevesebb állami segítséget kapnak, mint hasonlóan hátrányos helyzetű, szegényebb régióban lévő társaik. A Szigetköz- Mosoni-Duna területének 11 milliárd forintos költségű tájrehabilitációs-fej- lesztési projektje ráadásul a II. Nemzeti Fejlesztési Tervből is kimaradt. • (szabó) Tavasszal nyit az új posta Párkányban Gyorsabb lesz az ügyintézés a korszerű hivatalban Elkészült az új párkányi posta, amely a jelenlegi hivatal szomszédságában épült fel. Az intézményt valószínűleg áprilisban adják át: nagyobb helyiségek, és több ablak várja majd a küldeményt feladókat. A Szlovák Posta Komáromi Kirendeltségének a munkatársa lapunknak elmondta, hogy az építkezés tekintetében minden a terv szerint haladt, az intézmény elkészült, de különböző vizsgálatok miatt csak áprilisban nyílik meg. „Jelenleg a vizesek, gázosok tanulmányozzák a területet, melynek átadásához az ő jóváhagyásuk is szükséges, ez két-három hónapot vehet igénybe” - tájékoztatta lapunkat a kirendeltség munkatársa. Az előzőleges rémhírek, miszerint a nyitás hónapjától kezdődően megszűnnek a városban a kisebb postahivatalok, és azok a főépületben tömörülnek majd, nem valósak. Egyetlen egy posta szűnik meg, az a teraszokon található. „Ezt a hivatalt anno azért hoztuk létre, mert a lakosok arra panaszkodtak, hogy a turistaszezon idején nem tudják elintézni a dolgaikat, így ezzel a lépéssel mentesíteni akartuk a postát” - magyarázta. A Szlovák Posta az utóbbi években kivitelezett intézményeit kinézetileg tipizálta: ez azt jelenti, hogy a hivatalok például a bankokhoz hasonlóan egyforma köntöst kaptak. A párkányi intézményt a többihez hasonlóan kék és sárga színek jellemzik majd, az ügyfélfogadás az eddigiektől eltérően a földszinten lesz. Az új épületben magasabb ablakszám, és nagyobb helyiségek várnak majd a küldeményt feladókra. Az újítás teljes költségeit a Szlovák Posta állja. • Szép Éva
