Hídlap, 2007. január (5. évfolyam, 1–21. szám)
2007-01-06 / 4. szám
hídlapmagazin 2007. január 6., szombat • HÍDLAP V Minden második ember tett már életében fogyókúrás kísérletet, minden harmadik pedig jelenleg is diétázik. Főleg az új év kezdetén vagyunk telis-tele különböző világot megváltó fogadalmakkal. Ha végeznénk egy gyors statisztikát, akkor az egészségesebb élet vagy a fogyókúra, biztosan az első három között szerepelne. Sokan hatalmas energiával és buzgalommal neki is esnek, de sajnos a „nem eszem” szindrómába zuhannak igen helytelenül. Egy dolgot gyorsan le kell szögeznünk: kizárólag a fokozott energiafelhasználáson és rendszeres mozgástevékenységen alapuló életmód-változtatás lehet hosszú távon sikeres, amelynek másik alappillére a diétás étrend. A probléma súlyosságához képest kevés az olyan szakember, aki igazán ért a tartós és így sikeres testsúlycsökkentéshez. A fogyókúrázók jelentős tábora úgy gondolja, hogy eleget hallott már erről a témáról a rádióban, tv-ben és olvasott róla folyóiratokban, könyvekben. Számos női magazin gyors eredményeket ígérő csodadiétákat közöl, reklámoz, vagy olyan hirdetéseket jelentet meg, melyek azzal kecsegtetnek, hogy diéta és mozgás nélkül is lehet fogyni, kizárólag az általuk javasolt szerrel, vagy módszerrel. Tudat Önképünk a saját magunkról kialakított képből és abból a képből áll össze, amiről feltételezzük, hogy mások gondolják rólunk. Csak egyetlen ember van a világon, akiért érdemes lefogynia, ez pedig Ön! A felesleges kilók elleni küzdelemben az önfegyelem a legnagyobb fegyver. Csak annak sikerül hosszú távon megvalósítania az álmait, aki komolyan veszi saját magát, és fontosnak tartja a céljait. Aki viszont azért fogyókúrázik, hogy másnak tessék, hogy mások elismerjék, az átlagon alulinak tartja magát, és nem áll ki a céljaiért. A görcs pedig csak egyre nagyobb lesz, ha a kívánt elismerés elmarad. Ha mostanáig sokat evett, biztosan megvolt rá az oka. Stressz, düh, szomorúság, unalom, harag - sok ember kisebb-nagyobb, nem is tudatos evéssel reagál ezekre a hatásokra. Ne terelje el ezekről a helyzetekről a figyelmét, próbálja meg inkább okosan átgondolni a szituációt. Határozza meg pontosan, mely érzelmek váltanak ki Önből étkezési ingereket. És próbálja meg más módon kezelni ezeket az érzéseket. ✓ Étrend Nem létezik jó vagy rossz táplálék, csak jó vagy rossz étkezési szokások vannak, és nincs globálisan ideális étrend, ami minden ember számára mindenütt érvényes volna. A jó étrend a szervezet működéséhez szükséges valamennyi tápanyagot tartalmazza és biztosítja az energiaegyensúlyt, míg a rossz étrend az energiaegyensúly felborulásához vezet, hiszen nem képes a tápanyagok teljes skálájának beviteléről gondoskodni. A feleslegesen elfogyasztott kalóriák elhízást eredményeznek, sőt a kutatások mára azt is bebizonyították, hogy az elhízás számos betegség forrása és hordozója, illetve okozója lehet. A helytelen táplálkozás, a túlzott zsír-, és cukorbevitel következtében szív és vérkeringési problémák, magas vérnyomás, cukorbetegség alakulhat ki, a mozgásszegény életmód, és a megnövekedett súly miatt pedig nagyobb terhelés jut testünk tartó oszlopára, és ízületeinkre, így könnyen gerincbántal- mak, hátfájások, és ízületi károsodások áldozatai lehetünk. Minden fogyókúra elkerülhetetlen része a jelentős folyadékfogyasztás, amely meggyorsítja az anyagcserét. Az azonban korántsem mindegy, hogy mit és mennyit iszunk. Az ivás önmagában nem karcsúsít, de a naponta elfogyasztott 1,5-2 liter víz elősegíti a mérgező és salakanyagok gyorsabb távozását. Az étkezés közben elfogyasztott víz nem hizlal, szemben a savas, cukros üdítővel, amely felhígítja a gyomomedveket, lelassítva ezzel a testben a táplálék felszívódását. Diéta ideje alatt boron és száraz pezsgőn kívül semmilyen szeszes italt nem szabad inni. Napi 2-3 deciliter száraz bor éppen elég ahhoz, hogy felgyorsítsa a szervezet zsírégető tevékenységét. A gyümölcslevek - magas cukortartalmuk miatt - hizlalnak, ráadásul növelik az étvágyat. Egy liter szőlőlé körülbelül 1100, míg ugyanennyi mennyiségű almaié 900 kilokalóriát tartalmaz. Rágcsálnivalónak kitűnőek a nyers zöldségek, és gyümölcsök: alma, répa, zeller, barackszeletek, brokkoli, szamóca. Egyen minden étkezés előtt egy kis salátát, és igyon meg minél több ásványvizet. Ezek segítenek, hogy telítettebbnek érezze magát. Mozgás Az elhízás problémájával küzdő emberek többsége számos diétás módszert kipróbált, sokan különböző gyógyszerektől és táplálékkiegészítőktől várják a megváltást. Azzal a többség tisztában van, hogy valamilyen diétát alkalmazniuk kell és emellett célszerű lenne rendszeresen mozogniuk. Mégis amikor arra kerül a sor, hogy ezt megvalósítsák és a hétköznapi életük részévé tegyék, az emberek problémákba ütköznek. Mindannyian tudjuk, hogy a legfontosabb a testmozgás. A lényeg, hogy több kalóriát égessünk el, mint amennyit elfogyasztottunk. De ne koplaljunk, mivel a szervezet az éhezésre a zsír raktározásával reagál. A nőknek több a zsírsejtjük, mint a férfiaknak, mivel a gyermek kihordásához energiatartalékra van szükségük. A zsírégetésnek megvan a maga üteme. Ezt fokozott testmozgással felgyorsítható, de van egy határ, mely fölött a szervezet más szövetek - mint például az izom - felhasználásával reagál. A tanulság, ne siettesse a fogyókúrát, mert zsír helyett vizet és izomtömeget veszít. Mindenképpen mozogjon, függetlenül attól, hogy fogyókúrázik, vagy sem. A testmozgás kulcsfontosságú a fogyáshoz és az új testsúly megtartásához egyaránt. Ha hetente két kilónál többet fogy, biztos lehet benne, hogy az elvesztett súly 60 százaléka vízből és izomból állt. Ez egyáltalán nem jó, mivel az izomtömeg csökkenése miatt még kövérebbnek látszik, mint egyébként, másrészt lelassul az anyagcseréje, ezért könnyebben visszahízhatja, amit leadott. Ha üres hassal edz, nem zsírt fog égetni, hanem szénhidráttartalékait menti le, és a túl gyors fogyókúrához hasonlóan a szervezete a zsír mellett elsősorban vizet és izomtömeget veszít. Futás, edzés előtt egyen legalább egy banánt, vagy egy fél sajtos zsömlét. A témát tovább folytatjuk, de addig is mindenkinek jó ráhangolódást a sikeres és eredményes életmód-változtatáshoz! * Mihalovics Barbara Nyílt titkaink - I.rész A csillapíthatatlan szexéhség Egyre több oldalról vizsgáljuk az okokat, melyek a másik nemhez fűződő szerelmi rabságunkat eredményezik. Megnéztük a spirituális és a kémiai vonatkozásait is, és jól látható, hogy a függőség igen összetett. Nem csak a karma vonzása, vagy éppen az illatok uralják cselekedeteinket, hanem a lelki zűrzavarok - sokszor beteges szintre emelkedve - is alapjaiban határozzák meg a szeretkezéshez és partnerünkhöz fűződő viszonyunkat. A fiatalok egyre kevésbé kezelik tabuként a szexet. Folyamatosan nyilvánvalóbbá válik, hogy a dolog tanulható, és a szexuális problémák jól kezelhetőek. Az azonban tény, hogy mindenkinek mást jelenthet az egészséges szerelem, de ezen belül is vannak morális elvárások, melyek, ha tetszik, ha nem általános érvényűek. Elsődleges célja, hogy örömélményt nyújtson, ne legyen ártalmas, és a közös szexuális viselkedést a megértés és a teljes összhang vezérelje. A szex legyen kényszermentes, túlzásmentes és kielégítő. Legyen fejlesztő hatású, s ne ártson senkinek. Kontrolláljuk tudatosan és irányítsuk igényeinknek megfelelően. Legyen minden perce boldogsággal vegyített. Az elfogadható szexuális magatartásformák között az örömszerzésnek hihetetlen szélsőségei léteznek. Nem beszélve a parafíliáról, a pedofíliáról vagy az állatokhoz kötődő szexuális cselekményekről. Van úgy, hogy az illető csak akkor tud izgalomba jönni, ha zavarba ejtő helyzeteket produkál, extrém helyeken váltja valóra fantáziálásait, közben mit sem törődve mások életével. Legalább ilyen morbid, de sajnálatosan egyre hétköznapibb „betegség” a szexfüggőség is. Köznapi szóhasználatban ezt a szót felelőtlen könnyedséggel használjuk, legtöbbször valamilyen szexuális viselkedés eltúlzására vagy nyomatékosítására alkalmazzuk, az orvosi irodalomban azonban sokkal összetettebb és komolyabb problémát jelöl. A nimfománia férfiéhséget, a nők kórosan fokozott szexuális késztetését jelenti. A testiség számukra az élet alapeleme, amivel képesek csökkenteni a bennük felgyülemlett feszültséget, szorongást, rossz közérzetet. Ha megpróbálnak „leszokni” a szexről, akárcsak a kábítószerfüggők, alkoholisták, vagy cigarettások esetében, náluk is elvonási tünetek lépnek fel, mint például remegés, idegesség, álmatlanság. Csak így tudnak szembenézni a hétköznapok kihívásaival. Ez rendszerint válogatás nélküli partnerkapcsolatokat eredményez. Jellemzője az orgazmushiány. így számtalan közösülés ellenére sem jutnak el a kielégülésig. A betegek többsége egyébként férfi. Általában egocentrikus emberek, akik kizárólag saját örömüket hajszolják, akár kényszeres önkielégítés vagy prostitúció útján. A partnereket, akikkel testi kapcsolatot létesítenek, érzelmileg nem becsülik, és csak egy eszközt látnak benne, aki ideiglenesen megfelel szenvedélyük enyhítésére. A férfiak elsősorban a számok és mennyiségek varázsában művelik a betegségüket. Úgy gondolják, ettől igazi férfiak, de általában ők sem jutnak el a kielégülésig. Ezek a kapcsolatok érzelemmentesek, és csak a szenvedélybeteg problémájáról szólnak. Ha a páciens nem tudatosítja problémáját, csapdába kerül, hiszen sosem talál olyan partnert, akivel kölcsönösen megfelelnek egymásnak, mert újra és újra más személy kell a bizonyításhoz. A betegség mögött rendszerint a környezet negatív hatása húzódik meg vagy az érintett személyek megaláztatása, a totális érzelmi ridegség. A betegek nagy százaléka élt át szexuális bántalmazást, vagy gyermekkorában szexuális traumát szenvedett el. Ilyen környezetben élő gyermek vagy felnőtt nem kapja meg a kellő mennyiségű és minőségű érzelmi töltést. Nevelési hibák is nagy szerepet játszanak, például a túl szigorú otthoni szabályok, vagy a túl laza, közömbös környezet, vagy az, hogy sok szülő elhárítja a kényes kérdéseket. Ezért kényszeresen meg akar felelni magának és másoknak is. Mások egyszerűen elszigeteltnek, üresnek érzik magukat, és attól félnek, hogy érzelmileg, valamint testileg elutasítják őket. Sok betegnek volt többszöri komoly szerelmi csalódása, ami meghatározó élményként befolyásolta életüket. Mindemellett erős bűntudatot éreznek, és szégyellik függőségüket. Önmagukat vádolják, keseregnek tehetetlenségükön, és akárcsak a kábítószerfüggők, megpróbálnak ellenállni a testük igényeinek. Kedély állapotuk egyik pillanatról a másikra változik, szinte elviselhetetlen hangulatemberek, akik ebből kifolyólag nehezen teremtenek harmonikus kapcsolatot a környezetükben élőkkel. Ezek az emberek képtelenek a mélyebb, intimebb kapcsolatok kialakítására, érzelmi életük szegényes, és hiányosságukat túlhangsúlyozott szexuális beállítódásukkal és teljesítményeikkel való hivalkodással próbálják elpalástolni. Állandó bizonyítási kényszerben élnek. Sokat szenvednek, de nem ismerik be a betegségüket. Előfordulhat, hogy a szenvedélybeteg nem tart testi kapcsolatot párjával, hanem saját fantáziavilágában él, és inkább önkielégítéssel könnyít a benne munkáló feszültségen, mintsem partnerével közösüljön. Ha párja kéri, eleget tesz szexuális igényeinek, de ő maga nem szorgalmazza az együttlétet. Ne rémüljünk meg, ha úgy érezzük, hogy egyes mondatok néha-néha ránk nézve is igazak. A probléma az eltúlzásban, és a szélsőségekben rejlik. Ám, ha mégis felismerni véljük betegségünket, ne habozzunk, mielőbb forduljunk pszichológushoz, mert az egészséges szerelmi élet létkérdés és alapszükséglet mindannyiunk számára. • M.B. Újévi fogadalmaink egyike, a fogyókúra
