Hídlap, 2007. január (5. évfolyam, 1–21. szám)
2007-01-26 / 18. szám
www.esztergom.hu 2007. január 26., péntek • HÍDLAP 3 Harc a diákokért és a normatíváért Elitiskolák vagy természetes mozgás? Ahogy egyre kevesebb a gyerek, az iskolák között is egyfajta piaci harc kezd kialakulni a diákokért. Az általános iskolákba meghatározott rend szerint veszik fel a tanulókat, ezért itt kevesebb a bejárós, középiskolák esetében viszont már nagyobb a verseny. A környékbeli általános iskoláknak a legnagyobb gondot a hatosztályos képzések okozzák, ezek ugyanis ösz- szegyűjtik a jó tanulókat. Gerendás János, az esztergomi oktatási iroda vezetője lapunkat arról tájékoztatta, hogy az önkormányzati fenntartású általános iskolákban kevés a „bejárós” gyermek, hiszen a felvételt pontos szabályok határozzák meg. Az iskoláknak elsősorban a körzetükhöz tartozó gyermekeket kell felvenniük, második körben más esztergomiakat, és ha ezután még marad helyük, akkor a más településről érkezőket. Az egyházi iskolákra azonban ez a rendszer nem vonatkozik, ezért ezekben sokkal nagyobb a környék más településeiről érkezők aránya, az Árpád-házi Szent Erzsébet Középiskola, Óvoda és Általános Iskola tanulóinak fele például a környékbeli falvakból jár be. „Minden magyar állampolgár joga, hogy a gyermekét abba az iskolába írassa be, amelyikbe szeretné. Mégis találkozunk olyan véleményekkel a környék általános iskoláitól, miszerint elveszik tőlük a diákokat” - mondta lapunknak Sitku Pál, a hat- osztályos tagozatot is működtető esztergomi Szent István Gimnázium igazgatója. Értesüléseik szerint sok helyen ígéretekkel, szép szóval igyekeznek visszatartani a tanulókat, és alternatív osztályokat is indítanak. Az esztergomi általános iskolákkal jó kapcsolatot alakítottak ki, inkább a falvakból érkezők szülei számolnak be ilyen eseményekről. Jelenleg az iskola diákjainak körülbelül a fele érkezik más településekről. „Az érem másik oldala, hogy a hetedik évfolyamban mindig jelentősen csökken a diákjaink száma, sok esetben osztályokat is össze kell vonnunk. Nehéz tervezni, mert a szülők sokszor nem mondják el, hogy a jövő évtől máshova jár a gyermekük, attól tartanak ugyanis, hogy sérelem érné őket, pedig ez a feltételezés alaptalan” - számolt be a Hídlapnak Szlávik József, a nyergesújfalui Kernstok Károly Általános Iskola igazgatója. Ók nemzetiségi és angol csoportok indításával próbálják marasztalni a diákokat - nem mindig sikerrel. „Megpróbáltuk felmérni a szülők között, hogy mi az oka az átíratásnak, de még azok, akiknek a gyermeke már elment, sem voltak hajlandóak kitölteni a kérdőívet. Tapasztalataink szerint sok esetben maga a gyermek dönt, engedve a testvér és a barátok csábításának” - tette hozzá az igazgató. • Pálovics Klára Ingyenes úszásórák az iskolásoknak A képviselő-testület múlt heti döntése értelmében a gyermekek egészséges életmódra nevelése érdekében úszásórákat vezetnek be az önkormányzati általános iskolákba járó gyerekek számára. Az általános iskolákban a tantervek szerint általában heti két testnevelési óra szerepel az órarendben, de a szakemberek szerint ez szinte semmire sem elegendő. Az általános tapasztalat azt mutatja, hogy a mai gyerekek nem szeretnek mozogni, és egyre több köztük a túlsúlyos. Az esztergomi ön- kormányzat ezért a gyermekek egészséges fejlődése érdekében a város által finanszírozott általános iskolákban különóraként úszásórák bevezetéséről határozott. Az általános iskolák első, második és harmadik osztályosai az Aquasziget élményfüdőbe járhatnak majd úszásórákra, a negyedik, ötödik, hatodik és hetedik osztályos tanulók számára pedig a Szent István fürdőben tartanak oktatást. A program bevezetése előtt a gyerekek egészségügyi vizsgálaton esnek át, ahol kiszűrik azokat, akik esetleges légzési betegséggel vagy más, gyógytornát igénylő betegséggel küszködnek, és számukra gyógyúszást tartanak. Az iskolai testnevelést kiegészítő úszásórák költségét az önkormányzat finanszírozza. * (muzslai) Rendrakással kezdi munkáját a temetkezési vállalat Ahogy arról már korábban is beszámoltunk, új cégnél lehet intézni a temetkezést Esztergomban. A korábban a Komtem Kft. és a Léthé Bt. által végzett munkát most a városi fenntartású Esztergomi Kegyeleti Kft. végzi. A munka nem kevés, hiszen három nagy temetőben, a belvárosiban, a szentgyörgymezőiben és a kertvárosiban egyszerre kell elvégezni a legszükségesebb feladatokat. Laczó Imre, az Esztergomi Kegyeleti Kft. ügyvezető igazgatója a Hídlapnak elmondta, hogy a változásra az esztergomi temetők elhanyagoltsága miatt volt szükség. A korábbi üzemeltetők ugyanis nem fordítottak kellő pénzt és energiát a temetők infrastruktúrájának fejlesztésére és karbantartására. A város által létrehozott temetkezési céget új alapokra kellett helyezni, és ez vonatkozott az eszközökre is, így új hűtőházat, valamint az uniós normáknak megfelelő halott- szállító autót is vásárolni kellett. Jelenleg nyolc fő dolgozik a kft.-nél, de ez a létszám nem elég, így a későbbiekben biztosan bővíteni kell. Az éjjelnappal ügyeletet tartó temetkezési vállalat a korrektség jegyében szándékozik dolgozni, így az alapvető kegyeleti munkák mellett a parkgondozási, kertészeti, valamint az ügyintézői feladatokra is nagy gondot kívánnak fordítani. Hasonlóan állnak a temetői lopások és a sírrongálások ügyéhez is, ezeket a kft. 24 órás ügyeleté és a figyelmes gondnokság megpróbálja teljesen felszámolni. A sírhelyekkel, illetve a temetkezéssel kapcsolatos bármilyen információt, a Belvárosi temetőben lévő irodában, valamint a 33/404-444-es telefonszámon kaphatnak az érdeklődők. • P. Z. Helyreigazítás A Hídiap január 24-i számában a „Szakmunkások nélkül marad az ország?” című cikkben tévesen Pathó Zsoltot jelöltük meg a Géza Fejedelem Ipari Szakképző iskola Igazgatójának. A Hídlapnak természetesen Seres Ferenc igazgató nyilatkozott, az írásban felhasznált idézetek tőle származnak. A tévedésért mindkét érintett szíves elnézését kérjük. Bizonytalanná válhat az idősotthonok sorsa Élethosszig tartó gondozást vállalnak jogbiztonság nélkül Januártól ismét drasztikusan csökkent az időskorúakat ellátó intézményeknek járó normatív támogatások összege. Az otthonok igyekeznek kiskapukat találni, hogy a gyakran mindenüket feláldozó idősek ellátását továbbra is biztosítani tudják, és tovább harcolnak egy törvényben biztosított támogatási garancia eléréséért. A költségvetési normatív támogatásból részesülő, nem állami fenntartású intézmények új szolgáltatásainak, illetve férőhelyeinek jdei normatív állami hozzájárulásra való jogosultságának szabályait egy tavaly novemberben elfogadott kormányrendelet szabályozza, a támogatások összegéről pedig a decemberben megalkotott költségvetési törvény rendelkezik. A két jogszabály érinti többek között az állami, az egyházi fenntartású és a magánkézben lévő idősotthonokat is. A legjelentősebben az emelt szintű szolgáltatásokat nyújtó férőhelyek támogatása csökkent, ezért számos intézmény dönt amellett, hogy a normál kategóriába minősíti vissza szolgáltatásait. A több mint tíz éve működő nagysápi Szent Borbála Idősek Otthona vezetője, Pánczél István azt tartja a legnagyobb problémának, hogy miközben az érintett, állami közfeladatot ellátó intézmények élethosszig tartó szerződést kötnek a lakókkal, addig a finanszírozás évente változik, mely az utóbbi három évben folyamatos csökkenést jelent. Mint mondta, Európa más országaiban nem jellemző ez a gyakorlat, tőlünk nyugatabbra a szociális intézmények nagyobb törvényi garanciát és jogbiztonságot élveznek. Nem érti, hogy a fenntartók miért kapnak azonos feladatellátás mellett más és más normatívát. A szolgáltatás minőségétől és az ápoltak állapotától függően lakónként tavaly járó 640-815 ezer forintos normatíva összege 560-800 ezer forintra, sőt egyes esetekben felére csökken, így az otthonok lakónként akár több százezer forinttal kevesebb ösz- szegből lesznek kénytelenek megoldani az egész éves gondozást. Mivel az emelt szintű férőhelyeknek már 2006- tól kevesebb támogatás jár, számos intézmény él a visszaminősítés eszközével. A Szent Borbála otthon vezetője a jogi kiskapuval kapcsolatban elmondta: intézményük 85 férőhelye közül már csak 17 minősül emelt szintűnek, amelyek normál kategóriába sorolását két éve folyamatosan kérelmezik a Komárom-Esztergom Megyei Köz- igazgatási Hivatal Szociális és Gyámügyi Hivatalánál. Egy készülőben lévő jogszabály szerint azonban 2008-tól akár meg is szűnhet az emelt szintű kategória. A kiszolgáltatott helyzet megszüntetésének lehetőségét Pánczél István a szociális intézményeket, illetve szakmákat tömörítő szervezetek közötti nagyobb összefogásban látná. Az egyik ilyen szervezet, a Szociális Ellátók és Szociális Ellátottak Egyesülete (SZESZE) közleményt adott ki a költségvetési törvény elfogadását követően, mellyel a társadalom és a kormány figyelmét kívánják felhívni a szociálisan rászorultaknak nyújtott szolgáltatások veszélybe kerülésére. Pósfai Gábor elnök a Hídiap megkeresésére elmondta: 2006-ban az Alkotmánybírósághoz fordultak a normatív támogatások kiszámíthatatlanságának alkotmányossági vizsgálatát kérve, de ennek a beadványnak még nem született meg az eredménye. A Népszabadság információi szerint körülbelül 800 idősek otthona van jelenleg hazánkban, amely mintegy 45 ezer idős ember ellátásáról gondoskodik, közülük 11 ezer 500-an vesznek igénybe emelt szintű szolgáltatásokat. Folyamatosan próbálkoznak a minisztériummal való egyeztetésekkel is, de ezek rendre sikertelenek maradnak — mondta az elnök, aki egyetért a szakma összefogásának szükségességével. A Fidesz tegnap élesen bírálta a normatív támogatások összegének csökkenését. Iván László, a párt országgyűlési képviselője és a Magyar Szociálpolitikai Társaság elnöke úgy fogalmazott: „a kormánykoalíció hazugságkampánya és át nem gondolt, meg nem fontolt törvénykezése” csődközeli állapotba sodorhatja a bentlakásos szociális intézményeket, amelyeket emellett a 7,4 százalékra becsült, de akár 9 százalékot is elérő infláció, illetve az élelmiszerek, szolgáltatások árának emelkedése is sújt. A politikus úgy véli, hogy a januártól érvényes szabályozás a szociális ígéretek figyelmen kívül hagyása mellett szembenáll több nemzetközi, köztük idősekkel foglalkozó ENSZ-ál- lásfoglalással is, ezért a Fidesz azon van, hogy a tervezett, idősotthonokat fenyegető további intézkedéseket megakadályozza. • Gábor Éva A jelentős megvonások miatt csődbe jutó intézmények miatt aggódóknak halvány vigaszt jelenthet, hogy az idősotthonok törvényben előírt kötelezettsége egy, a normatív támogatás összegének 10 százalékát kitevő tartalékalap képzése, amelyből pénzügyi nehézségek idején fedezni tudják a gondozás legfeljebb egyhavi költségeit. Igazi megoldást azonban csak a törvények adta garancia jelenthetne.
