Hídlap, 2007. január (5. évfolyam, 1–21. szám)
2007-01-26 / 18. szám
4 HÍDLAP • 2007. január 26., péntek www.istergranum.hu Az MKP is tiltakozik a disznótorok miatt Rekordveszteség a sportboltokban A bejelentési kötelezettség csak plusz bevétel a kormánynak Hiába érkezett meg a tél, ez már kevés lesz a haszonhoz A múlt hét végén az unió szlovákiai képviselői kinyilatkoztatták, hogy az európai közösségnek és a disznóvágás bejelentési kötelezettségének nincs köze egymáshoz. Kedden az MKP is tiltakozott: Simon Zsolt szerint a fenti kötelesség a kormány kitalációja, amivel feleslegesen terhelik az emberek pénztárcáját. Simon Zsolt volt földművelésügyi miniszter keddi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy az illetékes parlamenti bizottság elé terjeszti az állategészségügyi törvény módosító indítványát, amely megszüntetné a háztáji disznóvágásokra előírt kötelezettségeket. Mint ismeretes a decemberben A magyar nyelv tele van idegesítő szavakkal, ezek egyike a „kórház”. Leginkább az egészségügyi politika irányítóit idegesíti, de any- nyira, hogy kiütések jönnek rajtuk, kezelésre szorulnának, kár, hogy éppen most záratták be az ügyeletes kórházat (vagy osztályt - íme, a legrövidebb út az osztálynélküli társadalomhoz!). Persze, ezt meg is értjük. Hiszen amikor a (szak)politika éjt nappallá téve (vagy fordítva) fáradozik az egészségügy megreformálásán, kórházbezárással kel és fekszik, akkor nem esik jól az embernek, ha mindig ilyen szavakat vágnak a fejéhez: kórház, kórház. Csoda, hogy a végén ott is kórházat lát, ahol pedig nincs is. (Délibába-asszony.) No most, ha ehhez hozzávesszük, milyen indulatokat válthat ki, ha az ilyen, reformnak elkötelezett molnár felönt a garatra, s szinte malomkövek között őröl (vagy őrül) - mint tudjuk, Isten majmai is (habár lassan!) -, és egyszer csak azt vágják a szemébe, hogy: „Az év legjobb kórháza”. Érthető, ha elönti. Agyát. (Nem ágyát!) Most akkor szórakoznak velünk, vagy mi?! Mi az, hogy „az év legjobb”? És hogy „kórháza”? Ágnes, kérem, hozzon nekem egy borogatást vagy Algopyrint, de ügyeljen az oktánszámra... Nos, szóval. Az történt, hogy a tavalyi „Az év kórháza” szavazás összesítése (csaknem százezer beteg szavazata) alapján a Pécsi Tudományegyetem Anaesthesiológiai és Intenzív Terápiás Intézete került az első helyre. De ez még nem elég. Ráadásul a budapesti Országos Sportegészségügyi Intézet (Sportkórház) végzett a második helyen. Az érintettek minderről nagy tisztelettel értesítették a minisztériumot, egyben meghívónak szánva az ünnepélyes alkalomra. Szegény pécsiek, azt hitték, lesz majd öröm a magas hivatalban. Végre egy pozitív dolog! Nem petíciót akarnak átadni nekik, nem tüntetni ellenük, s nem négyszerszázas váltófutásban kergetni őket az ókeresztény sírleletek körül Pécs történelmi negyedében - hanem ‘azért hívják őket, hogy üljenek a díszelnökségben, s atyai (anyai) mosollyal tekintsenek le a gyógyító munkában (lám) szép eredményeket felmutató derék orvosokra és ápolószemélyzetre. Gyanútlan szemlélő azt gondolná, kapva kapnak az alkalmon. Ezzel szemben azt történt, hogy a díjátadó ünnepségen az Egészségügyi Minisztérium nem képviseltette magát. A híradások szerint: „Horváth Ágnes államtitkár betegségre hivatkozva nem vett részt az eseményen.” Ezt azonban, úgy látszik, éppenséggel elfelejtette, mire az egyik rádió mikrofonja elé keveredett, hiszen ott már azt mondta a maga bájos és egyszerű közvetlenségével: „Nem lehetünk ott mindenütt.” És ez nyilván igaz is. Elkötelezett egészségügyi szakpolitikus már csak elvből sem megy kórházba. Különösen akkor nem, ha beteg. Pláne, ha a közeli benzinkút is nyitva van. elfogadott, és február elsejétől életbe lépő törvény úgy rendelkezik, hogy a háztáji malacöléseket legalább egy nappal korábban be kell jelenteni az illetékes regionális állategészségügyi és élelmiszeripari hatóságnál, valamint be kell tartani a fonálféreg kivizsgálására vonatkozó előírásokat is. A volt földművelésügyi miniszter a sajtótájékoztató során elmondta, hogy felesleges a fentiekkel terhelni azt a több mint 100 ezer személyt, aki otthon disznót tart. Ez a tevékenység általában azokon a helyeken terjedt el, ahol magas a munkanélküliség és alacsonyak a bérek. Az új állat-egészségügyi törvényt, amely szerint a disznótort az azt megelőző nap be kell jelenteni, Simon olyan szlovák találmánynak nevezte, amit a kormány fogadott el. Mindez „ékes bizonyítéka a koalíció hazug és félrevezető tevékenységének”, ugyanis a kormány azt állította, hogy uniós követelménynek igyekszik eleget tenni." „Ez egy újabb intézkedés, amellyel feleslegesen terhelik az állampolgárok pénztárcáját, szükségtelenül zaklatják a vidéki embereket, továbbá visszatérés a totalitárius rendszerhez, és mindez a 20 ezer koronás büntetés kiszabásának fenyegetése mellett, melyet a bejelentési kötelezettség elmulasztásáért róhatnak ki” - szögezte le a volt miniszter, aki szerint most megmutatkozott a koalíció valódi arca. • (Szép) A pedagógus mentálhigiénéje Tata. A nevelési-oktatási folyamat egyik legfontosabb tényezője a pedagógus személyisége, amit változó világunkban számtalan kihívás ér. Miképpen őrizhető, fejleszthető ez a „munkaeszközünk”, erre keres választ Bagdy Emőke pszichológus, a Károly Gáspár Református Egyetem Pszichológia Intézetének vezetője, azon az előadáson, amelyet az Apáczai Kiadó és a Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Intézet közösen szervez. Az előadás, amelynek címe „A pedagógus mentálhigiénéje”, január 31-én, délután fél háromtól hallgatható meg Tatán, a Magyary Zoltán Városi és Megyei Művelődési Központban. Folytatás az 1. oldalról A kieső forgalom még a nagyobb áruházakat is megrengetheti, nemhogy a kisebb üzleteket, szervizeket. Az Országos Kereskedelmi Szövetség adatai szerint is rekordveszteséggel zárnak a téli szezonra szakosodott kereskedők, akiken már sem a kiárusítás, sem a mostanában beköszönő hideg nem segít. A vártnál 20-30 százalékkal gyengébb forgalom miatt a készletek nagy része valószínűleg a raktárakban várja majd a jövő évet. Az egyik váci, javítással és kölcsönzéssel foglalkozó üzlet tulajdonosa kérdésünkre egyszerűen úgy jelleFolytatás az 1. oldalról Az immár hagyományosnak tekinthető rendezvény nem titkolt szándéka az is, hogy a magyar néphagyomány kiemelt időszakához, a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó, farsanghoz kötődő, elfeledett népszokásokat felelevenítsék. Ilyenek voltak például a farsang elején tartott „regélő hétfő” vagy a „farsangfarkát” jelölő három mezte a helyzetet: siralmas. Míg javíttatni csak-csak behozzák a felszereléseket, a kölcsönzésre idén egyáltalán nincs igény. Abból a néhány ügyletből sem származott sok jó, ami eddig előfordult, mert a sítalpak igencsak tönkrementek a vékony műhavon, több velük a bajlódnivaló, mint a haszon. A lemaradást a márciusig tartó tél sem hozza be, hiszen akkor már senki nem akar síelni, hanem a tavaszt várja. A kereskedő már annak is örülne, ha legalább két hét valódi telünk lenne, és a szlovákiai, ausztriai havazás elérné hazánkat is. jeles nap: a húshagyókedd, a hamvazószerda és a torkos csütörtök. Torkos csütörtökön annak ellenére, hogy a húsvéti negyvennapos böjt kezdetét jelentő hamvazószerdát követően ünnepeljük, ismét szabad volt húst fogyasztani, sőt volt ahol a csütörtöki torkoskodás kötelező is volt a farsangi maradékok elfogyasztása céljából. • Gábor Éva • Sz.H. Idén is lesz Torkos Csütörtök Nagy bajban a magyar húspiac Három vaddisznó miatt összedől a húságazat? Folytatás az 1. oldalról A nemes részeket, mint a karaj, a tarja és a császárszalonna viszont szinte csak Japánba és Dél-Koreába küldik a magyar feldolgozók, az európai piac ugyanis telített, a dánok, a németek, a franciák és a spanyolok is önellátóak. „Pedig Magyarországra nem jellemző a sertéspestis, az elmúlt években is bizonyítottan SzlovákiáA baromfiágazat sincs sokkal jobb helyzetben. Csütörtökön Szerbia is betiltotta a magyarországi baromfiimportját, miután Csongrád megyében madárinfluenzás szárnyasokat találtak. A belgrádi mezőgazdasági minisztérium közleményben jelentette be a Magyar- országról származó import, illetve a tranzitszállítmányok tilalmát. Korábban már Horvátország is hasonló intézkedéseket vezetett be. ból vetődtek át a fertőzött vadak, de régebben hasonló gondok voltak a román határ közelében is. Az importőrök azonban megijednek, és nem tőlünk vásárolnak. Ha a nemes részeket nem tudjuk eladni, akkor lezuhannak az árak, ami csődbe viheti a termelőket, pedig így is eléggé mélyponton van az ágazat, és piacfejlesztésre volna szükség” - mondta a Hídlapnak az elnök. • Pálovics Klára
